Omlik a kártyavár Oroszországban: apad az államkassza, dőlnek a hitelek

Oroszország gazdasága 2022 után, a háború kitörését követő első években váratlanul gyors növekedésnek indult, amit sokáig a hadigazdaságra való átállás, a magas olajárak és az állami költekezés fűtött. Ez táptalajt adott a nyugati szankciók kritizálásának is, amelyek egy része – főként az olajembargó és az árnyékflottára vonatkozó korlátozások – látszólag hatástalanok voltak, azonban most a vámháború keltette turbulens külső környezet miatt látványosan beértek, valamint az orosz gazdaság strukturális problémái is felszínre kerültek.

Az viszont tény, hogy eddig a Kreml sikeresen kerülte el a Nyugat által várt mély recessziót, a GDP 2023-ban és 2024-ben is erőteljesen nőtt. Putyin elnök környezetében már arról is szó volt, hogy a gazdasági stabilitás új politikai tőkét hozhat számára a 2025-ös év során.

Oroszország legfrissebb gazdasági folyamatai viszont jelentős fordulatot jeleznek: az évesített havi és negyedéves gazdasági növekedés tavaly év végéhez képest 5% körüli szintről csaknem nullára esett vissza.

Ezt a változást több magas frekvenciájú mutató – többek között a Goldman Sachs és a VEB indexei, valamint a Sberbank üzleti forgalmat mérő indikátora – is megerősítik. Az orosz kormány is elismerte ezt a lassulást, amelyet a kereslet csökkenésére visszavezethető termelés-visszaesés okozott több szektorban.

Egyre sötétebbek a fellegek

Ez a lassulás egy váratlan növekedési időszakot követ, amelyre friss elemzésében a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (wiiw) is rámutat: a 2022-es ukrajnai invázió után várt mély recesszió elmaradt, a GDP csak 1,4%-kal csökkent 2022-ben, majd 2023-ban 4,1%-kal, 2024-ben pedig 4,3%-kal bővült. Ezt a növekedést főként költségvetési költekezés, a magas nyersanyagárak és a hadigazdaság kialakítása hajtotta. A fogyasztói bizalom is közel rekordmagasságba emelkedett, és Vlagyimir Putyin környezetében sokan remélték, hogy 2025-ben politikai fejlemények újabb lendületet adhatnak a gazdaságnak.

A hirtelen gazdasági megtorpanás több kulcsfontosságú tényezőre vezethető vissza – derül ki a wiiw és az Economist elemzéseiből. Egyrészt Oroszország „strukturális átalakulása” egy keletre összpontosító hadigazdasággá jelentős beruházásokat igényelt a katonai infrastruktúrába és új ellátási láncok kialakításába. Ezek a beruházások 2024 közepén tetőztek, majd elkezdtek lecsengeni, amit az idei katonai kiadások növekedésének jelentős visszaesése is jelez.

Ez arra utal, hogy az átalakulás első szakasza lezárult, így a beruházások által fűtött gyors növekedés is lefékeződött

– ezt a trendet a wiiw kiemelten figyeli.

A szigorodó monetáris politika szintén fontos szerepet játszik a jelenlegi gazdasági helyzetben – hangsúlyozza a wiiw.

A katonai költések és a sorozás, valamint a kivándorlás okozta munkaerőhiány miatti magas infláció miatt az orosz jegybank 21%-on tartja az alapkamatot.

Ez a politika a tőkebeáramlás ösztönzésével és a rubel erősítésével igyekszik visszafogni az inflációt, hogy az import olcsóbbá váljon. Bár az infláció enyhülésének első jelei már láthatók, a magas kamatlábak visszafogják a fogyasztást és a beruházásokat is, ami tovább fékezi a növekedést – jegyzi meg a wiiw.

Ahogy arról a Moscow Times beszámolt, a magas kamatszint negatív hatásai jól láthatók a bankszektorban is:

Oroszország két legnagyobb bankja, a Sberbank és a VTB, 2025 első negyedévében jelentős növekedést tapasztalt a jelzálog- és fedezetlen fogyasztási hitelek nem fizetésénél.

A Sberbanknál a problémás jelzáloghitelek volumene január és március között 90%-kal nőtt, elérve a 285 milliárd rubelt (mintegy 3 milliárd dollárt). A bank jelzálogportfólióján belül a problémás hitelek aránya is megduplázódott 2,6%-ra, ami 2022 óta a legmagasabb szint. Ugyanebben az időszakban a lejárt fogyasztási hitelek állománya 22,5%-kal 610 milliárd rubelre nőtt, a portfólión belüli arányuk pedig 12,4%-ról 16,1%-ra emelkedett.

A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya is hároméves csúcsra jutott: 9,3%-ról 10,4%-ra nőtt.

A VTB nem közölt részletes adatokat, de IFRS-jelentése romló hitelminőségről számolt be: a nem teljesítő lakossági hitelek aránya az RBC becslése szerint 3,9%-ról 4,8%-ra emelkedett az első negyedévben.

A banki vezetők a jelenséget a magas kamatszinttel hozták összefüggésbe. „Azok az ügyfelek, akik hajlandók ilyen magas kamatok mellett hitelt felvenni, nagyobb eséllyel nem fizetnek időben, beleértve a 90 napos küszöböt is” – idézte a Moscow Times a VTB első alelnökét, Dmitrij Pjanovot.

„Az első negyedévben azt láttuk, hogy nem csak új hitelek esetében jelentkeznek problémák. Olyan ügyfelek is fizetésképtelenné váltak, akik korábban hosszú ideig pontosan törlesztettek” – mondta Tarasz Szkvorcov, a Szberbank pénzügyi igazgatója és alelnöke. Hozzátette: ebben szerepet játszhat az is, hogy egyes adósok „különleges katonai műveletre” távoztak – azaz a háborúban vesznek részt.

Elemzők szerint a késedelmek növekedésének oka a magas kamatszint mellett az is, hogy a hiteladósok refinanszírozási lehetőségei beszűkültek.

Mihail Poluhin, az ACRA pénzintézeti minősítésekért felelős igazgatója az RBC-nek elmondta: „A jegybank szigorúbb makroprudenciális politikája visszafogta a legkockázatosabb hitelezési formákat, és korlátozta a pénzügyileg sérülékeny adósok számára a refinanszírozást.” Ezek a szigorítások, a tartósan magas kamatokkal együtt, továbbra is nyomás alatt tartják a háztartásokat. Ugyanakkor az ACRA nem számít súlyos hitelválságra: a jelzálog- és fogyasztási hitelek késedelmi aránya még kezelhető – értett egyet Ivan Uklejin, az Expert RA vezető bankminősítője. Szerinte a bankok a közeljövőben nem fogják tömegesen eladni követeléseiket a behajtóknak, mert a magas kamatkörnyezet mellett ez anyagilag nem éri meg.

A magas kamatok miatt sok cég dőlhet el

A Harvard Egyetem kutatója, Craig Kennedy már egy hónapja emlékeztetett, hogy a Kreml 2022-ben titokban olyan törvényt vezetett be, amely kötelezi az orosz bankokat a háborút támogató cégek preferenciális hitelezésére.

A magas nemfizetési arány pedig visszaigazolja azt a feltételezést, hogy a hitelek jellemzően rossz pénzügyi állapotú, fizetésképtelen vállalatokhoz kerültek:

a 2022 közepe óta kihelyezett vállalati hitelek 70%-a kötődik háborús célokhoz, és ezek legalább fele nem teljesítő adósokhoz került.

Ezzel szemben a nem háborús tevékenységű vállalkozások küzdenek a drága hitelek miatt, ami súlyos adósságkockázatot jelent. A Gazprom például 22%-os vagy annál magasabb kamatra kénytelen hitelt felvenni, hogy pótolja kieső exportbevételeit.

Kennedy szerint a gyenge pénzügyi helyzetű vállalatok különösen sebezhetők, és egy esetleges csőd vagy nemteljesítés dominóhatást válthat ki a bankszektorban.

Az orosz gazdasági statisztikák ráadásul megbízhatatlanok: szakértők szerint a valós infláció akár kétszerese is lehet a hivatalos adatoknak, a háborús kiadások nagy része pedig rejtve marad.

Trump tett egy szívességet és adott egy pofont

Külső tényezők – különösen az Egyesült Államok által kirobbantott kereskedelmi háború – szintén súlyosbítják Oroszország gazdasági nehézségeit – írja az Economist. A vámháború miatt romlottak a globális növekedési kilátások, és az olajárak is csökkentek – ez utóbbi létfontosságú Oroszország számára. Az IMF 2025-re 4%-ra csökkentette Kína – Oroszország legnagyobb olajvásárlója – növekedési előrejelzését.

Az olajárak visszaesése negatívan hat az orosz tőzsdére, az állami bevételekre és a gazdasági stabilitásra. A belső és külső nyomások együttesen azt sugallják, hogy a gazdasági lassulás súlyosabb lehet, mint azt korábban várták – hívja fel a figyelmet a wiiw.

A bécsi kutatóintézet megfigyelése szerint az USA hirtelen külpolitikai irányváltása már egy orosz-amerikai együttműködés felé mutathat, amire mindennél jobban szüksége lenne Vlagyimir Putyin rezsimjének. A Trump-adminisztráció bejelentette, hogy az oroszországi szankciók akár teljesen feloldhatók lehetnek, amint tűzszünet és békemegállapodás születik Ukrajnában. Ez részben megnyithatja az utat a nyugati tőke visszatérése előtt.

