Új lendületet kaphatnak a magyarországi beruházások 2025-ben

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A magyarországi beruházások kapcsán az egyik fő kérdés, hogy mikor kaphatnak új lendületet a hazai fejlesztések. Ebben a tekintetben támpontot adhatnak a konjunktúraindexek közül azok, amelyek a tervezett fejlesztésekre is rákérdeznek. A vállalati beruházások várható dinamikája szempontjából ugyanis a cégvezetők körében letapogatott, a bővítési, korszerűsítési szándékot felmérő válaszok vihetnek legközelebb.

A beruházási kedvet szondázó elemzések korlátai

Az ilyen jellegű hazai kutatások száma viszonylag alacsonynak mondható, míg típusukat tekintve kétfajta kategória különböztethető meg. A viszonylag gyakran (havonta, negyedévente) végzett felmérések előnye, hogy a beruházási szándék változását viszonylag gyorsan képesek lekövetni. Mindez különösen akkor értékes információ, ha turbulenssé válik a befektetési környezet, mint ahogy az új amerikai adminisztráció aktivizálódásával jelenleg is tapasztalható.

Ugyanakkor gyenge pontjuk, hogy az üzleti év szezonális folyamatai ciklikus kilengéseket okoznak a válaszokban is, valamint a céges válaszokban túlzott reakciók is megjelenhetnek, ezeket azonban az idősorok simításával valamelyest tompítani lehet. A ritkább adatfelvételű (éves gyakoriságú) felmérések előnye, hogy kiküszöbölik a szezonális hatásokat, így a trendfordulókat jobban jelezhetik, ugyanakkor a vállalati tervek évközi módosulását a gyakoribb adatfelvételhez képest nem tudják jelezni.

A fejlesztési elképzelésekre fókuszáló felméréseknek természetesen vannak közös korlátai is. Egyrészt a válaszadás önkéntes voltából fakadóan, illetve az üzleti folyamatok tervezettől eltérő alakulása következtében semmi sem garantálja, hogy a megfogalmazott beruházási elképzelések realizálódnak is. Az adatok értelmezhetőséget szintén szűkíti, hogy amennyiben épp a felmérés idején éri később átmeneti hatásúnak számító sokk a válaszadókat, úgy az akár jelentősen elmozdíthatja a cégvezetők által jelzett beruházási hajlandóságot.

Mi olvasható ki a vállalatok beruházási szándékából?

A vállalatok fejlesztési kedve irányt adhat a várható beruházási folyamatokról, azonban a cégek korszerűsítési, bővítési elképzelései csak egyik – ám kétségkívül meghatározó – komponensét adják a végül megvalósuló beruházásoknak, azt számos egyéb tényező is befolyásolja. Adott esetben például a beruházások számviteli elkönyvelésének, aktiválásának időpontja is eltérhet a fejlesztések tényleges lezárultához képest, ami a makroszintű statisztikákban is okozhat kilengéseket.

Az idei évre várható tendenciák feltérképezése érdekében széles körből merítve, több felmérés eredményeit vesszük sorra. A Magyar Nemzeti Bank 2020 vége óta havi gyakorisággal készülő konjunktúra felmérésének beruházási kedvre fókuszáló kérdései és az azokhoz képest időben eltolt beruházási statisztikák egymás mellé állítása alapján átmeneti élénkülés, majd korrekció következhet a vállalati fejlesztésekben idén. Az MNB adatai viszonylag jól összeérnek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beruházási idősorával, ugyanakkor viszonylag rövid – négyéves – múltra tekint vissza a jegybank konjunktúrabarométere, így a KSH statisztikával való összevetést óvatosan érdemes kezelni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) negyedéves konjunktúrakutatása alapján kifejezetten hullámzó folyamatok (élénkülést követően visszaesés, majd újabb fellendülés) jellemezhetik az idei vállalati beruházásokat. Az MKIK GVI felmérésének volatilis beruházási adatai az utóbbi időben kevésbé kiszámítható környezetről árulkodnak, amelyek szélsőséges mozgásokat eredményeznek a cégvezetők fejlesztési elképzeléseiben, így a korábban elmondottak alapján nem célszerű egy-egy kiugró adatból messzemenő következtetéseket leszűrni a beruházási folyamatokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság által az európai uniós tagországokra – így Magyarországra is – havonta elkészített Business and Consumer Survey (BSC) évente egyszer (ősszel) feltérképezi a következő 12 hónapra vonatkozó beruházási hajlandóságot az ipari cégek körében. (A szolgáltató szektorra csupán 2021-től terjed ki az adatfelvétel, így annak vizsgálatától az idősor rövidsége miatt eltekintettünk.) A BSC konjunktúra felmérés alapján az ipari cégek beruházási kedvének erősödése várható idén. Ugyanez a kép bontakozik ki a hazai vállalati szektor valamennyi ágazatát felölelő MFB-INDIKÁTOR felmérés alapján is, mely szintén évente egyszer (ugyancsak ősszel), 12 hónapos távra vonatkozóan kérdez rá a cégek fejlesztési terveire.

