Miközben az Egyesült Államok kínai közvetlentőke-befektetés tranzakciói 10 milliárd dollár alá csökkentek, 2022-ben Latin-Amerikába rekordmennyiségű, összesen több mint 224 milliárd dollárnyi amerikai FDI áramlott be. A geopolitikai bizonytalanság és a Kínával való kereskedelmi feszültség fokozódása révén még inkább felértékelődik a régió, különösen Közép-Amerika, az Egyesült Államok számára, ami a nearshoringtrendek folytatódását és erősödését predesztinálja. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 2. része.
A geopolitikai konfliktusok, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió által Kínára kivetett vámok hatására egyre több globális vállalat dönt ellátási láncainak rövidítése mellett. 2023-ban a globálisan működő vállalatok 67%-a tett ilyen irányú lépéseket. A jelenség még inkább Délkelet-Ázsia országaira és Indiára irányította a figyelmet. Előbbi térség mind a kínai, mind pedig a korábban Kínában működő vállalatoknak lehetőséget kínál a vámok elkerülésére, illetve továbbra is a chip- és félvezetőgyártás egyik kulcsrégiója marad. India pedig ipara és gyártókapacitásai megerősítésén keresztül vált a nagyvállalatok egyik kiemelt célpontjává - az Energiastratégia Intézet nearshoring-sorozatának első része.
Az alábbiakban egy gondolatkísérlet olvasható, amelyben a legfontosabb tényezők és erőforrások rendelkezésre állása vizsgálatával összehasonlítjuk Észak-Amerika és az Európai önellátási képességét. A globalizáció hatására az államok közti kapcsolatok megszaporodtak és felértékelődtek, és ezzel megkezdődött az ipari termelés globális szintű kiszervezése. Mára azonban a nemzetközi rendszer szereplői ráeszméltek, hogy az összekapcsoltság nem csupán előnyökkel jár, hanem súlyos függőségek kialakulásához vezethet. A Covid-19 járványnál először mutatkozott meg, hogy a világ mennyire függ Kínától, ekkortól váltak erőteljesebbé a leválást szorgalmazó hangok. Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésével ismét előtérbe került a protekcionizmus és az önellátás kérdése, amelyet az Egyesült Államokon túl érdemes egész Észak-Amerikára kiterjeszteni. Az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót évtizedek óta szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat fűzi egymáshoz. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) 1992-es aláírásával megszűntek a térség kereskedelme és beruházásai elé gördülő akadályok, ezáltal pedig a három ország, de elsősorban az USA lényegében korlátozások nélkül hozzá tud férni Észak-Amerika összes erőforrásához, akárcsak az Európai Unió tagállamai egymás közt.
