30 százalékkal nőne Magyarország energiaszámlája az orosz leválás miatt? – Borulhat a rezsicsökkentési rendszer

A külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében arról beszélt egy Facebook-videóban, hogy az Európai Bizottság tegnap bejelentett orosz leválási terve „drámai támadás” a magyar rezsicsökkentéssel szemben,

hiszen amennyiben nem vásárolhatunk Oroszországból földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot, akkor mintegy 600 milliárd forinttal nőni fog az energiaimport költsége Magyarországon.

Nem tudjuk, hogy a miniszter által említett 600 milliárdos éves költségtöbblet mennyire megalapozott számításokon nyugszik, de ha jól értjük: a 2028-tól jelentkező teljes éves hatásra utalt. Ennek háttere: a gázimport drágulása két lépésben, kisebb részben 2026-tól, nagyobb részben 2028-tól jelentkezne a kétlépcsős leválási terv miatt. Az olajbeszerzés drágulása pedig várhatóan 2028-tól, illetve az orosz nukleáris fűtőelemről leválásé az év végéig kidolgozandó magyar diverzifikációs menetrend alapján következhetne be.

A Portfolio gyors, hozzávetőleges számításai szerint tavaly a teljes magyar kőolaj, földgáz, és nukleáris fűtőelem import mintegy 2050 milliárd forint lehetett, így a Szijjártó Péter által jelzett 600 milliárd forintos tehernövekedés nagyjából 29%-os importdrágulást jelentene. Ez nem csekély, de nem is drámai mértékű 3 éves távon, mindenesetre feltehetően emiatt vázolta azt tegnap Orbán Viktor kormányfő, hogy borulhat a rezsicsökkentés, mert pénzügyileg fenntarthatatlanná válna a jelenlegi keretek fenntartása.

A drágábbá váló energiaimport több tényezővel függne össze: 1) a drágább nyugati/északi/déli, jórészt LNG-alapú földgázbeszerzésből, és a hosszabb csővezetékes szállításból, átrendeződő kapacitásfoglalási díjakból adódó többletköltségekkel, 2) a drágább tengeri beszállítású, nyugati típusú kőolajjal, és a horvát irányú drágább tranzitdíjjal, 3) az új kutatás-fejlesztési költségeket is tartalmazó, feltehetően drágább, nyugati irányú nukleáris fűtőelem beszállítással.

A rezsicsökkentési rendszer fenntarthatósági kérdőjeleit szintén legalább három tényező nagyíthatja fel: 1) a drágább földgáz beszerzési költségek és a változatlanul maradó rezsiárak növelik a költségvetés kiadásait a rezsivédelmi alapon keresztül, 2) a "diszkontos" orosz vezetékes gáz régiós piacokon terítésének megszűnése mérsékelheti az állami MVM gáz nagykereskedelmi profitját, így az osztalékalapú költségvetési befizetést, 3) az orosz vezetékes kőolaj importra épülő, a Brent-Ural spread döntő részét elvonó költségvetési adóbevétel megszűnhet, másrészt a Mol olajbeszerzési többletköltségei valószínűleg mérsékelhetik a nyereségességét és ezáltal a költségvetési bevételeket is. Mindez együttesen a költségvetésből a rezsivédelmi alapon keresztül kifizethető rezsivédelmi ellentételezés méretét is korlátozhatja, és ezért beszélhetett arról a kormányfő, hogy a rezsivédelmi keretek felborulhatnak.

Szijjártó Péter a videó végén leszögezte, hogy

meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést, és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországon is oda az egekbe emeljék a rezsiköltségeket, ahol az gyakorlatilag Európa számos országában már most van.

Az Eurostat éppen tegnap mutatta be két közleményben az európai lakossági és gáz- és áramárakat a tavalyi második félév átlaga alapján. Az összehasonlítást jobban lehetővé tevő vásárlóerő paritásos (PPS) adatok szerint az látszik az alábbi térképeken és a gáz-, illetve az árampiaci részletes adatbázisokban, hogy a magyarországi lakossági földgáz- és áramár tényleg Európa legalacsonyabbja nemcsak az itthon hangoztatott nominális összevetés alapján, hanem PPS alapon is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images