Mit csinál az MNB a kamatokkal? Kettészakadt az elemzői tábor

Nagyon sok dolog történt a világban és idehaza a legutóbbi, március végi MNB-kamatdöntés óta. Az Egyesült Államok vámháborúja eszkalálódott, a gazdasági kilátások borúsabbak lettek, a globális bizonytalanság a csúcsra tört. Ez a magyar növekedési és inflációs kilátásokra is kihat, miközben a márciusi infláció (végre) a vártnál jobb lett, a kormány erőteljes eszközökkel próbálkozik további mesterséges leszorítással. A forint viszont újra gyengülni kezdett, erősödtek a költségvetés fellazulására utaló jelek, a Standard&Poor's pedig a befektetésre nem ajánlott kategória szélére tolta az államadósságot.

Összességében gyengébb növekedés, talán kicsivel kedvezőbb inflációs kilátások, viszont óriásira növekedett bizonytalanság, forintgyengülés a hónap egyenlege – ennek fényében kell holnap döntenie a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának, hogy változtat-e a kamatpolitikáján. Ez a változás nem az azonnali kamatdöntésben ölthet testet, legalábbis

a Portfolio által megkérdezett szakértők továbbra is teljesen egységesek abban, hogy a 6,5%-os irányadó ráta változatlan marad.

Az MNB Varga Mihály jegybankelnök első, márciusi kamatdöntésénél is maradt az óvatosságnál mint legfőbb üzenetnél, és kizárta, hogy már a közeljövőben a lazítás útjára lépne a monetáris politika.

Korábbi 2%-os idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 1,5-1,7% közzé rontottuk - mutatja be a változó környezet hatásait a magyar gazdasági folyamatokra Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Ez a prognózis alacsonyabb, mint a kormány módosított 2,4%-os növekedési várakozása és az MNB márciusi 1,9-2,9% közötti előrejelzési sávjának is az alsó széle alatt van. Ezzel párhuzamosan az inflációs kép is módosult:

• A bankszektor szereplőivel és a távközlési cégekkel megállapodott a kormány, így a szolgáltatások esetében áprilisban sem várható erősebb havi átárazás,
• a globális vámháború miatt felerősödött recessziós félelmek a kőolaj árában is erős korrekciót okoztak, ami a hazai üzemanyagárakra kedvezően hat,
• a vámháború miatt gyengülő kereslet dezinflációs hatású lehet,
• míg az EU potenciális válaszlépései emelhetik az inflációs rátát,
• de amennyiben az USA piacairól esetleg Európába irányul át az export egy része, a megnövekedett kínálat szintén árleszorító hatással járhat,
• eközben a gyenge/gyengülő forint árfolyam felfele mutató kockázat,
• a globális lassulás miatt alacsonyabb világpiaci energiahordozó árak lefele mutató kockázatot jelentenek,

sorolja az új tényezőket Trippon, aki a korábbi 5%-os éves átlagos inflációs prognózisát 4,5-4,7%-ra módosította. Ennek ellenére az inflációs cél elérése még 2026-ban is kérdéses, ami indokolttá teszi az óvatos monetáris politikát, véli az elemző.

Hasonló következtetésre jut Becsey Zsolt. Az Unicredit szakértője szerint bár az inflációs folyamatok terén inkább kedvező irányba mozdult el a mérleg, de ez kevés ahhoz, hogy a jegybank egy ilyen turbulens geopolitikai környezetben vágni tudjon. A forint kockázatosabb pénzügyi eszköznek számít a nemzetközi befektetők szemében, így továbbra is szükséges a „kamatpajzs” fenntartása, hogy elkerülhetők legyenek a hirtelen forintleértékelődési periódusok.

Bár a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható, a dezinfláció az év eleji inflációs meglepetés miatt a korábban vártnál sokkal magasabb szintről indul, emiatt az inflációs cél elérése is távolabb került - ezt már Balog-Béki Márta, az MBH Bank közgazdásza mondja. Éppen ezért az MNB nem fogja elsietni a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát is támogathatja. A monetáris lazítás akkor jöhet majd, ha már jól látszik, hogy az infláció idővel tartósan visszatérhet a jegybanki célsávba (és ezt a piac is elhiszi). Ezt egyelőre még korai lenne kijelenteni. Balog-Béki várakozása szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB – erre is csak akkor mutatkozik esély, ha az Egyesült Államok jegybankja, a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani.

Talán már a fentiekből is látszik, hogy látványosan megoszlik az elemzők véleménye arról, hogy mikor kezdődhet el a kamatcsökkentés. Az általunk megkérdezett szakértők jelentős része véli úgy, hogy az idén már nem lesz erre lehetőség, de ugyanennyien várnak két kamatvágást (összesen 50 bázispontos csökkenést). Érdekesség, hogy épp a középutas egy kamatvágásos forgatókönyv maradt kisebbségben, de így is ez lett a konszenzust jelentő medián.

A piaci árazások egyébként a galamb álláspontot tükrözik. Az elmúlt hetekben lefelé tolódott a piaci szereplők által várt kamatpálya, az idei évre 1 vagy 2, egyenként 25 bázispontos vágást várnak - hívja fel a figyelmet Varga Zoltán, Az Equilor elemzője. Valóban, a határidős kamatmegállapodások (FRA) pénteki értékeiből kiindulva a Portfolio számításai szerint a következő egy évben három kamatcsökkentést is áraz a piac, ebből egy csúszik át a jövő év elejére.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője szerint nem eszik ennyire forrón a kását. Úgy látja, négy, egymástól nem független feltételt szükséges a kamatcsökkentés elindításához:

• Célsávba visszatérő infláció – árrésstop nélkül is
• A mostaninál érdemben erősebb forintárfolyam
• Kedvezőbb kockázati megítélés
• Enyhülő régiós – leginkább lengyel – monetáris politika

Mindezeket természetesen jelentős mértékben a vámháború kimenetele határozza meg. Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza szerint a következő hónapok legnagyobb, a kamatpolitikát is befolyásoló kérdését a hazai infláció alakulása mellett a vámháború fogja jelenteni. Egyrészt kérdés, hogy mennyire lesznek valóban széleskörűek a vámintézkedések, másrészt pedig kérdés, hogy a világ vezető jegybankjai hogyan fognak reagálni a megváltozott gazdasági helyzetre.

A Magyar Nemzeti Bank holnap 14 órakor teszi közzé a kamatdöntését, 15 órakor pedig annak indoklását írásban és sajtótájékoztató keretében is közli.

Címlapkép forrása: Portfolio