Ezért borult meg tartósan a magyar költségvetés
Gazdaság

Ezért borult meg tartósan a magyar költségvetés

Portfolio
A hazai költségvetési egyensúly megbomlásában szerepet játszik a gazdaság általános adóterhelésének utóbbi években történt csökkenése, amit nem követett a kiadások korrekciója - írja az Európai Bizottság egy elemzésében. Az anyag arra is felhívja a figyelmet, hogy az adócsökkentés egy része tulajdonképpen abból fakad, hogy az erősen adóztatott lakossági fogyasztás részaránya visszaszorult a GDP-ben.

Az Európai Bizottság az egyensúlytalansági eljárás keretében minden évben kiad egy jelentést, amiben értékeli a magyar gazdasági folyamatokat. A 2024-es "In Depth Review" egyik speciális témája a magyar adóterhelés változása és annak okai. A téma különösen érdekes abból a szempontból, hogy a költségvetési egyensúllyal évek óta problémák vannak. Ilyen körülmények között az adóteher csökkenése sem igazán jó hír, hiszen ha ez hiányt okoz, akkor az állam eladósodik, a növekvő kamatteher pedig hosszabb távon növeli a költségvetés bevételi igényét.

Csökkenő adóterhelés

Magyarországon 2022-ben a megtermelt GDP 35,1%-át vonta el adó formájában az állam. (A teljes jövedelemcentralizáció ennél jóval magasabb, 42-43% körüli, hiszen az állam nem csak adó formájában szed be pénzt, de az írás kifejezetten az adóterhelésre koncentrál.) Az adóterhelés a mutató alapján az elmúlt években csökkent, hiszen 2017-ben még 39,1%-on állt. Az Európai Bizottság anyaga két fő tényezőre osztja a GDP-arányos adóterhelés csökkenésének okait.

  1. A diszkrecionális faktor a nyilvánvalóbb összetevő, elsősorban a kormányzati adócsökkentési lépéseket jelenti, legfőképpen "a fogyasztást és munkaerőt terhelő adók implicit adókulcsainak változásait".
  2. A másik fontos hatás abból származik, hogy a GDP különböző adóterhelés alá eső komponenseinek miként változott meg a súlya.

Ezen faktorok alapján azonosíthatók a közelmúlt kis magyar adótörténelmének legkarakteresebb folyamatai. Az első csoportba tartozó lépések a látványosabbak (és ismertebbek):

  • A 2010-es évek elején – az államháztartás konszolidációjának támogatása és a munkaerő-adóterhek csökkentése érdekében – Magyarország növelte a fogyasztási adók szerepét az adómixben, legjelentősebben azáltal, hogy 2012-ben 27%-ra emelte az általános forgalmi adót, javította az áfa-beszedés hatékonyságát és bevezetett bizonyos ágazatspecifikus adókat (például a pénzügyi tranzakciókra és a telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozókat). Ezek a lépések 4 százalékponttal növelték a fogyasztásra vonatkozó implicit adókulcsot 2011 és 2022 között, ezáltal a GDP 2,2%-ával növekedtek az adóbevételek.
  • 2017 óta Magyarország további munkaerő-adócsökkentéseket hajtott végre a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. A munkaadói társadalombiztosítási járulékokat fokozatosan csökkentették a bruttó bér 27%-áról 13%-ra. Ez 5 százalékponttal csökkentette a munkaerőre vonatkozó implicit adókulcsot, és 2022-re a GDP 1,6%-ával csökkentette az adóbevételeket.
  • Ezen felül a társasági adókulcs 2017-es 9%-ra csökkentése további 2,2 százalékponttal csökkentette a GDP-arányos adóterhelést, mielőtt 2022-ben újra nőtt volna a bevezetett ideiglenes extraprofitadók miatt, amelyeket az energia, pénzügyi és kiskereskedelmi ágazatok vállalataira vetettek ki.

