A háttérben nagyon érdekes orosz-amerikai alku kezd kibontakozni, és ez Magyarországot is érintheti

Orosz és európai tisztviselők szerint az Egyesült Államok keresi a lehetőségeket a Gazprom energiaóriással való együttműködésre globális projektekben. Ez a lépés a Kremllel való szorosabb kapcsolatok kiépítését célozza, miközben Washington az ukrajnai béke közvetítésén is dolgozik.

Az európai értékelések szerint már voltak előzetes kapcsolatfelvételek amerikai és orosz képviselők között ebben a kérdésben, bár egyelőre nem világos, ki vezeti ezeket a beszélgetéseket, és hogy a Trump-adminisztráció közvetlenül részt vesz-e bennük.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön utalt a lehetséges amerikai-orosz energetikai együttműködésre, amikor újságíróknak elmondta, hogy

ez megnyithatná az utat az Európába irányuló gázszállítások helyreállítása előtt.

Az európai gázárak 4,5 százalékkal csökkentek a bejelentést követően.

Bizniszre készül Trump az oroszokkal

A CORRECTIV és az Istories csütörtökön publikált oknyomozó riportja szerint Németország aggódik amiatt, hogy a gyakorlatban is a "feje felett" dönti el az USA és Oroszország Európa jövőjét, így például az energetika frontján. A portál arról írt, hogy milyen előkészületek zajlanak a színfalak mögött arról, hogy az Ukrajna elleni orosz háború esetleges befejezése vagy egy tűzszünet után milyen feltételek mellett áramolhatna újra olaj és gáz Németországba és Európába. 

A tárgyalások a jelek szerint az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték jövőjéről, valamint a Rosznyeft orosz olajvállalat németországi tulajdonviszonyairól is szólnak: német leányvállalatának mintegy 54 százalékos részesedése van a schwedti finomítóban, valamint kisebb részesedésekkel rendelkezik a Bayernoil és a Miro dél-németországi finomítókban.

A cikk emlékeztet arra, hogy az Oroszországtól való olajfüggőség a háború kitörése előtt is nagy volt. A schwedti finomítót az NDK megalapítása óta a Barátság-vezetéken keresztül Oroszországból látják el olajjal. Jó 20 évvel az újraegyesítés után a Rosneft orosz olajvállalat német leányvállalatán, a Rosneft Deutschland GmbH-n keresztül a Schwedt és a Bayernoil részvényese lett. A háború után a német kormány vette át a Rosneft Deutschland vagyonkezelői jogát. A Schwedt számára a kőolaj már nem Oroszországból, hanem főként Rostock és Gdansk kikötőin keresztül érkezik. Nemcsak az AfD és a BSW, hanem Dietmar Woidke (SPD), Brandenburt tartomány miniszterelnöke is azt szeretné, ha egy esetleges háború befejezése után ismét orosz olaj áramlana Schwedtbe. "Woidke üdvözölné, ha a finomító számára ismét érkezne olaj Oroszországból" - írta a Tagesspiegel március 3-án. És a kívánsága valóra válhat - írja az oknyomozó portál.

Hónapok óta vannak arra utaló jelek, hogy Donald Trump amerikai választási győzelme óta az USA és Németország küldöttei felvették a kapcsolatot Oroszországgal és az Egyesült Államokkal. Tavaly novemberben a Wall Street Journal arról számolt be, hogy az amerikai befektető és Trump támogatója, Stephen P. Lynch igyekszik beszállni az Északi Áramlat 2-be.

A CORRECTIV olyan információkat kapott tárgyalóktól, hogy a jelek szerint ezt a rendszert Schwedtre is tervezik. A tervek szerint amerikai cégek vennék át a német Rosneft-részesedéseket. Ezután többségi részesedéssel rendelkeznének a schwedti finomítóban, valamint a Bayernoil és a Miro részvényeiben.

A tárgyalásokra rálátó forrás így mutatta be a helyzetet: az oroszok és az amerikaiak jól járhatnak az üzlettel, az oroszok ugyanis nyersanyagot adnak el, az amerikaiak pedig szállítják, és mindkét fél fizetséget kap ezért, a számlát pedig az európaiak állják. A CORRECTIV kutatásai szerint ez akár már a következő hetekben eldőlhet. A lap információi szerint ugyanis egy magas rangú német kormánytisztviselő az Egyesült Államokban tartózkodik az ügy érdekében.

Az alku a portál szerint így nézhet ki:

Oroszország beleegyezik a tűzszünetbe, és lehetőséget kap arra, hogy újra olaj- és gázszállításokat folytasson Európába, de amerikai vállalatok tulajdonában lévő csővezetékeken keresztül.

Az új felállás így annak az uniós követelménynek is megfelelhet akár, ami azt írja elő, hogy el kell választani a nyersanyagellátást a szállítási hálózat tulajdonjogától. Ez az úgynevezett "szétválasztás" az EU követelménye a nagy ellátó vállalatokkal szemben, hogy egyáltalán lehetővé tegyék az európai energiaügyleteket. 

Voltak előzményei

Donald Trump korábban jelezte, hogy az USA érdeklődik az együttműködés iránt, annak ellenére, hogy évek óta súlyos amerikai és európai szankciók sújtják az orosz energetikai szektort. Trump a közösségi médiában azt írta, hogy Putyinnal folytatott beszélgetésén több téma mellett az energetika is szóba került.

Az esetleges amerikai-Gazprom megállapodás jelentős irányváltást jelentene Trump részéről, aki első elnöki ciklusa alatt bírálta Európát az orosz gáztól való függősége miatt, és az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai értékesítésének bővítését szorgalmazta.

A hírügynökség szerint az együttműködés kiterjedhetne Európára és Ázsiára is, és része lehet annak az amerikai törekvésnek, hogy gyengítse Oroszország Kínához és Iránhoz fűződő kapcsolatait. A Gazprom érdekelt lenne az Északi Áramlat gázvezetékek újraindításában is, amelyek a 2022-es szabotázsakció óta nem üzemelnek.

A gázvezeték esetleges újranyitásának lehetőségéről már korábban szivárogtak hírek a nemzetközi sajtóból:

Az Európai Unió igyekszik függetlenedni az orosz gáztól a háború kezdete óta, azonban ez nem egyszerű feladat. Európa továbbra is rekordmennyiségű orosz LNG-t vásárol, főként a Novatek PJSC által vezetett Jamal üzemből, ami jól mutatja, mennyire nehéz megszakítani a kapcsolatokat Oroszországgal.

A Trump-adminisztráció egyelőre vegyes üzeneteket küld az orosz szankciókkal kapcsolatban. Miközben hangsúlyozzák, hogy a korlátozásoknak érvényben kell maradniuk egy orosz-ukrán békemegállapodásig, az USA blokkolta a G7 szövetségeseinek több meglévő energetikai intézkedés szigorítására irányuló törekvését - emlékeztet a hírügynökség.

Címlapkép: A Gazprom orosz állami gázipari monopólium szentpétervári székháza, a Lahta Központ a Finn-öböl partján 2024. december 30-án. A vállalat bejelentette, hogy január 1-jétõl felfüggeszti a Moldovába irányuló gázszállítást az ország kiegyenlítetlen tartozásai miatt. forrása: MTI Fotó/Anatolij Malcev