Árrésstop: megkongatták a vészharangot az üzletek

Az OKSZ szerint az árrésstop célja elméletileg az infláció csökkentése, a gyakorlatban azonban olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét, vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteséget, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti.

Ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak beruházni, fejleszteni, de még akár a puszta fennmaradásuk is bizonytalanná válik.

Nagy Márton azt is felvetette, hogy az árrésstopot meghosszabbíthatja a kormány. Ezzel kapcsolatban az OKSZ úgy véli, hogy az teljesen ellentétes a piacgazdaság működési logikájával, és hosszú évekre tönkreteszi a hazai kiskereskedelem működését.

Miért pont a piperék?

Az OKSZ meggyőződése szerint az infláció csökkentését hosszútávon már az élelmiszer árrésstop sem szolgálja, de a háztartási- és tisztítószerek bevonása az árrésstopba rövid távon sem indokolt.

A piperék esetében az elmúlt 1 évben regisztrált áremelkedés minimális volt,

a háztartási szerek pillanatnyilag lefelé húzzák az inflációt.

A termékkör súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszerek 25-30 százalékával szemben 2-3 százalék, ami miatt egy esetleges jelentős árcsökkenés sem hat érdemben az inflációra. Az élelmiszerekkel ellentétben ebben a termékcsoportban a forgalmazott márkákat döntően globális multinacionális cégek birtokolják,

a sajátmárkás termékek súlya pedig csak 20-25 százalék.

Míg az élelmiszereknél a kiskereskedelem élénk párbeszédet folytat a jórészt hazai beszállítókkal, ebben a termékkörben erre korlátozottak a lehetőségek - hívja fel a figyelmet az OKSZ.

Sokan veszteségesek voltak

A magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek. Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza.

Mindez nem a kiskereskedelem negatív válasza a szektort ért folyamatos támadásokra, hanem piaci törvényszerűség, ami alól senki nem tudja kivonni magát

- hívják fel a figyelmet.

Az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket, meghagyva a vállalkozások számára a piaci logika alapján történő döntési szabadságot.

30 százalékos árrés a piperéken?

Nagy Márton arról beszélt egy Facebook-videójában, hogy az élelmiszerek után háztartási cikkekre, pipere cikkekre is ki szeretné terjeszteni a kormány az árréscsökkenttést. Ezek a termékek is jelentősen befolyásolják az inflációt. Az elmúlt időszak áremelkedéseiben ezek fontos szerepet játszottak Nagy Márton szerint.

Akár 30% feletti árrések is vannak

- hangsúlyozta. Ilyen termékek a mosószerek és a mosogatószerek, tusfürdők, babaápolási szerek, pelenkák.

Egy másik alkalommal azt is felvetette, hogy miért ne lehetne állandósítani az intézkedést.

Már hetek óta velünk van az árrésstop

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be, a rendelet elvileg május 31-ig tart. A legfontosabb pont, hogy az élelmiszerek széles körében a kiskereskedők árrése nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet. Az árrésstop bevezetése a korábbról ismert árstop újraélesztése volt, kicsit megváltozott formában. Az árstop hatásainak megítélése meglehetősen negatív volt, hosszú távon az árszintet és az inflációt sem csökkentette, sőt, inkább növelte. Az első, nagyon rövid távú tapasztalatok szerint az árrésstop egyelőre nem okozta más termékek látványos drágulását, de a szakértők véleménye szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, mert a durván leszorított árrés hosszú távon ellehetetleníti a cégeket.

Ha egy adott - 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő - üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.
A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.

Az érintett termékek a következők:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás)

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki.

Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki.

Ha a saját márkás termék aránya túllépi az előírt határt, a bírság mértéke a következő:

• legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint,
• ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint.

Készlethiány esetén a bírság összege:

• tíz százalékot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalék közötti hiány esetén egymillió forint,
• ötven százalékot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják. Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap.

_{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio}