Öt százalék felett ragadt az infláció

Egy hónapja jókora meglepetést keltett a januári infláció, amiből kiderült: a vártnál jóval intenzívebb átárazások történtek az év elején, ami alapjaiban írja át a teljes 2025-ös pályát. Az 5,5 százalékos árindex (és az 5,8%-ra ugró maginflációs mutató) általánosan erősebb árnyomást mutatott szinte minden területen. A változó képre jellemző, hogy a Magyar Nemzeti Bank idénre vonatkozó, éves átlagos inflációs előrejelzése (3,3-4,1%, aminek a közepe 3,7%) gyorsan idejétmúlttá vált, ahogy az elemzői prognózisok is. Ilyen körülmények között várjuk a holnap megjelenő februári inflációs adatot.

A Portfolio friss felmérése szerint februárban kissé csökkenhetett az infláció, 5,3%-ra.

A mérséklődés az elemzők szerint nem ad okot a pezsgődurrogtatásra. Arra számítunk, hogy nem fogja eloszlatni az inflációs kételyeket a holnapi adatközlés - mondja Becsey Zsolt, az Unicredit vezető elemzője. Bár az alapélelmiszereknél lassulás történhetett februárban, az ársapkák belengetése akár ellentétes hatást is kiválthatott: számos terméknél a kereskedők előrehozhatták az év hátralévő részeire tervezett átárazásokat. Emiatt a szokásosnál nehezebb megbecsülni a februári árképzést. A szolgáltatásoknál a banki tranzakciós költség áthárítások mozgathatták az indexet, de az erős év végi élelmiszerár-alakulás begyűrűzhetett akár a vendéglátási árakba is. Az üzemanyagárak lefelé húzhatták az árindexet. Az adatközlés talán legizgalmasabb része az lesz, hogy a maginfláció eléri-e vagy esetleg meghaladja a 6 százalékos szintet - véli Becsey.

Szinte teljesen egybevág a fenti véleménnyel Virovácz Péter meglátása. Az ING Bank közgazdásza úgy fogalmaz, hogy a februári inflációs adat mottója lehetne akár az is, hogy “a látszat csal”. Ugyanis a januári sokk után februárban a hó/hó árindex sokat szelídül majd és 0,5 százalék lehet. Ez az áremelkedési ütem azonban továbbra is magas, az inflációs láz előtti öt évben (2016-2020 között) ugyanis a februári egyhavi átárazás jellemzően 0,2-0,3 százalék volt.

A magas inflációért egyaránt felelős a nyersanyagok drágulása, a forintgyengülés, a kormányzati adólépések árfelhajtó hatása, a gyors béremelkedés költség oldali következménye, valamint az ezek következtében felerősödő inflációs várakozások. Így érthető, ha az elemzők egyelőre inkább azt hangsúlyozzák, hogy az inflációs pálya magasabban van a korábban vártnál. Februárban nem számítunk az éves infláció további emelkedésére, a dezinfláció azonban jóval magasabb szintről indul, mint az egy-két hónapja várható volt - hangsúlyozza Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője.

A piaci szakértők többsége úgy gondolja, hogy az idei inflációs csúcsot már láttuk, a januári 5,5%-nál már csak kisebb havi számokkal jön elő a KSH 2025-ben. A pesszimistábbak viszont úgy gondolják, hogy az idén 6% körüli árindexet is láthatunk. A kilátások romlását mutatja, hogy egyetlen hónap alatt jelentősen emelkedett az év végére várt pénzromlási ütem, 3,9%-ról 4,6%-ra.

Az idei áralakulást több kockázati tényező is bizonytalanná teszi. Balog-Béki kiemeli, hogy nemrég a kormány költségvetési lazításról döntött, ami a fogyasztást emelheti, így a vállalatok árazási ereje (az erősödő kereslet miatt) számottevő maradhat. Ugyanakkor az elmúlt hetekben a forint látványosan erősödött, ami hűti az inflációt. Emellett pedig azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyre nagyobb esély mutatkozik arra, hogy az orosz-ukrán konfliktusban a közeljövőben fegyvernyugvás álljon be. Ennek a részletei még kérdésesek, de a béke hatására a gázárak érdemi csökkenése is elképzelhető. (A gázárak elmúlt hónapokban látott áremelkedéséhez egyébként vastagon hozzájárult a spekulánsok által fújt buborék, erről itt írtunk.)

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő három pontban foglalja össze az inflációs pálya körüli kockázatokat:

• Az első a forint árfolyamának alakulása: ha a forint tartósan a 400 alatti szinten maradna, az tudna segíteni az inflációs várakozások és így az infláció mérséklésében. Ebből a szempontból meghatározó az orosz-ukrán háború lezárásának kérdése – itt most optimista a piac, ami magában rejti a gyengülés kockázatát is kudarc esetén.
• A második tényező a fiskális lazítás hatása: a háztartásoknál maradó több pénzből a nagyobb kereslet miatt a vállalkozások is részesedni szeretnének, ami az árakat tovább emelheti.
• A harmadik tényezőt a kormányzati intézkedések jelentik az infláció leszorítása érdekében. Ez egyelőre csak verbális intervenciót jelent – remélhetőleg már ez is hoz valamekkora sikert, de ezt még nem a februári adatokon fogjuk látni, inkább az azt követő hónapokban.  

Címlapkép forrása: Shutterstock