Látványos ábrák: a fél világ felkapta a fejét Donald Trump totális vámháborújára

Alaposan felforgatta a világgazdaságot Donald Trump

Donald Trump amerikai elnök az általa "Felszabulás napjának" elnevezett esemény keretében ismertette, hogy a vele szövetséges és nem szövetséges államok mekkora vámterhekkel nézhetnek szembe a jövőben. Az elnök indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, hogy

• csökkentsék az USA-t negatívan érintő külkereskedelmi deficitet,
• megvédjék az amerikai gazdaságot a külföldről beáramló olcsó termékektől,
• valamint ösztönözzék az amerikai vállalatokat a termelésük Egyesült Államokba telepítésére.

A lépés - bár lehetett rá számítani, hiszen Trump korábban is gyakran emlegette, hogy újrahangolná az Egyesült Államok vámpolitikáját, februárban pedig Mexikóra, Kanadára, valamint Kínára vetett már ki vámokat - szabályosan sokkolta a világgazdaságot. Az elemzők sorra kezdtek el azon gondolkodni, vajon melyik szektort, régiót mennyiben érintik az intézkedések. Az ING becslése szerint

az intézkedés acél-, alumínium- és járműipari termékekre vonatkozó részletei önmagukban 0,3 százalékpontos csökkenést okozhatnak az eurózóna GDP növekedésében.

A vámok hírére

olyan mélyrepülésbe kezdett a legtöbb tőzsdeindex, amelyre a 2020-ban berobbanó koronavírus-járvány óta nem volt példa.

A tőkepiacokon lényegében minden szektor esésnek indult, különösen pedig azon részvények árfolyamát ütötték meg, amelyek nagyobb mértékben támaszkodnak külföldi beszállítókra.

Trump a korai pletykáknak megfelelően végül április 9-én

90 nappal elhalasztotta a vámok kivetését azon országokkal szemben, amelyek nem reagáltak viszontvámokkal az intézkedéseire.

Ezzel azonban a vámháború közel sem ért még véget, ugyanis Kína már azonnal a "Felszabadulás napját" követően ellenlépéseket lengetett be, majd 20%-ról 54%-ra emelte az Egyesült Államokkal szemben kivetett vámok mértékét. Ezt követően, az Egyesült Államok válaszlépését lekövetve Kína egészen 104%-ig srófolta fel az amerikai importra kivetett vámterhet, majd

Donald Trump múlt héten egészen 145%-ra emelte a kínai termékekre kiszabott vámok mértékét.

Mindenki arra kíváncsi, hogy alakul a vámháború

Korábbi írásunkban már részletesen bemutattuk a Google Trends alapjait, a Google Trends használatának főbb tudnivalóit, és összefoglaltuk, pontosan hogyan kell értelmezni a Google Trends grafikonjainak adatait, és a program "Jelenleg felkapott" aloldalát ahhoz, hogy megtudjuk, mik a legnépszerűbb témák, hírek a világban és Magyarországon.

A Google Trends segítségével nemrég megvizsgáltuk,hogy az amerikai kormány világszerte nagy figyelmet kapó Signal-botránya hogyan hatott az internetes keresésekre. Legutóbbi cikkeinkben az ötven éve nem látott, magyarországi száj- és körömfájásjárvány, valamint a Colossal Bioscience amerikai startup által létrehozott, klónozott óriásfarkasok iránti érdeklődést vizsgáltuk meg.

A vámok iránti internetes érdeklődés gyors felfutása a folyamatosan érkező új hírek és az eszkalálódó tőzsdei pánik miatt nem meglepő. Ha az elmúlt 12 hónap adatait nézzük, egyértelműen látszik, hogy

csúcsra ugrott a vámok témaköre iránti érdeklődés.

Az érdeklődésben mutatkozó csúcs különösen azért is érdekes, mert Trump február elején Mexikó, Kanada és Kína ellen kivetett vámjai is jelentős kiugrást okoztak a keresésekben, ahogy azt egy korábbi cikkünkben is vizsgáltuk.

A jelenlegi vámháborús helyzetre irányuló kiemelkedő érdeklődés különösen akkor szembetűnő, ha 2004-től kezdve nézzük meg az adatokat.

A vámok témaköre iránti érdeklődés az elmúlt 20 évtizedben nem volt még ilyen intenzív.

Pedig Trump korábbi ciklusában Kína ellen kivetett vámjai is jelentős érdeklődést.

Ahogy azt korábban részletesen is megírtuk, az elmúlt hetekben több fordulatot is vett a Kína és az Egyesül Államok között kibontakozó vámháború, mialatt egyik ország sem volt hajlandó kihátrálni a vámterhek emeléséből. Éppen ezért nem meglepő, hogy

az elmúlt hét napban Kínában volt a legnagyobb az érdeklődés a vámok témaköre iránt.

A vámok témájában az elemzőcikkek mellett számtalan internetes mém is elárasztotta a nyilvánosságot, amelyek egyik leggyakoribb témája volt, hogy Trump a világ egészen félreeső helyeit, többek közül a kizárólag pingvinek által lakott Heard-szigetet és a McDonald-szigeteket is vámokkal sújtotta. Az apró szigetcsoport (amelyen mellesleg a 19. századig nem járt az emberiség) iránti érdeklődés a "penguin tariff" kifejezéssel párhuzamosan egyből megugrott a vámok bejelentését követően.

Ahogy fentebb is utaltunk rá: a Trump által bejelentett gazdasági intézkedéseket követően a tőkepiacokon a koronavírus járvány óta nem látott esések bontakoztak ki. Az elmúlt két évtized Google-keresései alapján elmondható, hogy

az internetes érdeklődés a legnépszerűbb tőzsdeindexek iránt csak a orosz-ukrán háború kitörésekor volt ilyen magas.

Mivel a vámháborúval érkező piaci bizonytalanság közel sem ért még véget, a grafikonon is látható szaggatott vonal azt jelzi előre, hogy a közeljövőben még tovább emelkedhet a téma iránti érdeklődés világszerte.

Ugyan a kriptopiacon nem volt olyan drámai a hullás, a főbb kriptopénzek, többek között a Bitcoin és az Ethereum árfolyamai is estek a tőzsdékkel párhuzamosan. Az kriptopiac iránti internetes érdeklődés nem is generált jelentősebb kiugrást az elmúlt 12 hónap adatait elnézve. Az alábbi ábrán látható, hogy

a Trump megválasztását, illetve beiktatását követő meredek kriptoárfolyam-emelkedés idején jóval magasabb volt az érdeklődés a téma iránt.

Ez a tartalom a Google-lel való fizetett partnerség része, a Google Trends népszerűsítésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