Trump megmentené Hollywoodot is, de egyelőre inkább csak árt neki

Felhatalmazom a Kereskedelmi Minisztériumot és az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjét, hogy azonnal kezdjék meg a 100%-os vám bevezetését az országunkba érkező minden olyan filmre, amelyet külföldi országokban gyártanak.

– posztolta tegnap az amerikai elnök.

Ezt azzal indokolta, hogy szerinte Hollywood éppen tönkremegy. Más nemzetek összehangolt erőfeszítése, hogy mindenféle ösztönzőkkel elcsalogassák a filmkészítőket és stúdiókat az USA-ból, nemzetbiztonsági fenyegetés jelent. Egy fehér házi tisztviselő pedig azt emelte ki, hogy a hollywoodi filmgyártás jelentős visszaesést tapasztalt 2025 első negyedévében, mindössze 451 forgatási napot regisztráltak a régióban, ami közel 30%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Az elnök a szakmában egy valóban sokak által érezhető problémát vetett fel: egy Los Angeles-i filmforgatási engedélyeket kiadó társaság szerint az idei első negyedévben minden gyártási kategóriában visszaesések voltak tapasztalhatóak, és 22%-kal csökkent a forgatási napok száma az előző év azonos időszakához képest. A Hollywood Reporter pedig azoknak a színpadoknak a kihasználtság-visszaesését hozza példának, ahol a filmek zenéit veszik fel. Az ilyen szobákra leadott foglalások száma idén 11-nél jár, óriási esést mutatva a 2022-es 127-hez képest.

A probléma tehát adott, a megoldására most felvetett vámokkal kapcsolatban viszont egyelőre több a kérdőjel, mint a bizonyosság. Kérdéses, hogy mi számít külföldi gyártású filmnek? A szabályozás alá tartoznának a részben az Egyesült Államokban gyártott filmek is? Mi lenne a vámok alapja? Csak filmekre, vagy például a sorozatokra is vonatkozik? Arról nem is beszélve, hogy szolgáltatásokra vagy szellemi termékekre alapvetően nem lehet vámot kivetni. A szakmában páran ezért éppen abban reménykednek, hogy a filmipar hazacsábítására nem vám jellegű eszközöket választ majd a Trump-kormány, például adókedvezmények formájában.

A külföldi gyártás valamilyen formában történő korlátozása Magyarországra is negatív hatással lehetne.

Filmes produkciókra hazánkban 2023-ban közel egymilliárd dollárt költöttek a filmügyi kormánybiztos szerint.

Az ország jelentős filmipari központtá vált, a Variety is kiemel minket a legnagyobb, és így potenciálisan leginkább érintett európai centrumok közt az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország mellett. Az utóbbi időkben olyan szuperpodukciókon dolgoztak Magyarországon, mint a Dűne 2, az Amerika-kapitány film, vagy A brutalista. Ezt a kedvező adózási környezet is elősegítette: akár a 30%-át is vissza lehet igényelni egy produkció gyártási költségnek a Nemzeti Filmirodától.

Bár az amerikai kereskedelmi miniszter még csak most dolgozik az intézkedés részletein, és Trump is jelezte, hogy beszélni szeretne az ipar szereplőivel végleges döntés előtt, a CNN értékelése szerint a bejelentésének már most lehetnek negatív következményei. A bizonytalanságnak azok a produkciók lehetnek a vesztesei, amiknek még éppen nem kezdődött el a gyártása, hiszen a kiszámíthatatlanság növekedésével a munkálatok megkezdését érdemes lehet halasztani.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images