Árrésstop: válaszolt a kormány a boltoknak

Az NGM szerint az OKSZ félrevezető módon vont párhuzamot a kiskereskedelmi forgalom márciusi mérséklődése és az árréscsökkentés bevezetése és annak hatásai között.

A márciusi kiskereskedelmi forgalom a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. Bár az árrésstop csak a hónap második felétől élt, érdekes, hogy az alapvető élelmiszerek árcsökkenése összességében nem tudta növelni a boltok forgalmát. Az árrésstopban leginkább érintett élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma is csak 0,2 százalékkal emelkedett havi összevetésben, amely gyengének számít a korábbi hónapokat tekintve.

Az NGM megismétli korábbi állítását, miszerint az online pénztárgépek adatai alapján az intézkedés áprilisban még erőteljesebben érezteti fogyasztásélénkítő hatását, a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít, akár 5-6 százalék fölötti szinttel.

Az árréscsökkentés bevezetését követően vásárlási hullám volt megfigyelhető, ugyanakkor ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) márciusi adataiban még nem jelent meg. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt a húsvéthatás, másrészt a KSH módszertana. A Nemzetgazdasági Minisztérium - közleményük szerint - már jelezte, hogy a márciusi kiskereskedelmi adatokra jelentős hatással volt, hogy tavaly a húsvét március végére esett, míg idén április második felére. Ily módon a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült.

Hogy kapcsolódik ez az árakhoz?

A kormány 2025. március 17-én vezette be az árréscsökkentést, míg a KSH árstatisztikákhoz kapcsolódó adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart, így az árak üzletekben tapasztalható azonnali csökkenése ellenére az intézkedés hatása csak részben jelentkezett a márciusi inflációs adatokban. A kiskereskedelmi forgalom adatainak értékelésekor pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kiskereskedelmi volumenhatás a kiadások (a megvásárolt termékek értéke) és az árszint (az infláció mértéke) hányadosaként kerül kiszámításra.

Az NGM szerint az árréscsökkentés eredményeként mára 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el.

Mit írt az OKSZ?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség azt írta: várható volt, hogy

az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül.

A bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt előbb-utóbb a vásárlók is megérzik, így az „árrésstop” következtében rövidtávon felszabaduló többlet jövedelem nem a fogyasztást növeli, nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.

Az árrésstop elérte a kívánt a hatást, az élelmiszer infláció átmenetileg fékeződött, ez a hatás azonban ugyancsak

nem lesz örökéletű, mivel a beszállítói árak is emelkednek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio