Ahogy arról beszámoltunk, az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban bejelentette, hogy
2025. január 1-től leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz nyersolajjal.
Az ügyre hivatalos reakciót közölt a Mol, ami itt olvasható el:
Megkérdeztük Pletser Tamást, az Erste energetikai szakértőjét, hogy a friss fejleménynek milyen következményei lehetnek a magyar ellátásbiztonságra és a hazai benzinárra nézve.
A szakértő emlékeztetett, hogy a Mol már az idei második negyedéves gyorsjelentésének közlése után is jelezte, hogy a finomítóknál egyelőre még nem tartanak ott a diverzifikációban, hogy az Adria vezetéken keresztül érkező, nyugati olajtermékkel teljesen el tudják látni a százhalombattai és a pozsonyi finomítókat, ennek ismeretében nagyon kedvezőtlen fejlemény lenne, ha valóban megszűnne az ellátás a Barátság olajvezetéken. Hangsúlyozta Pletser, hogy bár erre most tényleg nagy esély mutatkozik, de a háttérben vélhetően jelenleg is zajlanak a kormányközi egyeztetések a magyar és az ukrán fél között, így biztosat még nem lehet mondani.
Mindenesetre az elmondható, hogy az orosz csap elzárása miatt kb. 80 százalékra kéne visszavenni a MOl két finomítójának a kapacitás-kihasználtságát.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szükséges 11 millió tonna helyett körülbelül 8 millió tonna olajat tudnának csak behozni az Adrián keresztül, ami elsősorban a Mol oldaláról nagy probléma. Egyébként az új helyzet nehézséget jelenthet ahorvát partnercég Janaf számára is,ez azonban néhány hónap alatt megoldható lehet Pletser szerint. A szakértő emlékeztetett: jelenleg a Janaf és a Mol között a szerződések 2024 végéig vannak csak megkötve, mégpedig 2,2 millió tonnára. A 2025-től kezdődő időszakra el tudnak kezdődni az egyezkedések, itt azonban már jóval nagyobb volumenre lesz szükséges kötnie a Molnak a horvát féllel, az eddigi 2,2 millió tonna helyett 8 millióra - a horvát fél korábban jelezte is, hogy 8 millió tonnát tud a Molnak akár már most is biztosítani, emeli ki Pletser. A szükséges 11 millió tonna érdekében azonban már a Janaf oldaláról is kellenének beruházások, ami az elmérgesedő horvát-magyar viszonyt látva kérdéses, hogy gyorsan meg fog-e valósulni.
Ha tehát a Mol finomítói kapacitása csak a magyar és a szlovák kereslet 80 százalékát tudná fedezni, akkor a maradék 20 százalékot importálni kéne, azaz végső soron nem csak a Molt, de például az OMV-t vagy a Shellt is érintené a történet, az új helyzet rengeteg extra költséggel járna: a drágább mediterrán piacokon is kéne terméket venni, vasúti kocsikat kell bérelni, vasúti pályát lefoglalni, teherautókat kell venni - soolja Pletser. A megemelkedett költségeket pedig végső soron áthárítanák az autósokra,
azaz 5-10 százalékos, akár 50 forintos áremelkedés is jöhet jövőre a Barátság kőolajvezeték leállítása miatt a benzinkutakon.
Amíg azonban a szabadpiaci viszonyok fennállnak, addig nem lesz ellátátsbiztonsági gond, szögezi le Pletser. Más kérdés, hogy így el kell majd engedni azt a kormányzati igényt, hogy a szomszédos országok átlagos szintjén legyen a magyar benzinár.
A kormányzatnak abból a szempontból is nagyon kedvezőtlen a friss fejlemény, hogy így vélhetően a Moltól beszedett különadók egy jelentős részétől is el fog esni - emeli ki a szakértő. Számításai szerint ha tényleg ez a forgatókönyv valósul meg és 2025-től nem fog érkezni orosz olaj, az a Mol éves 3 milliárd dolláros EBITDA-célját akár 2-2,4 milliárd dollárra is csökkentheti.
Címlapkép forrása: Shutterstock
