Egyre kevesebben jelentkeztek és egyre kevesebben léptek be a tanári képzésbe az elmúlt években
– mondta Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, Nyíregyházán, aki egy átfogó tanulmányt készített a pedagógusok helyzetéről.
Amikor jártuk az iskolákat, hogy információkat gyűjtsünk, akkor mindenki arról számolt be, hogy rengeteg tanár hiányzik – emelte ki. Szerinte nagy probléma, hogy egyre idősödik a tanártársadalom, és sokan elhagyták a pályát.
A fontos az lenne, hogy ne hagyják ott a tanári pályát, mert sajnos az elmúlt időszakban nagyon sokan elhagyták a pályát. Elmentek dolgozni az Aldiba, ahol jóval többet kerestek
– mondta Szapáry.
A megkezdett béremeléseknek köszönhetően a keresetek elkezdtek felzárkózni, amelyek el fogják érni a diplomás átlagbér 80%-át három év alatt. Az eddigi béremelés nem elég, a diplomás átlagbér 55%-áról 72%-ára nőtt az arány, de az OECD-átlag 88%. A béremelésekkel attraktívabbá teszik a pedagóguspályát, amelynek hatására máris nő a tanári szakokra jelentkezők száma. Szapáry szerint itt nem szabad megállni, tovább kell emelni a béreket.
Van egy vitánk a kormánnyal - folytatta Szapáry. A kormány szerint 7 ezer pedagógus hiányzik, szerintünk viszont 16 ezer pedagógus hiányzik, mert úgy gondoljuk, hogy a nyugdíj mellett dolgozó pedagógusok valójában létszámhiányt jelentenek – fogalmazott.
A tanulmány szerint az OECD-tag európai uniós országok közül Magyarország a második legalacsonyabb GDP-arányos összeget fordítja állami forrásból alap- és középfokú oktatásra.
A magyar állami kiadási szint (2,4 százalék) alacsonyabb a visegrádi országok (3 százalék) és az európai uniós országok (3,1 százalék) átlagnál.
Az állami kiadások alacsony szintje miatt a magyar családoknak is jelentős áldozatokat kell hozniuk a gyermekeik oktatása érdekében: a teljes hazai közoktatási kiadások 14,9 százaléka magánforrásból származott 2020- ban, ami a legmagasabb érték az OECD-tag európai uniós országok között és több mint kétszerese az uniós országok átlagának.
Szapáry szerint nagy probléma, hogy nincs elég szakember és gyógypedagógus. A legnagyobb gond a kistelepüléseken van, mert oda nem szívesen költöznek a tanárok. Úgy véli, ösztönözni kellene, hogy ezekre a településekre jöjjenek tantani a pedagógusok. Ilyen estben lakhatást is kellene nekik biztosítani.
Szapáry javaslatai között szerepel, hogy rendszeresen emeljék a tanárbéreket, és a diplomás átlagbér emelkedéséhez igazítsák azokat. Fontos lenne az is, hogy a túlórákat és a helyettesítéseket fizessék ki a tanároknak. „Fizetett alkotói szabadságra is szükség lenne a tanároknak” – mondta Szapáry, aki szerint 7 évente vagy 10 évente pihenhetnének, és közben kapják a fizetésüket.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
