A japán hatóságok nyomás alatt állnak a jen tartós gyengülése miatt, amelyet a piaci szereplők a központi bank lassú kamatemelési várakozásaival hajtanak lefelé. Japán legutóbb 2022 szeptemberében és októberében avatkozott be a piacra, hogy megállítsa valutájának gyengülését, ami az 1998 óta első ilyen lépés volt.
A jenvásárlási intervenció ritka esemény, mivel a pénzügyminisztérium általában inkább eladja a jent az exportáló gazdaság védelme érdekében. Azonban a japán gazdaság importfüggősége miatt most komoly aggodalomra ad okot a jen gyengülése.
A beavatkozás jelei között szerepelnek a szóbeli figyelmeztetések és az árfolyam-ellenőrzés. Shunichi Suzuki pénzügyminiszter március 27-én jelzett lehetséges "határozott lépéseket" a jen védelmében. Ennek ellenére a dollár tovább erősödött, átlépve a 155-ös szintet, ami korábban beavatkozási határként szolgált.
A hatóságok azt állítják, hogy nem konkrét szinteket, hanem az esés sebességét és spekulatív jellegét figyelik. Egyesek szerint a következő kritikus pont lehet a 160-as szint.
A beavatkozás politikai döntés is lehet, különösen ha a lakosság elégedetlenségét váltja ki a gyenge jen és az emelkedő megélhetési költségek. A beavatkozás magas költségű lehet és nem garantált sikerrel járhat.
Japán korábban dollárt adott el jenért az intervenció során, amihez devizatartalékait használta fel. A pénzügyminiszter dönti el a beavatkozást, amit aztán a BOJ hajt végre.
Nemzetközi támogatás kérése fontos lépés lehet, különösen az Egyesült Államok esetében. Donald Trump republikánus elnökjelölt bírálta Japánt valutapolitikája miatt, ami bonyolíthatja Tokió döntését egy esetleges újabb beavatkozásról.
Összességében nincs biztosíték arra, hogy egy beavatkozás tartósan megfordítaná a jen gyengülését, mivel ez nagyrészt Japán alacsony kamatlábaira vonatkozó várakozásokon alapul.
Forrás: Reuters
Címlapkép forrása: Getty Images
