Augusztusi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a jegybank 2023 májusa óta először tartott szünetet a kamatcsökkentésben. "Tizenöt egymást követő lépésben értük el a 6,75 százalékos szintet, és e tekintetben júniusban egyértelműen azt a jelzést küldtük, hogy innentől kezdve új szakasz van, ahol minden alkalommal nagyon részletesen megvizsgálja a beérkező adatokat a Monetáris Tanács, és két opció közül választ: a kamatszint tartása, vagy kis mértékű, 25 bázispontos kamatcsökkentés" - fogalmazott.
Az augusztusi döntés kapcsán Virág Barnabás elmondta, hogy bár az infláció csökkenése pozitív fejlemény, nem szabad túl korán győzelmet hirdetni.
Az látszik, hogy azért az inflációnak egyrészt a hajlama, másrészt az árnyékai még mindig velünk van, és ez egy figyelmeztető jel a jegybankok számára. Amikor az infláció árnyékáról beszélek, akkor azt kell látni, hogy a családok, a lakosság, a vállalkozók döntéseit a felmérések szerint továbbra is nagy mértékben befolyásolja az infláció érzékelése, az inflációtól való félelem.
Az MNB lakossági felmérései továbbra is azt mutatják, hogy bár 4 százalék meg az alatt volt az elmúlt hónapokban az infláció, 6-8 százalék között van az érzékelés.
Ezért nem elég azt mondani, hogy most már a toleranciasávban van az infláció, és akkor hátra lehet dőlni
- fogalmazott Virág Barnabás.
A nemzetközi dezinflációs környezet ugyan jelen van, de lassuló tendenciát mutat, és a geopolitikai feszültségek is továbbra is fennállnak, amelyek kockázatot jelentenek. "Amikor azt mondom, hogy az inflációs hajlam is ott van a magyar gazdaságban, akkor pedig arra gondolok, hogy a júliusi adat éppen azt mutatta meg, hogy az élelmiszerpiacon történt egy pici szabályozóváltozás a kormányzat részéről, és azonnal a szektor szereplői áremeléssel reagáltak rá. Tehát az látszik, hogy amikor van egy költségoldali áremelési hatás a gazdaságban, akkor az áremelkedések realizálódnak is viszonylag gyorsan" - mondta.
Az alelnök elmondta, hogy az MNB monetáris politikája továbbra is fegyelmezett marad, amelynek célja az árstabilitás és a piaci stabilitás megőrzése. Az MNB a kamatcsökkentésről hozott döntéseit a piaci és gazdasági fejleményekhez igazítja, és fontosnak tartja az előzetes kommunikációt a várható kamatpályáról. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a monetáris politika fő céljai nem változnak, a kamatpálya alakulását továbbra is az inflációs trendek határozzák meg.
Virág Barnabás beszélt arról is, hogy a vállalatok finanszírozási költségeit a magas reálkamatok és az inflációs környezet határozza meg. Bár a magas reálkamatok növelhetik a vállalatok terheit, az infláció visszaszorítása elsődleges cél, mert csak így lehet hosszú távon biztosítani a gazdaság stabilitását és a vásárlóerő növekedését.
A kilátásokkal kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy augusztus-szeptemberben az infláció még egészen bizonyosan vissza fog kerülni a toleranciasávba, majd az ezt követő őszi hónapokban lehet egy kis fölfelé mozdulás, és az év végén ismét kikerülhet majd az infláció ebből a 2-4 százalékos toleranciasávból, és 4 százalék fölött zárjuk majd az idei évet.
A jövő évet illetően a júniusi prognózisunk az volt, hogy az éves átlagos infláció valahol 3 százalék körül stabilizálódhat az év közepétől. Ebben én egyelőre nagyon nagy új sztorielemeket nem látok, én továbbra is azt gondolom, hogy ez a 3-3,5 százalékos inflációs pálya a 2025-ös évben elérhető.
Összességében Virág Barnabás óvatosságra intett az inflációval kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az MNB továbbra is szigorúan figyelemmel követi a gazdasági folyamatokat, és ennek megfelelően alakítja a monetáris politikát.
Címlapkép forrása: Portfolio