A fentieken túl azonban a GDP összetételének változása is hozzájárult az adóterhelés csökkenéséhez. 2012 és 2023 között a fogyasztási típusú adó alapjának részaránya a GDP-ben 4 százalékponttal, míg a munkát terhelő adók alapjának részaránya a GDP-ben 5,3 százalékponttal csökkent. Ezeket a trendeket Magyarország gazdasági szerkezetének változásaival lehet magyarázni:

  • Az export- és beruházásvezérelt gazdasági növekedés csökkentette a fogyasztás súlyát a GDP-ben. A GDP kevésbé adóztatott összetevői - például a vállalati beruházások és az export - amelyek erőteljesen növekedtek 2009 óta.
  • A bérarány csökkenése a magyar gazdaságban gátolta a munkaerőadó-bevételek növekedését. 2009 és 2021 között a bérnövekedés elmaradt a profitnövekedéstől, így a profitrészarány 4 százalékponttal növekedett a GDP-ben. Ezt a folyamatot részben a tőkefelhalmozás hajtotta, részben pedig a 2017 óta végrehajtott társadalombiztosítási járulékcsökkentés, amelyeket nem adtak át teljes egészében a dolgozóknak magasabb bér formájában. Az utóbbi időben a profitrészarány tovább növekedett a nyersanyag- és fogyasztóiár-emelkedési sokkok miatt is.

A fogyasztási és a munkát terhelő adók implicit adórátája és adóalapjainak változása

ado1
Bal oldali ábra: fogyasztási adók GDP-arányos adóalapja (sötétkék), export+beruházás+készletek (világoskék), fogyasztási adók implicit adókulcsa (jobb skála, szaggatott) Jobb oldali ábra: munkát terhelő adók GDP-arányos alapja (sötétkék), profit (piros), munkát terhelő adók implicit adókulcsa (jobb skála). Forrás: EC, In-Depth Review 2024 Hungary

A láthatatlan hatás

Összességében tehát azt látjuk, hogy az elmúlt években a gazdaság egészének adóteher-csökkenését az alábbiak szerint lehet szétszálazni. A fogyasztást terhelő adók emelése növelte a terhelést, a munkát és tőkét terhelő adóké pedig csökkentette. E három közvetlen hatás egyenlege csak enyhén negatív, ám jelentős a GDP-ben beállt szerkezeti változások "láthatatlan" adócsökkentő hatása. Egyszerűen fogalmazva az erősen adóztatott fogyasztás súlya csökkent (ezt érdemes összevetni az uniós egy főre jutó fogyasztási rangsorban való visszaszorulásunkkal), ez pedig tulajdonképpen túlkompenzálta a fogyasztási adók emelkedésének közvetlen hatását.

A GDP-arányos adóterhelés változásának felbontása

kék: fogyasztási adók implicit adókulcsának változása sárga: munkát terhelő adók implicit adókulcsának változása zöld: profitadók implicit adókulcsának változása piros vonal: összesített hatás Forrás: Európai Bizottság, In-Depth Review 2024 Hungary

Az adóbevételek tartós eróziója korlátozza a költségvetési politikát - állapítja meg az Európai Bizottság. A 2017 óta elfogadott adócsökkentések részben megfordították a 2010-es évek eleji költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, és a strukturális változások által felerősödött adóbevételkieséssel együtt tartósan növelték a deficitet. Annál is inkább, mivel kiadás oldali kiigazítás nem történt. Az ágazati különadók ugyan javítottak kicsit a helyzeten, de ennek ára a piactorzítási kockázatok növekedése volt. A bizottsági anyag következtetése ez alapján, hogy a költségvetési kiigazításnak vagy az adóbevételek oldaláról kell fenntartható módon megtörténnie, vagy a kiadási oldalt kell hozzáigazítani a bevételekhez. 

Címlapkép forrása: Getty Images

RSM Blog

SAP a HR és bérszámfejtés területén

Az SAP rendszer a pénzügy, a beszerzés, és az ügyfélkapcsolatok kezelése mellett a humánerőforrás (HR) és a bérszámfejtés területén is központosított keretet biztosít a vállalatok szám

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
vérerek nyomtatás vér orvos