Axel Weber: Az EKB korai kamatvágásának veszélye
Gazdaság

Axel Weber: Az EKB korai kamatvágásának veszélye

Mivel az eurózónában az infláció a 2022. októberi 10,6%-os rekord szintről 2024 májusára 2,6%-ra esett vissza, az Európai Központi Bank (EKB) optimista abban a tekintetben, hogy az inflációs nyomás tovább enyhül majd. Márciusi előrejelzései szerint az infláció 2024-ben átlagosan 2,3% lesz, majd 2025-ben 2%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra csökken. Az EKB így a június 6-i ülésén várhatóan 4%-ról 3,75% körüli szintre csökkenti a fő irányadó rátáját, a betéti rendelkezésre állás kamatát.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A piacok ezt az első kamatcsökkentésnek tartják azon sok kamatvágás sorában, amelyek a következő két évben jelentősen lejjebb viszik majd az EKB irányadó kamatait. A lépés jelző hatása és időzítése valóban jelentős, mivel az EKB létrehozása óta (vagyis 26 éve) ez mindössze az ötödik alkalom, hogy új kamatcsökkentési ciklust indít. Bár az előretekintő monetáris politika üdvözlendőnek tekinthető, az eredendően korlátokba ütközik különösen a gazdasági előrejelzések bizonytalansága miatt.

Az infláció egy éven túli időszakra történő előrejelzése ugyanis közismerten nehéz dolognak számít, és a bizonytalanság az elmúlt években csak fokozódott. Az EKB azon kudarca, hogy nem tudta időben és hatékonyan kezelni a közelmúltbeli inflációs hullámot, részben a pontatlan előrejelzéseknek volt köszönhető. A modellalapú előrejelzések eleve hajlamosak középtávon visszatérni a történelmi átlagokhoz, és az eddigi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a hosszú távú inflációs előrejelzések gyakran konvergálnak a központi bank céljaihoz. Az EKB csökkenő inflációt mutató előrejelzése így részben az eddigi történelmi tapasztalatok torzításának eredménye.

Ezenkívül a Covidhoz kapcsolódó intézkedések (például a felduzzadt jegybanki mérlegek és a magasabb költségvetési hiányok) elhúzódó hatásait, valamint az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók következményeit is igen nehéz modellezni és előre jelezni. Hasonlóképpen, további geopolitikai kockázatok – köztük a közel-keleti konfliktus és az amerikai-kínai feszültségek fokozódása – tovább bonyolítják az inflációs kilátásokat, és a legtöbb inflációs kockázat felfelé mutat.

A strukturális változások szintén a magasabb infláció felé mutatnak. Az inflációs nyomás nyilvánvaló forrásai között lehet felsorolni

  • a feszes munkaerőpiacot (a népesség elöregedése miatt),
  • az energetikai átmenetbe, az energiabiztonságba és a védelmi szektorba történő kiterjedt beruházásokat,
  • a deglobalizációt
  • és Ukrajna újjáépítésének esetleges költségeit.

Jelenleg az eurózónában az éves inflációs ráta továbbra is 2% feletti, a közelmúlt tendenciái pedig aggodalomra adnak okot. Ha a fogyasztói árszinteket nézzük (a növekedési ütemek helyett), akkor azt látni, hogy a 2023 végi enyhe csökkenés után a fogyasztói árak emelkedése 2024-ben felgyorsult, és idén eddig éves szinten 3,1%-kal nőttek (a szezonálisan kiigazított harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mérve).

A 2% feletti és gyorsuló fogyasztói infláció, a történelmi alacsony szintű munkanélküliség és a gyors bérnövekedés (az első negyedévben a kitárgyalt bérek éves szinten 4,7%-kal nőttek) mellett a kamatcsökkentési ciklus mostani elindítása újabb súlyos szakpolitikai hibához vezethet.

Az EKB már korábban, 2021-2022-ben is hibázott, amikor hibás előrejelzésekre alapozta monetáris politikáját, és most úgy tűnik, megismétli ezt a hibát.

A megbízhatatlan előrejelzésekre való támaszkodás és a jelenlegi gazdasági realitások figyelmen kívül hagyása nem előretekintő, hanem reményeken alapuló politika.

Az előrejelzések bizonytalansága minden jegybank számára jelentős kihívást jelent, mivel a sikeres politikához ésszerűen pontos előrejelzés szükséges. Ahogy az előrejelzések megbízhatósága csökken, a hatékony kockázatkezelés kulcsfontosságúvá válik. Nagyfokú bizonytalansággal jellemezhető körülmények között a monetáris politikának mindenekelőtt el kell kerülnie a jelentős hibákat.

Az EKB két lehetséges hiba egyikét követheti el:

  • túlságosan restriktív politikába vagy
  • idő előtti lazításba kezd.

A túlságosan restriktív politika recessziót és deflációt okozhat, ami veszélyeztetheti a pénzügyi piacok vagy az ingatlanárak stabilitását. Bár ez nem kívánatos fejlemény, ez a forgatókönyv nem jelent egzisztenciális veszélyt az euróövezetre. Az EKB-nak elegendő mozgástere, eszköze és tapasztalata van ahhoz, hogy szükség esetén felvegye a harcot a deflációval.

Ezzel szemben az idő előtti lazítás újra beindítaná az inflációt, ami arra kényszerítené az EKB-t, hogy visszafordítsa a kezdeti kamatcsökkentéseket, és a jelenleginél magasabb szintre emelje a kamatokat. Ez a forgatókönyv valóban veszélyeztetheti az eurózóna stabilitását, mivel a nagymértékben eladósodott tagállamok fenntarthatatlan adósságdinamikával szembesülhetnek, és a kötvénypiacok megkérdőjelezhetik törlesztési képességüket. A jegybankok ekkor még nagyobb nyomás alá kerülnének a kormányok részéről, ami fiskális dominanciához vezetne. Ha a jegybankok vonakodnak megtenni a szükséges lépéseket, az infláció tartósan fennmaradhat.

A túlságosan expanzív politika által generált tartós infláció egyértelműen a veszélyesebb forgatókönyv. Az EKB azonban pontosan ezt a kockázatot vállalja, ha most újabb kamatcsökkentési ciklust indít.

Egy idő előtti lazításra történő átállás alááshatja a hitelességét, és növelheti a jövőbeli inflációs kockázatokat. A kockázatok aszimmetriájának figyelmen kívül hagyásával az EKB nem megfelelő kockázatkezelést folytat. A jegybankoknak nem szabadna hagyniuk, hogy piaci nyomás diktálja politikájukat. Az elhamarkodott lazítás veszélyes hazardírozásnak számít.

Copyright: Project Syndicate, 2024.

www.project-syndicate.org

Axel A. Weber
Közgazdászprofesszor, a Bretton Woods Bizottság multilaterális reformokkal foglalkozó munkacsoportjának társelnöke. 2012 és 2022 között a svájci UBS bank elnöke, 2004 és 2011 közötti pedig a német jegybank (Bundesbank) elnöke volt.

Címlapkép forrása: Getty Images

MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva a környező településeken. Vajon mennyiben változott azóta a helyzet? Visszarend

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
kresz közlekedés budapest autó taxi busz