A két felmérés egybecsengő megállapítása szerint a 2023 végi historikus mélypontról 2024 végére elmozdult a következő 12 hónapra vonatkozó beruházási hajlandóság.

A bemutatott négy felmérés közös vonása, hogy a cégvezetők fejlesztési elképzelése alapján a beruházási dinamikában javulás várható az idei év első felében.

A negyedéves periodicitású adatfelvételek szerint ezt követően némi korrekció következhet 2025 második felében.

Ebben szerepet játszik, hogy a relatíve frissebb adatfelvételek időszakának eseményei (megtorpant az amerikai kamatcsökkentési ciklus, az amerikai elnökválasztást követően új szakaszba lépett a kereskedelmi vámháború, stb.) befolyásolhatták a beruházási környezet vállalati megítélését, így a legutóbbi események tartóssága és iránya szabhatja meg, hogy a jelzett élénkülést követően végül valóban lanyhulásba vált-e a beruházási kedv.

Milyen jellegű beruházásokra lehet számítani 2025-ben?

A magyar gazdaságban a különböző statisztikák szerint évek óta relatíve magas a kihasználatlan termelési erőforrásokkal rendelkező cégek aránya.

Csökkenő kapacitás kihasználtságot jelez az MKIK GVI felmérése 2021 októbere óta a nagyvállalatok és a KKV-k körében is, az Európai Bizottság konjunktúrakutatása 2021 utolsó negyedéve óta az iparban, az MFB vállalati kérdőíves felmérése a magyar gazdaságban a – koronavírus járvány okozta kilengéseket figyelmen kívül hagyva – 2018 ősze óta. (Az MNB havi gyakoriságú adatai nem mutatnak az elmúlt 4-5 évben egyértelmű trendet ezen a téren).

A kihasználatlan termelési erőforrások relatíve magas arányával a kapacitásbővítő fejlesztések számára kevés tér áll rendelkezésre, amit visszaigazolnak az empirikus adatok is. Az Európai Bizottság felmérései alapján 2020 óta egyre hangsúlyosabbá válik a racionalizálás, költségmegtakarítás a magyarországi ipari cégek fejlesztési céljai között, ráadásul 2023 óta több cég említi, mint a kapacitások tervezett bővítését. A költségoptimalizálás hangsúlyossá válása általános tendenciának mondható az Európai Unióban, ugyanakkor annak említése a magyar cégek körében a leggyakoribb a visegrádi országcsoportban.

A racionalizálás előtérbe kerülését az MFB kérdőíves adatfelvételei is megerősítik. Az MFB-INDIKÁTOR felmérés alapján a 2025-ben beruházást tervező hazai cégek zöme (85%-a) a hatékonyság javítását, háromnegyede az energiahatékonyság növelését, a költségcsökkentést valamint a korszerűsítést is a tervezett fejlesztések céljaként, illetve okaként említette. A költségcsökkentés és az energiahatékonyság javítás a megelőző (2023. őszi) felméréshez képest három, illetve hat pozícióval került előrébb a fejlesztési célok rangsorában, miután a beruházást tervezők cégek közül az egy évvel korábbinál több mint 20-20 százalékponttal többen nevesítették ezeket.

A vállalati nagyság bizonyos fokig determinálja is az idei évre tervezett fejlesztéseket:

• a cégméret emelkedésével az energiahatékonyság egyre inkább prioritássá válik (mikrocégek: 75%, nagyvállalatok: 100%),
• a termelési volumen növelése, valamint a tervezett újítások terén alapvetően a kisebb vállalkozások járnak az élen rugalmasságukból fakadóan, míg a nagyobbak preferenciasorrendjében viszonylag hátul szerepelnek az új megoldások.

