A Balaton jövőjét is a globális fenntarthatóság határozza meg – kezdte előadását Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, HUN-REN Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője, aki szerint az emberiség nem indul jó eséllyel a probléma megoldására, már csak azért sem, mert már a szembenézésnél elhasal:
alternatív valóságokat építünk, amiben látszatmegoldások születnek.
Gelencsér szerint a CO2-kibocsátás visszafogása önmagában nem elégséges megoldás, a zöld átállás csak egy alternatív valóságban működik. A fosszilis energiahordozók megújulókra cserélése csak a szén-dioxid-kibocsátás problémáját kezeli, és azt sem kielégítően: 2022-ben a fosszilis szén-dioxid-kibocsátás 0,9%-ot emelkedett, a fosszilis energia részaránya még mindig 82 százalék körüli a teljes energia-mixből.
Ráadásul a globális energiafelhasználás több mint 50%-ában, nincs érdemi karbonmentes alternatíva (acél-, cement-, üveg-, műtrágyagyártás, tengerhajózás, harcászat, repülés)
Akkumulátorforradalom és zöld hidrogén – illúzió lenne?
Az energiatárolás az átállás kulcs kérdése, amiről naponta lehet olvasni, miszerint forradalom zajlik az iparában. Gelencsér szerint a valóságban ez egy 50 éves technológia (savas ólomakkumulátor), ami kétségtelenül fejlődött azóta, de a fejlődés menete közel sem olyan ütemű, amely valóságos megoldást nyújthatna.
Jelenleg Az összes energiatáróló együttvéve 17 percig tudná csak működtetni a világot.
De a másik ígéretes energiatárolási technikában is talál kivetnivalót: "a hidrogénnel egy bajunk, van, hogy nem létezik önmagában - a fenntartható forgatókönyv szerint - a vízből kéne kinyerni elektrolízissel, ami szintén rendkívül energiaigényes feladat, energetikailag 100 egység befektetett energiából 35 egységet tudunk tisztán kinyerni, magyarán pocsék hatásfokú energiatároló."
Az űrbányászatot is említette a rektor, ami „reneszánszát éli” a cikkek szerint, de a valóság az, hogy egyelőre Holdraszállás megvalósítása is komoly kételyeket vet föl.
Vajon milyen esélyeink vannak a klímaváltozás hatásainak elkerülésére? - tette fel a rektor előadása végén a költői kérdést.
A konferencia a Balaton jövőjéről szóló panelbeszélgetéssel folytatódott, amiben Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke a közműellátottság problematikájára hívta fel a figyelmet, az ingatlanfejlesztési engedélyek kiadásakor erre véleménye szerint nem fordítottak kellő figyelmet, ezeket pedig sürgősen kezelni kell. Megemlítette a hulladékgazdálkodás problémáját is, amire nincs megfelelő tájékoztatás a szállásokon, így problémát okoz a hulladék kezelése.
Önmagában a Balaton kevés, ennél széleskörűbb programtervre, attrakciókra van szükség
- mondta Lombár Gábor, aki Balatonfenyvest hozta fel példaként, ahol van kisvasút, termálfürdő és más attrakciók is, amelyek nemcsak a főszezonban elérhetők. A polgármester Navracsics előadására visszautalva szóvá tette, hogy az ingatlanárak a gátjai annak, hogy a települések a fiatalokat meg tudják tartani.
Nánási Zoltán, építész, a Rekontir Architects Kft. ügyvezető igazgatója szerint vannak jó irányok, tanulmányok, a térség fejlesztésével kapcsoltban, de sokkal messzebbre kéne tekinteni startégialkotás terén, nemcsak 4 éves ciklusokban gondolkodni.
Oláh Zsanett, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint a tó körül élők valamennyien küzdenek a szezonalitás problémájával, érdemes megvizsgálni olyan térségeket, ahol már valamilyen modell működik, és azt implementálni.
Princzinger Péter, a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője szerint a jelenlegi "rablógazdálkodást" abba kéne hagyni és összehangolni az érdekeket. A Balaton jövője a 4 évszakos gazdaság, a természeti adottságot ki kell használni, ide tartozhat a kerékpározás infrastruktúrájának fejlesztése, a kevésbé frekventált hónapokban is működő turisztikai programokra van szükség.
A turisztikai jövőkép már meg van fogalmazva, nem kell semmit kitalálni, ugyanakkor a térség az elmúlt évtizedben rengeteget fejlődött. Most kevesebb forrás lesz elérhető, de a meglévő új fejlesztéseket kell kiaknázni.
- tette hozzá.
Tudunk-e változtatni a munkamódszereinken, amelyekkel a problémát megképeztük – tette fel a kérdést, szintén a Gelencsér által vázolt klímaproblémára Dr. Takács Ernő, WING Zrt. szállodákért és kiskereskedelmi projektekért felelős vezérigazgató-helyettes, az IFK (Ingatlanfejlesztői kerekasztal egyesület) elnöke. Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a zöld szempontok megjelentek már az ingatlanfejlesztéseknél, hosszútávú, kiszámítható és fenntartható projekteteket terveznek, a tagvállalataik kivétel nélkül rendelkeznek ESG-jelentéssel.
Fejlesztési szempontból az egyik legnagyobb problémát a terület atomizáltságában látja, egy komplexebb ingatlanfejlesztés jóval nagyobb területekre lehet kihatással, mint az adott közigazgatási terület. A lakhatási válsággal kapcsolatban pedig árnyalta a képet, miszerint nemcsak a fiatalok lakásvásárlási lehetőségei csökkenek, de az itt lakók tulajdonában lévő ingatlanok értéke is, ami viszont pozitív hozadék az ott lakók számára.
Címlapkép forrása: Portfolio
