Nincs idő várni: a magántőke bevonása lehet a kulcs a klímakatasztrófa elkerülésében

A legfőbb gond az, hogy

az említett országok gyakran komoly adósságterhekkel küzdenek, így kevés forrásuk marad olyan célokra, mint a klímavédelem

- állítja a Financial Times.

A fejlett világ, amely történelmileg a legtöbb szennyezésért felelős, elvileg segíthetne, de ott is szűkülnek a költségvetési mozgásterek – például csökken a hivatalos fejlesztési támogatás (Official Development Assistance - ODA) szintje az Egyesült Államokban és Európában is.

Az ODA a gazdagabb országok – jellemzően OECD-tagállamok – által nyújtott állami pénzügyi segítség a fejlődő országoknak. Célja a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatása, például oktatás, egészségügy, infrastruktúra vagy környezetvédelem terén. Az ODA lehet vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel, és nem piaci alapon működik. Fontos szerepet játszik abban, hogy a szegényebb országok hozzáférjenek olyan beruházásokhoz, amelyekre saját forrásból nem lenne lehetőségük – ideértve a klímavédelmi projekteket is.

A halogatás azonban nem opció. A légkörbe kerülő szén-dioxid évtizedekig, akár évszázadokig is ott marad. Ezért nemcsak az számít, mikorra érjük el a nettó zéró kibocsátást, hanem az is, mennyi szennyezés kerül be a légkörbe addig. Tehát a kibocsátáscsökkentést érdemes előrehozni: minél hamarabb, minél nagyobb mértékben.

Erre kínálhat megoldást egy új típusú pénzügyi eszköz: a klímavédelmi kötvény

Moritz Kraemer közgazdász javaslata szerint érdemes lenne létrehozni egy nemzetközi Finance Facility against Climate Change (F2C2) nevű pénzügyi alapot, amely a tőkepiacról, kötvénykibocsátások révén vonna be forrást a klímavédelmi beruházásokra. A modell nem új: hasonló módon működik az International Finance Facility for Immunisation (IFFIm), amely védőoltásokat finanszíroz világszerte. Az F2C2 kötvények mögött a fejlett országok hosszú távú támogatási ígéretei állnának, így a kötvények a legmagasabb, akár AAA hitelminősítést is elérhetnék. Ez vonzó lehet a befektetők számára, akik keresik az alacsony kockázatú, valóban zöld pénzügyi eszközöket.

A kötvényekből befolyó összegeket kedvezményes feltételekkel lehetne kölcsönadni a fejlődő országoknak, például megújulóenergia-projektekre. Emellett lehetőség lenne arra is, hogy magáncégek részesüljenek közvetlen finanszírozásban, például nap- vagy szélenergia-beruházásokhoz.

Ez az elképzelés nem új: éppen tegnap, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által rendezett energiabiztonsági csúcstalálkozón mondta azt Ursula von der Leyen, hogy a zöld átmenetet nem szabad kizárólag az Európai Unión belüli célként kezelni – ehelyett globális felelősségként kell tekinteni rá (lásd Global Gateway program). Különösen fontos, hogy a kevésbé fejlett régiókat is támogatni kell abban, hogy elérhessék saját fenntarthatósági céljaikat, és részesülhessenek a tiszta energiára való átállás előnyeiből.

Az említett F2C2 konstrukció segítene közelebb kerülni ahhoz az évi 1300 milliárd dolláros szinthez, amelyre a fejlődő országoknak szükségük lenne a klímaváltozás kezeléséhez. Ráadásul ezekben az országokban jellemzően olcsóbban lehet elérni jelentős kibocsátáscsökkentést, mint a fejlett világban, ahol a „könnyen leszüretelhető gyümölcsök” már elfogytak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images