Szeptemberben 1,8% volt az éves infláció az eurózónában, ami jelentősen elmarad az augusztusi 2,2%-os inflációtól, és az elemzők által várt 1,9%-nál is kisebb. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkentek az árak.
Ilyen alacsony inflációt utoljára 2021 áprilisában mértek a valutaövezetben.
A maginfláció is esett, szeptemberben 2,7% volt az élelmiszerek és energia nélkül számolt árváltozás éves mértéke az eurózónában, az előző hónapban még 2,8%-kal nőtt a maginfláció.
Az élelmiszerek és alkoholos italok 2,4%-kal drágultak éves bázison, az iparcikkek 0,4%-kal drágultak, az energia 6%-kal lett olcsóbb. A friss adatközlés egyik legszembetűnőbb eleme, hogy a szolgáltatások inflációja továbbra sem akar mérséklődni, az éves ráta 4% volt. A szolgáltatószektor az ide évben alkalmazott jelentős átárazásokat a tavalyi éves átlagos infláció alapján, a várakozások szerint ilyen jelentős átárazódás jövőre már nem várható.
A tagállami adatokból már látszott, hogy az eurózóna inflációja a várt alatt alakul, ezért a mai közlés már nem okozott meglepetést. Így is fontos adatról van szó, az Európai Központi Bank ugyanis az eurózóna átlagot veszi figyelembe döntései során.
Az EKB júniusban és szeptemberben 25 bázisponttal csökkentett, és a gyenge európai bmi-k, valamint a csökkenő infláció miatt a piac arra számít, hogy már októberben csökkenhetnek a kamatok. A kérdés most az, hogy az EKB milyen gyorsan fogja csökkenteni a kamatokat, a jelek szerint ugyanis
az infláció többé nem okoz problémát.
A maginfláció még magas, és a következő hónapokban a bázishatás miatt a főmutató is visszatérhet a cél felé, ám a vártnál sokkal enyhébb inflációs dinamika – a gyenge gazdasági növekedéssel együtt – eltolja a fókuszt az inflációs probléma felől a reálgazdasági teljesítmény felé. A jegybank igyekszik elkerülni, hogy túl sokáig tartsa magasan a kamatokat, ezzel további, szükségtelen nyomást helyezve a gazdaságra.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
