Az okosmérők által biztosított technológia egyre szélesebb felhasználói kör esetében teszi lehetővé az energiafogyasztás lehető legpontosabb nyomon követését.
A kisfeszültségen (KIF) csatlakozó, okosmérővel rendelkező fogyasztók számára kialakított speciális elosztási díjkategória (KIF IV.) fogalmát még 2022-ben vezette be a MEKH rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól szóló rendelete. A rendelet mostani pontosítása (ami meg is jelent a csütörtöki Magyar Közlönyben) egyértelművé teszi, hogy
a 2025. január 1-jétől belépő KIF IV. díjkategóriát okosmérővel rendelkező rendszerhasználók esetében mikor, milyen módon kell alkalmazni.
A részletekről korábban ebben a cikkünkben írtunk. Ebben úgy fogalmaztunk, hogy az új lakossági villamosenergia tarifatípus létrehozása kulcsfontosságú döntés, kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt.
Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára. A szakemberek mindentudó KIF tarifának nevezik: három különböző árral, teljesítménydíjjal. A legnagyobb probléma abból van, hogy az alrendszerek: a KÁT, a szaldós lakosság, semmilyen szinten nem együttműködő a rendszerben, és ezzel ők plusz terhet okoznak. A gyakorlatban tehát az érintett lakossági, és mikrovállalati kör 2025-ben még nem érzékel változást a KIF 4-es tarifa áraiban, de elkezdhet számolni, hogy a tudatosabb, napközbeni órákra áthelyezett áramfogyasztás milyen előnyökkel járhatna, illetve megfordítva: milyen súlyú pénzügyi következményekkel jár, ha 2026-tól sem változtat a fogyasztási szokásain.
A rendelet kimondja: az elosztói teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 egyenlő részletben, havonta előre kell megfizetni.
Az elosztói teljesítménydíj fizetésének alapját – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hálózathasználati szerződésben rögzített, a rendszerhasználó által a szerződéses időszakra igényelt (lekötött) legmagasabb vételezési teljesítmény (kW) képezi. A lekötött teljesítmény után a teljesítménydíjat akkor is meg kell fizetni, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. A rendszerhasználó kezdeményezésére a lekötött teljesítmény a szerződéses évfordulók között, adott naptári hónap első napjától a szerződéses időszak végéig, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig – további egy éves szerződéses időszakra érvényesen – növelhető vagy csökkenthető. Ha a szerződéskötés éves fordulónapján a lekötött teljesítményt nem módosítják, az legalább további egy évre érvényben marad, kivéve a szerződés megszűnésének esetét - áll a rendeletben.
Az elosztói okosmérős teljesítménydíjat a Vhr. 14/B. §-a alapján felszerelt okosmérővel rendelkező nem profil elszámolású felhasználó fizeti meg. Az elosztói okosmérős teljesítménydíj havi díj, amelyet az adott hónapot követően kell megfizetni. Az elosztói okosmérős teljesítménydíj elszámolásának alapját az okosmérő által az adott hónapban a csúcszónaidőben mért legnagyobb negyedórás átlagteljesítmény 1 tizedesjegyre kerekített kW értéke képezi.
A MEKH elnöke által jegyzett rendelet 2025. január elsején lép hatályba.
Mi van még a rendeletben?
A módosítás értelmében a háztartási méretű kiserőművek arra jogosult üzemeltetőinek az egyetemes szolgáltató továbbra is a szaldó elszámolás szerint és a rezsicsökkentett árszabást alkalmazva állíthatja ki a számlát.
A rendeletmódosítás egyetlen fogyasztói kör számára sem jelent díjváltozást, nem érinti a rezsicsökkentett árakat.
Az okosmérőhöz kötődő ún. idősoros átállással kapcsolatban a fogyasztóknak nincs teendőjük, az elszámoláshoz szükséges technikai és informatikai feltételek megteremtését az elosztó társaságoknak kell biztosítaniuk.
Az idősoros elszámoláshoz az okosmérők negyedórás bontásban naponta automatikusan továbbítanak adatokat az elosztók számára, akik ez alapján havonta mindig az aktuálisan elfogyasztott energiamennyiséget veszik figyelembe a számlázásnál. A fogyasztási adatok és a terhelési szintek pontosabb és részletesebb ismerete a villamosenergia-elosztók munkáját is segíti, akik az ellátásbiztonság érdekében hatékonyabban tervezhetik meg a hálózatüzemeltetéssel kapcsolatos feladataikat - közölte a MEKH.
A rendelet gyakorlati tapasztalatok alapján módosítja továbbá a külön mért, vezérelt áramkörök – és az ezeken keresztül ellátott berendezések, például bojlerek – vezérlési szabályait is, melynek keretében 2025. január 1-je után a hálózati engedélyesek rugalmasabb időkeretben működtethetik a külön mért bojlerek vezérlését. Ezzel kapcsolatban az érintett fogyasztóknak ugyancsak nincs külön teendőjük.
A szabályozás elsősorban a nappali, napsütéses időszakban a közcélú hálózatba betápláló naperőművek termelésének egyidejű felhasználásához járul hozzá.
A módosítás biztosítja, hogy az elosztó rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a villamosenergia-rendszer aktuális terhelési viszonyaihoz, és elősegíti az ennek kapcsán keletkező kihívások kezelését úgy, hogy az érintett fogyasztók komfortérzete - a bojlerek melegvíz-szolgáltatási szintje - ne csökkenjen.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images