Hetek óta pontosítgatja fontos 2023-as gazdasági mutatóit az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatala a szokásos felülvizsgálatokra, új adatok beérkezésére alapozva a tagállamok GDP-re és háztartási fogyasztásra vonatkozó számait is folyamatosan módosította. Ez számunkra azért különösen érdekes, mert a legfontosabb fejlettségi és életszínvonalbeli mutatókról van szó, és az elmúlt hónapokban Magyarországon ezek különösen nagy figyelmet váltottak ki, hiszen az EU-n belüli magyar pozíció visszaszorulásáról árulkodtak. Érdemes tehát áttekinteni, hogy miként változott az összkép a - helyenként jelentős - statisztikai revízió hatására.
Román, bolgár és magyar változások
A vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó háztartási fogyasztás módosított adataira ránézve általánosságban azt mondhatjuk, hogy a fejlett országok előzetes számait felfelé, a szegényebbekét pedig lefelé módosította az Eurostat.
Ahogy a fenti ábrán látható, Magyarország az utolsó pozícióban maradt. Ehhez hozzájárult, hogy a mi adatunk is lefelé revideálódott: az EU átlaghoz viszonyított 70%-ról 67,4%-ra. (Az előzetes adatok még egész értékre voltak kerekítve.) Ám ezzel együtt is majdnem összejött az előzés, ugyanis a bolgár adat több évre visszamenőleg jelentősebben módosult, így a balkáni ország előnye 3 százalékpontról 0,1 százalékpontra mérséklődött. Viszont mivel a közvetlenül előttünk lévő régiós országok számai kevésbé módosultak, a magyar-bolgár páros lemaradása látványosabbá vált.
Ami ennél is látványosabb, az a román adatmódosítás. Mint ismert, délkeleti szomszédunk fogyasztási adata zavarba ejtően magas volt még úgy is, hogy Románia az elmúlt években valóban gyors felzárkózást mutatott. Az előzetes adatok szerint a román lakosság egy főre jutó fogyasztása az uniós átlag 89%-án állt, amivel nála sokkal fejlettebb országokat is messze megelőzött. Az adatok revideálása ebben érzékelhető változást hozott. A friss adatbázis szerint a román relatív fogyasztás 83,9%, ezzel pedig az ország már nem a 14. az uniós rangsorban, hanem 18., hiszen Málta, Szlovénia, Spanyolország és Portugália is Románia elé került.
Az Eurostat fogyasztási mutatója az úgynevezett "egyéni fogyasztás" (actual individual consumption, AIC) a nemzeti számlák rendszerében a "háztartások végső fogyasztását" jelenti. Ebben a lakosság vásárolt fogyasztása mellett az úgynevezett természetbeni fogyasztás is szerepel, ami főleg az olyan igénybevett szolgáltatásokat jelenti, amelyekért az adónkkal fizetünk, mint például az egészségügyért és oktatásért. Mivel ez a legszélesebb fogyasztási kategória, az Eurostat előszeretettel használja ezt a mutatót egyfajta jólétérzet-mérőszámként, hiszen a tapasztalatok szerint a fogyasztás alapvetően határozza meg akár a szubjektív jólét-érzetet is. A mutató vásárlóerő-paritáson számolt értéke korrigál az egyes országok árszintjével, vagyis ahol kevesebbet költenek pénzben kifejezve, még nem biztos, hogy rosszabbul élnek, hiszen az alacsonyabb árak miatt valójában többet tudnak vásárolni.
A hazai fogyasztási mutató alacsony szintjéről az elmúlt egy-két évben sok értékelés született. Az okok között szerepel a régión belül az átlagnál kisebb felzárkózási ütem (ami a nominális bérekben is megfigyelhető), a háztartások alacsony eladósodottsági és (makrogazdasági szinten) magas megtakarítási szintje, illetve az, hogy a megtermelt jövedelemnek igen nagy része fordítódik fogyasztás helyett beruházásra. Ahogyan arra korábban is többször felhívtuk a figyelmet, a mutatót nem érdemes nagyítóval nézegetni, ugyanis sok mérési probléma van vele. Eleve a GDP-t, és annak komponenseit nehéz összehasonlítható módon pontosan számba venni, a relatív árszintek meghatározása szintén bizonytalan. Ezért érdemes inkább a hosszabb távú tendenciákra, mintsem a pontos értékekre koncentrálni.
GDP: kisebb változások
A szokásoknak megfelelően az egy főre jutó GDP-adatok jóval kisebb változáson mentek keresztül a revíziók során. Említésre méltó, hogy a holland fejlettségi mutató bő 3 százalékponttal került feljebb, ezzel az ország megerősítette a 3. helyét az uniós ranglistán. Hollandiát csak az a Luxemburg és Írország előzi meg, amelyeknek sajátos gazdaságszerkezetük miatt a GDP-statisztikájuk nem is igazán értelmezhető.
A mi szempontunkból a legérdekesebb kérdés, hogy az előzetes adatok szerint 76-76 százalékon álló magyar-horvát holtverseny melyik irányba billen a pontosítás hatására. Erre azonban még nem kaptunk választ, ugyanis a horvát adatra várni kell.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
