Váratlanul beragadt az infláció az euróövezetben

Az eurózóna 20 országában az infláció 2,2%-on maradt – közölte az Eurostat.

Ez enyhén meghaladja a Reuters közgazdász-felmérésében várt 2,1%-ot, mivel a szolgáltatások és a feldolgozatlan élelmiszerek árnövekedése ellensúlyozta az energiaköltségek csökkenését.

A szolgáltatások árának megugrása felfelé tolta a maginflációt (amely nem tartalmazza az ingadozó élelmiszer- és energiaárakat) 2,4%-ról 2,7%-ra, ami meghaladta a várt 2,5%-ot.

Áprilisban a legnagyobb havi inflációnövekedést Málta (+3,1%) és Hollandia (+1,8%) produkálta az Eurostat adatai szerint. Őket Portugália (+1,3%), Észtország (+1,2%) és Lettország (+1,1%) követte. Ezek az emelkedések jelentős havi árváltozást jeleznek, és több ország esetében az éves inflációs ráta is újra gyorsulni kezdett.

A legalacsonyabb havi változásokat Szlovákia (+0,1%), Litvánia (+0,2%) és Ausztria (+0,3%) mutatták, míg Belgium egyedüliként negatív havi inflációt regisztrált, -0,6%-os csökkenéssel. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, mivel Belgium éves inflációja is tartósan csökkenő pályán van.

Bár az EKB döntéshozói általában nagy jelentőséget tulajdonítanak az inflációs adatoknak – különösen az alapinfláció emelkedésének –, Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborúja fontosabb tényező lehet a bank június 5-i monetáris politikai ülése előtt.

A közgazdászok jelenleg több mint 80%-os esélyt látnak egy újabb júniusi kamatcsökkentésre, és az év vége előtt legalább még egy lépésre számítanak, ami az EKB betéti kamatát 1,75%-ra vagy az alá vinné.

A nyilvánosan és háttérbeszélgetésekben megszólaló döntéshozók már elkezdték előkészíteni a terepet az EKB 13 hónapon belüli nyolcadik kamatcsökkentéséhez, mivel a kereskedelmi háború hatással lesz az árakra, és akár a célérték alá is húzhatja az inflációt.

Az EKB kommunikációja már változott is. Míg korábban csak 2026-ra várták az infláció visszatérését a célértékre, a döntéshozók most azt mondják, hogy a célt lényegében már elérték.

A kereskedelmi feszültségek lassítják a gazdasági növekedést és visszafogják a beruházásokat, már most csökkentették az energiaárakat és erősítették az eurót, ami olcsóbbá teszi az importot. Ráadásul sokan attól tartanak, hogy Kína Európára zúdíthatja többlettermékét, mivel az USA-ba korlátozott a hozzáférése.

Bár a világgazdaság fokozódó széttöredezettsége végső soron növelheti a termelési költségeket, ezt a felfelé mutató kockázatot meglehetősen korlátozottnak tartják, és a befektetők hosszabb távú inflációs várakozásai stabilan az EKB 2%-os célértéke körül mozognak.

A védelmi kiadások növekedése szintén felhajthatja az árakat, mivel ez várhatóan növeli a költségvetési hiányt, de az ilyen kiadások még a jövőben vannak, és a közgazdászok szerint csak korlátozott hatással lehetnek az árakra.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images