Milliárdok áramlanak Dél-Amerikába a nearshoring jelenség miatt

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Kolumbia

2023-ban 17,15 milliárd dollárnyi FDI áramlott be Kolumbiába. Ugyanezen év első felében a nearshoring-projektek keretében 1,3 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az országba. Ennek legnagyobb része az Egyesült Államokból származott; az amerikai tőke az összes FDI harmadát jelentette. A második legjelentősebb FDI-partner az Egyesült Királyság volt (annak az Anguilla nevű, a Karibi-térségben található tengerentúli területével folyatott kereskedelmet is beleszámítva 21%), ezt Spanyolország (14%), Svájc (7%), illetve Mexikó (3%) követte. 2022-ben a legtöbb külföldi tőkét a pénzügyi és üzleti szektor (77,2%), az olajipar (22,8%), a gyáripar (17%), a bányászat (16%), valamint a szállítás, tárolás és kommunikáció (13,8%) vonzotta.

Gazdasági és politikai stabilitása lehetővé teszi, hogy Kolumbia vállalatbarát üzleti környezetet tartson fenn, amelyet a kormányzat külföldi befektetőket támogató intézkedései segítenek.

Emellett az ország bőséges olaj- és széntartalékokkal, arannyal, valamint kávéval rendelkezik.

Kolumbia munkaereje fiatal, képzett és versenyképes. Helyzetét tovább erősíti, hogy számos szabadkereskedelmi egyezménnyel rendelkezik, köztük az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, az USA-val pedig szoros kereskedelmi, gazdasági és politikai partnerséget tart fenn. Ezenfelül 19 bilaterális befektetési szerződést kötött már. Az ország egyik legnagyobb előnye stratégiai elhelyezkedése: Kolumbia nemcsak Észak- és Dél-Amerika, hanem Délkelet-Ázsia piacaihoz is hozzáférést biztosít a területén működő vállalatok számára.

Kolumbia a külföldi techvállalatok kiemelt nearshoring célpontja. 2021-ben a kolumbiai IT-szektor bevételei az 1,8 milliárd dollárt is meghaladták. A Federación Colombiana de la Industria de Software y Tecnologías Informáticas Relacionadas nevű érdekvédelmi szervezet becslései szerint

2025-ben a technológiai szektor az ország GDP-jének 5%-át adja.

Az országban jelen lévő vállalatok többsége szoftverfejlesztéssel, mesterséges intelligenciával, a digitális szolgáltatások fejlesztésével foglalkozik. Ezek túlnyomórészt amerikai cégek: a Yalo, az Adage Technologies, a Netskope, a Coupa, a HubSpot, a Qualtrics, az Intersystem, a Catenon és a Nisum.

Kolumbia jelentős gyártási kapacitásokkal is rendelkezik. A General Motors (GM) 1956-ban telepedett le az országban, azóta már közel 2 millió járművet szereltek kolumbiai üzemében össze. 2022-ben az amerikai gépjárműgyártó további 50 millió dollárt fektetett be könnyűgépgyártó üzemének fejlesztésébe a helyi és a közeli regionális piacok ellátására. A szintén amerikai Kimberly-Clark ugyanebben az évben egy 7,5 milliárd dolláros beruházás keretében bővítette és modernizálta kolumbiai gyárát, hogy jobb ellátást biztosítson az ecuadori, a guatemalai, a nicaraguai és a hondurasi piacai számára.

A Cargill 1966 óta működik Kolumbiában. A vállalat eleinte csak gabonával foglalkozott, majd fokozatosan kiterjesztette kolumbiai portfólióját a kávéra, a kakaóra, a permetszerekre és az állattakarmányra is. 2022 második felében a Cargill úgy döntött, 32%-kal növeli kolumbiai elosztó központjának kapacitását a várható keresletnövekedés fedezése érdekében. A Pepsi négy gyártóüzemmel is rendelkezik az országban, és legutóbb 126 millió dolláros fejlesztést jelentett be minőségjavítás céljából.

