Varga Mihály: az inflációs és a növekedési kockázatok erősödtek Magyarországon

Az IMF gazdasági kilátásokat rontó friss előrejelzéséről Varga elmondta: nyitott, exportban erős országként ezzel Magyarországnak számolnia kell.

Varga is kíváncsian várja a holnap megjelenő első negyedéves GDP-adatot, ezután lehet elgondolkodni a jegybank márciusi növekedési előrejelzésének esetleges módosításán. (A március végi előrejelzés sávjának közepe 2,4% a 2025-ös évre vonatkozóan.)

Az MNB abból indult ki, hogy május végén véget ér az árrésstop, ez az utolsó hivatalos bejelentés. A jegybank az intézkedést legalább éves időhorizonton vizsgálja.

Varga hangsúlyozta, hogy a hitelminősítők véleménye alapvetően kedvező Magyarországról, de utalt arra, hogy a Standard&Poor's kilátásromlása miatt fontos a stabil piaci megítélés. Ennek szükséges pillérei:

• javuló külső és belső egyensúlyi mutatók mellett visszatérő növekedés
• stabil bankrendszer, növekvő lakossági megtakarítás
• csökkenő adósságmutatók és nullszaldós elsődleges költségvetési egyenleg.

Míg a nyersanyagárak esése alacsonyabb infláció irányába mutat, de eközben a vámtételek növekedésének lehetősége középtávon felfelé mutató kockázatot jelent.

A vámok globális emelkedése visszafogott exportteljesítményhez, míg a növekvő bizonytalanság egyes beruházások elhalasztásához vezethet.

A kockázatkerülő befektetői magatartás a hazai eszközökkel szemben a magas infláció irányába mutató kockázatot hordoz.

Ahogy várható volt, Varga a bizonytalanság növekedést hangsúlyozza, ez a fő üzenet. A növekedési és az inflációs kockázatok is erősödtek.

A nyersanyagárak (főként olajárak) esése dezinflációs hatású. Az olajárak gyorsan begyűrűztek az üzemanyagárakba, ez hozzájárult az infláció márciusi lassuláshoz. A szolgáltatások dráugulása továbbra is dinamikus, de a jövőben az önkéntes árvállalások a banki és telekommunikációs szektor szereplőitől mérséklő hatású.

A következő hónapokban az infláció várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső széle (4%) közelében alakulhat. Ugyanakkor az inflációs előrejelzések kockázata tovább nőtt a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek miatt.

Ezért a monetáris kondíciók fenntartása indokolt, az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.

A nemzetközi pénzügyi kockázatok emelkedtek, a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödött.

A hazai gazdaságban az inflációs és a növekedési kockázatok erősödtek. Az ország pénz- és tőkepiaci megítélése stabil.

A jegybank utoljára tavaly szeptemberben változtatott az alapkamaton, az akkori csökkentés utólag a kamatciklus végének bizonyult. A 6,5%-os kamat további vágását az ősszel elsősorban a forint látványos gyengülése, az idén pedig a váratlanul erős inflációs nyomás akadályozta. Varga Mihály jegybankelnök első, márciusi kamatdöntése nem hozott változást a monetáris politikában. Varga akkor a korábbi kommunikációval összhangban azt jelezte, hogy az irányadó kamatszint huzamosabb ideig változatlan maradhat. 

A friss helyzetértékelés 15 órakor kezdődik, erről itt számolunk be.

Címlapkép forrása: Portfolio