Kína átvette a vezetést: tudományos áttörés történt az atomversenyben

A Góbi-sivatagban található kísérleti reaktor az általánosan alkalmazott technológiától eltérően nem vizet, hanem sóolvadékot használ hűtő- és fűtőközegként, valamint urán helyett tóriumot – egy a földkéregben bőségesen megtalálható radioaktív elemet – mint üzemanyagforrás.

A projekt vezető tudósa, Hszu Hung-Csie egy zártkörű szakmai találkozón korábban azt mondta:

Kína most vezeti a globális versenyt az atomenergia innovációjában.

Az eredményt értékelve egy ismert mese tanulságára utalt: „A nyúl néha hibázik vagy ellustul. Ilyenkor a teknős kihasználja az alkalmat” – ezzel érzékeltetve, hogy míg az Egyesült Államok korán indult, de idő előtt feladta a sóolvadékos reaktorok kutatását, Kína kitartó munkával átvette a vezetést Az Egyesült Államok ugyan már az 1960-as években kifejlesztett egy kis méretű sóolvadékos reaktort, ám a projektet a 70-es években felfüggesztették a hagyományos, uránalapú rendszerek javára.

Az USA kutatásai nyilvánosan elérhetők maradtak, várták a megfelelő utódot. Mi lettünk azok

– emelte ki Hszu.

A Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézet munkatársai az amerikai dokumentumok részletes feldolgozásával kezdték meg a munkát, majd a tapasztalatokra alapozva saját fejlesztésekkel vitték tovább a technológiát:

Minden technikát elsajátítottunk, ami a szakirodalomban szerepelt – aztán túlléptünk rajtuk

– tette hozzá.

A projekt 2009-ben kapott zöld utat a Kínai Tudományos Akadémia vezetésétől, és az eredetileg néhány tucat fős csapat két éven belül több mint 400 kutatóból álló közösséggé nőtte ki magát. A reaktor építése 2018-ban kezdődött, 2023 októberére elérte a kritikus állapotot (fenntartható láncreakció), majd 2024 júniusára teljesítette a teljes kapacitású működést.

A nukleáris játszmában nincsenek gyors győzelmek. Egy dolgot kell csinálni, de azt 20–30 évig, kitartóan

- jelentette ki a projektvezető.

Nincs megállás: egy nagyobb, 10 megawattos elektromos teljesítményű tóriumos sóolvadékos reaktor már épülőben van, amely 2030-ra érheti el a kritikus állapotot. Emellett a kínai állami hajógyártó vállalat

egy olyan konténerszállító hajó tervét is bemutatta, amely tórium-alapú energiával működne

– ezzel új korszakot nyitva a kibocsátásmentes tengeri szállításban.

A technológiában rejlő potenciált jól jelzi, hogy egyetlen tóriumban gazdag bánya – a Belső-Mongóliában található Bayan Obo – akár tízezer évre fedezhetné Kína energiaigényét, miközben minimális radioaktív hulladék keletkezne.

Az Egyesült Államok eközben papíron újraindította ugyan a sóolvadékos reaktorok fejlesztését, és politikai támogatottság is van mögötte, ám a kínaiak szerint a stratégiai állhatatosság az, ami valódi eredményeket hoz.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images