Argentína

Az állam ALADI- és Mercosur-tagságának köszönhetően az argentin termékek vámmentesen juthatnak a dél-amerikai országok piacaira. Emellett a Mercosur által megkötött egyezmények következtében az Argentínában megtermelt áruk kedvező feltételek mellett jelenhetnek meg az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), az Európai Unió, Izrael, Egyiptom, Szingapúr és India piacain.

Az Egyesült Államok Argentína legfontosabb kereskedelmi partnere

- az USA-ból származik az országba érkező FDI 25%-a.

Jelenleg mintegy 400 amerikai vállalat működik az országban. Az Európai Unió Argentína harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. 2023-ban az EU-ból érkező FDI értéke 47,64 milliárd dollár volt.

Argentína második legfontosabb kereskedelmi partnereként Kína elsősorban elektronikai eszközöket és járműveket exportál az országba, míg Argentína mezőgazdasági termékeket, illetve kritikus nyersanyagokat szállít neki. A két ország kapcsolatának jelentőségét mutatja, hogy Argentína 2022 februárjában csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez.

Az ország bővelkedik a kritikus nyersanyagokban: Argentína jelenleg a lítium negyedik, az ezüst kilencedik és az arany tizenhetedik legnagyobb kitermelője.

2023-ban az ország 21,6%-kal növelte lítiumexportját. A külföldi vállalatok – a nyugatiak és a kínaiak egyaránt – a bányászati szektorban is megjelentek, elsősorban a Rio Tinto és a Ganfeng Litium képében.

Argentína esetében a legtöbb nearshoring-tevékenység a gépjárműgyártáshoz köthető. Az ország autóipara a harmadik legnagyobb a régióban, és 2023-ban ez adta GDP-je 3%-át, valamint ipari termelésének és exportbevételeinek 10-10%-át. Az országban 12 multinacionális vállalat (köztük a Ford, a Toyota, a Nissan és a Volkswagen), illetve több mint 200 autóalkatrész-gyártó működik. Argentína regionális gyártási központként Közép- és Dél-Amerikába, illetve a Karib-térségbe exportál. Az ország legnagyobb autógyártója, a Toyota 1997 óta működik Argentínában. A japán vállalat 180 ezer Hilux és SW4 SUV modellt gyárt évente Argentínában. A Toyota 2024 februárjában 50 millió dolláros fejlesztést jelentett be, amely lehetővé teszi, hogy argentin üzeme a Hiace furgonok összeszerelésében is részt vegyen.

A Ford argentin üzeme autómotorok és Ford Ranger pickupokgyártásáért felelős. A gyár a járművek 70%-át a régión belül exportálja. A Renault–Nissan–Mitsubishi cégcsoport 1967 óta van jelen az országban, és gyárában évente 80 ezer Renault személyautót, valamint 20 ezer Nissan Frontier pickupot állít elő. A három vállalat szövetsége 2024 szeptemberében egy 350 millió dollár értékű fejlesztést jelentett be. A Stellantis 1967 óta van jelen Argentínában. A cég 2024-ben 665 millió dollárt fordított két argentin üzemének fejlesztésére és korszerűsítésére. Emellett a konszern több helyi, bányászati és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektbe is befektetett: 155 millió dollárért 14,2%-os részesedést vásárolt az ország egyik rézbányájában, míg 90 millió dollárért egy lítiumbányában szerzett 19,9%-os tulajdonrészt. 2024 februárjában 100 millió dollárért 49,5%-os részesedést vásárolt az egyik vezető argentin napelemgyártó vállalatban, a 360 Energy Solarban is.

Brazília

Brazília az egyike a legtöbb FDI-t vonzó országoknak a világon: 2024-ben 65,9 milliárd dollár külföldi közvetlentőke-befektetés érkezett a dél-amerikai országba, ezzel az 5. helyen állt a globális rangsorban. 2023-ban az Egyesült Államok volt Brazília legnagyobb befektetője (17,1%), ezt követte az Egyesült Királyság (7,4%), Spanyolország (6,9%) és Szingapúr (6%). Az FDI-állomány tekintetében szintén az USA az első (18%).

A legtöbb külföldi befektetés a pénzügyi szolgáltatások szektorába érkezik.