Egyes szankciók már gyakorlatilag enyhültek: az amerikai pénzügyminisztérium szankcióvégrehajtó hivatala (OFAC) megszűnt, és a másodlagos szankciók orosz „árnyékflotta” elleni betartatása is lazult. Ezt Oroszország részéről enyhítő gesztusok követték, például Putyin elnök rendelettel engedélyezte az amerikai 683 Capital Partners hedge fund számára orosz értékpapírok vásárlását – jegyzi meg a wiiw.

Az amerikai-orosz gazdasági együttműködés lehetőségeiről – különösen az Északi-sarkvidéken – már a februári szaúd-arábiai kétoldalú találkozón is szó esett. Putyin amerikai cégeknek kínálta fel a ritkaföldfém-lelőhelyek kitermelésének fejlesztésében való részvételt – beleértve az elfoglalt ukrán területeket is. Ezek a fejlemények más országok cégeire is hatással voltak: a Renault, a Hyundai és a Samsung a visszatérést fontolgatja, az LG pedig újraindította moszkvai gyárát, amely 2022 óta állt.

Mindez kezdetben eufóriát váltott ki az orosz pénzpiacokon: március 18-ára az RTS index 44%-kal nőtt az év eleje óta, a rubel is jelentősen erősödött. Azonban, ahogy egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tűzszünet vagy béke elérése nem lesz gyors és egyszerű, a nyereségek egy része elolvadt – figyelmeztet a wiiw.

Egy fontos tényező, hogy Oroszország úgy érezheti: nyerésre áll a fronton, és az idő neki dolgozik.

Ez csökkentheti a tűzszüneti hajlandóságot, hacsak nem kap komoly engedményeket, például a négy, 2022-ben annektált ukrán megye elismerését – amit Ukrajna jelenleg teljesen elfogadhatatlannak tart – hívja fel a figyelmet a wiiw.

Az egész kártyavár összedőlhet, ha nem drágul az olaj

A bécsi kutatóintézet szerint idén 2 százalék körül alakulhat az orosz GDP-növekedés, ami 2026-ban 2,5 százalékra emelkedhet.

Ennek viszont feltétele, hogy az olajárak újra emelkedjenek, mert Moszkva vészesen kezd kifogyni a pénzből, csakhogy eddig nem így fest a kép.

A legfrissebb adatok szerint Oroszország olaj- és gázbevételei márciusban éves alapon 17%-kal csökkentek, 1080 milliárd rubelre (12,8 milliárd dollár), ami 230 milliárd rubellel kevesebb a tavaly márciusi szinthez képest. Az energiaexportból származó adók a költségvetés bevételeinek egyharmadát adják, így a visszaesés komoly érvágás Putyin kormányának. A csökkenés fő okai a kényszerű olajárkedvezmények, a szigorodó amerikai szankciók és a rubel jelentős felértékelődése.

Az orosz pénzügyminisztérium harmadik hónapja rögzít közel 20%-os visszaesést a nyersanyagbevételekben, az első negyedévben az olaj- és gázbevételek összesen 10%-kal, 2640 milliárd rubelre estek vissza.

Emiatt pénteken már Moszkva is jelezte, hogy apadnak a költségvetési bevételek. Igaz, a pénzügyminisztérium nyugtatólag jelezte, hogy a kiadási terveket tartani tudják és nem változtatnak a büdzsén.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a rubel árfolyama jelentősen erősebb a kormány előrejelzésénél, ami csökkenti a dollárban befolyó energiapénzek rubelben kifejezett értékét. Az Urals típusú nyersolaj hordónkénti ára 60 dollár alá esett, messze elmaradva a költségvetésben feltételezett 70 dolláros szinttől.

Ennek következtében a rubelben számolt olajár a 2023 nyara óta nem látott mélypontra süllyedt, 30%-kal elmaradva a hivatalos tervezettől.

A túl erős rubel öröm lehet a fogyasztóknak, de súlyos gondot okoz az államkasszának, mivel kevesebb rubelt kapnak az exportőrök az átváltás után – figyelmeztetnek közgazdászok.

A költségvetési hiány már január-februárban a teljes éves cél háromszorosára rúgott, így a kormány kénytelen lehet újabb devizaleértékeléshez folyamodni. A rubel jelenleg 20%-kal felülértékelt, és év végére akár 100–105 rubel/dolláros szintre is gyengülhet.

Mindeközben a költségvetési tartalékok vészesen fogynak: a Nemzeti Jóléti Alap likvid eszközeinek kétharmada elveszett az Ukrajna elleni háború kezdete óta, jelenleg csupán 40 milliárd dollár maradt, ami a legalacsonyabb szint 2008 óta.

Ha az Ural ára 50 dollár alatt marad, az alap legfeljebb egy évig tarthat ki, és az állam kénytelen lesz kiadáscsökkentéssel stabilizálni a költségvetést.

Így Donald Trump elnök békejobbját előbb-utóbb el kell fogadnia Vlagyimir Putyinnak, mert az amerikai államfő által kirobbant kereskedelmi és vámháború miatt az ország pénzügyi tartalékai vészesen fogynak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images