Spanyolország volt az intő jel: rendszerszintű kockázatot jelent a villamosenergia-hálózat állapota

A múlt héten Spanyolország és Portugália súlyos áramszünetet élt át, amely a térség történetének egyik legsúlyosabb kimaradása volt:

Bár a hatóságok még vizsgálják az eset pontos okait, az energetikai szakemberek és elemzők egyetértenek abban, hogy a modernizáció már nem halogatható.

Az áramszünet ébresztőként hatott. Egyértelművé vált, hogy Európa villamosenergia-hálózatának korszerűsítése sürgető és elkerülhetetlen feladat

– mondta Kristina Ruby, az Eurelectric, az európai villamosenergia-ipari szövetség főtitkára.

Az Európai Unió áramhálózatának jelentős része még a 20. századból származik,

és a vezetékek fele több mint 40 éves.

Az egyik legfőbb probléma, hogy míg a szél- és napenergia-projektek viszonylag gyorsan kivitelezhetők, addig a hálózat arányos bővítése akár egy évtizedig is eltarthat. Ezért a megújuló energiaforrások arányának növekedése, valamint az elektromos járművek és adatközpontok iránti növekvő igény egyre nagyobb terhelést ró az elavult rendszerekre.

Az IEA adatai szerint míg a megújuló energiákba irányuló globális beruházások csaknem megduplázódtak 2010 óta, az energiahálózatok fejlesztésére szánt összegek alig változtak – évi körülbelül 300 milliárd dolláron stagnálnak. Ez az összeg a következő években legalább évi 600 milliárd dollárra kell, hogy emelkedjen, hogy fedezni lehessen az elkerülhetetlen átalakításokat.

A probléma nemcsak technikai jellegű: az infrastruktúra korszerűsítése hatalmas összegeket és rendkívül összetett logisztikai és szabályozási együttműködést igényel. Az Európai Bizottság becslése szerint 2050-ig 2,0–2,3 billió dollárnyi beruházásra lesz szükség.

Különösen sérülékenyek azok az országok, amelyek kevés nemzetközi összeköttetéssel rendelkeznek. Spanyolország energiahálózatának mindössze 5%-a van összeköttetésben más országok infrastruktúrájával (Franciaországon vagy Marokkón keresztül), így sokkal kiszolgáltatottabb egy-egy ellátási zavar esetén. A helyzet javítására már előkészítettek egy bővítésit tervet, amivel megduplázzák a francia–spanyol határmenti kapacitást. Mivel néhány más ország is lemaradásban van, az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy a korábbi 10%-os célról 2030-ra 15%-ra növeli az összekapcsolást, ami azt jelenti, hogy

az évtized végére minden uniós tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy energiaigényének legalább 15%-át a szomszédos országokból importálja.

Azonban a hálózatok megerősítése önmagában nem elég. A megújulók termelése időjárásfüggő és nem folyamatos, így tartalék kapacitásokra is szükség van. Az energiaellátás biztonsága érdekében gyorsan reagáló erőművekre és nagyobb energiatárolási kapacitásra lenne szükség – ezekből azonban jelenleg kevés van.

Jelenleg az EU-ban 10,8 GW kapacitású akkumulátoros energiatároló működik, de a cél 2030-ra legalább 200 GW. Ehhez képest jóval elmaradva a tervektől, 2030-ra mindössze 50 GW-ra bővül a kapacitás a jelenlegi trendek alapján – figyelmeztet az Európai Energiai Tárolási Szövetség.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images