Magyarország tényleg más, mint a térség. Gyengébb a valuta, nagyobb az infláció, nagy az állami újraelosztás, és átlag alatti a GDP-növekedés
– mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán.
A magyar gazdaságpolitikának erőltetett növekedési hajlama van, de az eredménye nem mondható sikeresnek – fogalmazott Bod Péter Ákos. A GDP-t tekintve elénk kerültek olyan országok, akiket nem gondoltuk, hogy elénk fognak – utalt Románia előzésére.
Ami a professzor szerint sokkoló, az a fogyasztás alakulása, mostanra ugyanis Magyarország az utolsó az EU-ban az egy főre jutó fogyasztásban. „Ha nincs fogyasztás, akkor valami nagyon rosszul működik a gazdasági rendszerben” – vélekedett.
Ez a modell nem képes gyors gazdasági felzárkózást, és különösen nem képes gyors fogyasztásnövekedést elérni
– hangsúlyozta.
Bod Péter Ákos szerint a multik kiszorítása megindult, amelynek hatására odaveszett a termelékenységi előnyünk a régióval szemben. Ma már nem igaz, hogy Magyarországon többen dolgoznak multiknál, mint a régióban. Nálunk 18% ez az arány, Romániánál 20%, Szlovákiában 23%.
Úgy véli, Nem csodálkozhatunk azon, hogy a termelékenységünk folyamatosan szakad le a régiós országoktól.
A gazdaságra fordított kiadások nőnek, az állam kijelöl nyerteseket, kijelöl veszteseket, ebben már egy ázsiai típusú fejlesztő államra hasonlít – mondta Bod Péter Ákos. Egészségügyre sokkal kevesebbet költ Magyarország, mint az EU, és meghökkentően keveset fordít szociális ellátásra.
A modern kapitalizmus jellemzője a szociális biztonság, ez azonban Magyarországra már nem igaz
– hangsúlyozta a professzor.
Bod Péter Ákos kitért arra, hogy a nagynyomású gazdaság modellje Nyugaton sem működik, a gyorsított iparosítás itt – vállalva a pénzügyi egyensúlytalanságokat, az inflációt vagy fizetési mérleg hiányát – még inkább működésképtelen. A magyar gazdaság inflációs hajlama így is magasabb, mint a régióban.
A professzor szerint az erőltetett növekedés beleütközik a munkaerőkorlátba, ezért jönnek a külföldi dolgozók.
Ha jön egy gyár, akinek kellene 8000 ember, és nincsenek magyarok, akkor fülöp-szigeteki, vietnámi, és más munkavállalókat hoz ide. De ha egy városban szükség van 8000 külföldi dolgozóra, akkor szálláshely kell nekik, miközben olyan erős lokális munkaerőfelfutási és visszahullási trendet okoz egy-egy ilyen gyár működése, ami társadalmi, politikai és gazdasági kockázat.
Bod Péter Ákos szerint az erőltetett iparosítás nem tud kellő számú, termelékeny, jól fizető és perspektivikus munkahelyeket teremteni.
Címlapkép forrása: Portfolio