Nagy szerepet játszik a külföldi befektetések bevonzásában Brazília stratégiai elhelyezkedése: az ország földrajzi pozíciója és a régiós társulásokban való tagsága révén egyszerű hozzáférést biztosít más dél-amerikai országok piacaihoz. Emellett jelentős mennyiségű fiatal és olcsó munkaerővel rendelkezik, amelynek köszönhetően az itt megtelepedő külföldi vállalatok 30-40%-kal is csökkenthetik munkaköltségeiket az USA-hoz és Kanadához képest. Az utóbbi 15 évben a kormány komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy a külföldi befektetőknek kedvező üzleti környezet alakítson ki. Az állami vállalatok nagy részét privatizálták, a legtöbb iparág tekintetében deregulációt hajtottak végre, valamint létrehozták a befektetési ombudsman intézményét.

Brazília egyik legfontosabb nyersanyaga az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen lítium, amely az elektromobilitás és az energiatárolás térnyerésével az utóbbi években értékelődött fel igazán. Ezt mutatja a brazil lítiumkitermelés is: 2022-ben még csak 2630 tonnát, 2024-ben viszont már ennek közel a négyszeresét, 10 ezer tonnát bányásztak ebből az elemből. Ezzel Brazília a világ 6. legnagyobb termelőjévé vált. Az Ibram bányászati intézet várakozásai szerint 2029-ig 16,5 milliárd dollár befektetés irányul a lítiumkitermelésbe, míg a teljes bányászati iparág 68,4 milliárd dollárból fog részesülni. A lítiumvölgynek nevezett Vale do Jequitinhonha régió önmagában 906 millió dollár értékű beruházási projekteket vonz az országba. A lítiumbányászat mellett az ország jelentős arany- és vasérctermelést is folytat. Brazília exportra kerülő bányászati termékeinek 80%-a Ázsiába irányul – ezen belül 69,7% Kína részesedése.

Már a 20. század első felében megjelentek a külföldi autógyártók Brazíliában, és ennek köszönhetően ma az ország a dél-amerikai régió legnagyobb gépjárműiparával rendelkezik. Az első autógyárat a Ford nyitotta meg 1921-ben, ezt követte a General Motors, a Toyota, a Volkswagen, a Fiat, a Mercedes-Benz és a Volvo. Az 1990-es évektől újabb gyártók építettek üzemet az országban: a Nissan, a Renault, a Peugeot, a Citroën, a Honda, a Hyundai, a Mitsubishi, a Chrysler, a BMW és az Audi. 2021-ben a kínai GWM megvásárolta a Mercedes gyártóüzemét, majd egy évvel később megkezdte elektromos SUV-jainak és pickupjainak gyártását Brazíliában. A kínai vállalat újabb gyára a tervek szerint 2025 közepén kezdi meg működését. A BYD 2023-ban jelentette be gyárépítési terveit az országban. Ugyanebben az évben a kínai gyártó bányászati jogokat szerzett két, lítiumban gazdag földterületen. A Geely 2025 januárjában jelentette be, hogy kisebbségi részesedést vásárol a Renault brazil leányvállalatában, és ennek eredményeképp a Renault két üzemében kínai modelleket is gyártani fognak.

Az autógyártás mellett Brazília az IT- és a technológiai szektor népszerű nearshoringcélpontja, elsősorban az alacsony munkaköltségeknek, az időzónabeli átfedéseknek, a képzett IT-munkaerőnek, valamint a jó digitális infrastruktúrának köszönhetően. Az ország közel 2 millió IT-szakértővel és több mint 400 ezer szoftverfejlesztővel rendelkezik. Brazíliában több mint 90 ipari park, illetve tudományos és technológiai park (STP) van, különböző technológiai gócpontokban. Az országban jelen van a Microsoft, a SAP, a Google és az IBM mellett számos startup és unikornis, amelyek szoftverfejlesztéssel, fintechkel, innovációval, mesterséges intelligenciával foglalkoznak. A brazil IT-szektor meghatározó külföldi szereplői a fentieken kívül az ír Accenture és a kínai Huawei.

***

Szerzők:

Balázsi Boglárka elemző, Energiastratégia Intézet

Párducz Árpád elemző, Energiastratégia Intézet

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images