Nem áll meg a boltoknál, átgyűrűzik a kormányzati beavatkozás hatása a teljes piacra

A magyar kormány az infláció mérséklése érdekében 2024-ben az árstopok után árrésstopot vezetett be az alapvető élelmiszerekre. Bár az intézkedés politikailag népszerű lehet, a közgazdászok szerint a hasonló beavatkozások torzítják a piacot, növelik az inflációt, gyengítik a hazai beszállítói kapcsolatokat, és elősegítik a külföldi áruk térnyerését. A láncok a szabályozott termékeken elszenvedett veszteségeiket más termékek árának emelésével próbálják ellensúlyozni, ez pedig tovább fűtheti az inflációt.

A lap cikke szerint a Spar példája jól illusztrálja a piaci nyomásgyakorlás mechanizmusát:

a cég belső tájékoztatója szerint havi 1,5 milliárd forint veszteséget okoz számára az árrésstop, ezért 5%-os árengedményt kért beszállítóitól.

A megkeresés több partnerhez is eljutott, a cég nem differenciált sem termék-, sem partnerkategória szerint. A hivatalos kommunikáció szerint a cél a fogyasztók ellátásbiztonságának és a kormányzati inflációs céloknak való megfelelés, közös teherviseléssel.

A beszállítók egy része sérelmezi, hogy az árengedményt egységesen kérik, nem mérlegelve az egyedi helyzeteket. Az 5%-os engedmény éves szinten a Spar árubeszerzési kiadásának töredékét jelentené, így felmerül, hogy a lánc túlbiztosítja magát. Ráadásul más áruházláncok is hasonló nyomást gyakorolhatnak partnereikre.

A beszállítók a nyereségviszonyokra is felhívták a figyelmet: míg a kiskereskedelem veszteségekről beszél, sok gyártó sem tud árat csökkenteni a magas energia- és munkaerőköltségek miatt. Emellett még mindig jelen vannak az utólagos kereskedői elvonások, mint a marketing-hozzájárulás vagy év végi bónusz, amelyek tovább szűkítik a mozgásteret.

Egyes gyártók attól tartanak, hogy ha nem tudják teljesíteni az árcsökkentési elvárást, elveszíthetik nagy partnereiket, ez pedig munkahelyeket is veszélyeztethet.

A Telex szerint a helyzet rávilágít arra, hogy a kormányzati árszabályozás nem áll meg az elsődleges céloknál: a hatás továbbgyűrűzik a kereskedelmi láncokon át a beszállítókig, torzítva az árakat, a piaci ösztönzőket és a szereplők közötti bizalmat. Bár rövid távon csökkenthető az infláció érzékelése, a középtávú hatások kiszámíthatatlanok – az viszont biztos, hogy a piaci struktúrák nem maradnak változatlanok.

Címlapkép forrása: EU