A fejlesztések útjában álló akadályok

Az Európai Bizottság felmérései alapján a 2010-es évek második feléhez képest a 2020-as évek első felében (a járványhelyzet következtében speciális 2020-as és 2021-es évet figyelmen kívül hagyva) az ipari cégek fejlesztéseinek kisebb húzóerőt ad a kereslet Európában. Hasonló mértékű visszaesés figyelhető meg valamennyi visegrádi országban, míg a balti országokban kifejezetten nagymértékű a zuhanás. A visszaesés mégsem hozható összefüggésbe a régiós országokban kiemelt szerepet játszó németországi vagy eurózónabeli folyamatokkal, mivel az euróövezetben a magyarországinál kisebb mértékű volt a csökkenés mértéke, ráadásul a német gazdaságban és a környékbeli országok közül Romániában (többek között a Dacia-gyár felfutásának is köszönhetően) erősödött a kereslet beruházásösztönző hatása.

Az Európai Bizottság felméréseit tanulmányozva két tényező miatt maradhat el a régiós trendektől a hazai beruházási dinamika: Csehországban a finanszírozási feltételek évek, évtizedek óta hagyományosan sokkal kedvezőbbek a másik három visegrádi országban jellemzőnél a szinte tradicionálisan alacsony jegybanki kamatszintnek és az így relatív olcsó banki hitelköltségeknek köszönhetően, amit a cseh cégek is fontos értéknek tekintenek a beruházási hajtóerők között. Ezen kívül Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a technológiai tényezők (hatósági előírások, a munkaerő mennyisége és a munkaerő új technológiák iránti nyitottsága) további, a magyarországihoz képest jelentős impulzust adnak az ipari cégek fejlesztéseinek.

2024 év végén az idei évre tervezett magyarországi bővítések, korszerűsítések legfőbb gátja az MFB felmérése szerint a beruházások magas költsége és a romló környezetben megnövekedett megtérülési kockázat volt (mindkettőt a hazai cégek 47-47%-a ítélte súlyos vagy nagyon súlyos nehézségnek). Nem sokkal maradt el mögöttük a beruházásokkal járó adminisztratív terhek mértéke, a magas hitelköltségek, illetve a talpon maradásra való törekvés (41-41%). A beruházásokat hátráltató tényezők alapvetően hasonlóak, mint 2023 őszén, mivel sem a nehézségek említésének arányában, sem a problémák sorrendjében alapvetően nem ment végbe markáns elmozdulás a két felmérés között eltelt 12 hónapban. Kisebb módosulások történtek ugyanakkor:

• A hátráltató tényezők közül az adminisztratív, bürokratikus terheket némileg markánsabbnak (+5 százalékpont) ítélik meg a cégek, amely így egy év alatt hatodikról a negyedik helyre lépett elő az akadályokat rangsoroló listában. A változás széleskörű volt: eltérő méretű, különböző korú cégcsoportokban továbbá valamennyi szektorban kedvezőtlen tendenciát érzékeltek a cégek.
• A legnagyobb mértékű oldódás az energiaszámla (-5 százalékpont) és a hitelkamatok süllyedése nyomán a kamatszint (-3 százalékpont) esetében következett be. Széleskörű tapasztalat ugyanakkor a cégek körében, hogy a hitelköltségek kedvező alakulásával párhuzamosan a fedezeti elvárások terén (a privilegizált helyzetben lévő közép- és nagyvállalatok kivételével) szigorítást érzékelnek a vállalatok a pénzintézetek részéről.

Az egyes dimenziók felől közelítve:

• A cégek mérete szerint vizsgálva sajátos a nagyvállalatok helyzete. Egyrészt összességében jóval alacsonyabb arányban szembesülnek a különböző beruházási korlátokkal, mint a kisebb vállalatok, másrészt körükben a kereslethiány nemcsak a második legjelentősebb akadálynak számít, hanem kifejezetten nagy hányaduk (43%) említi.
• Szektorális metszet alapján legfőképpen a mezőgazdaság küzd beruházási nehézségekkel, míg a szolgáltató szektor legkevésbé. Az agráriumban a válaszadók kétharmada (63%-a) jelezte, hogy a megdrágult beruházások visszavetik a fejlesztéseiket.
• A cégek korát tekintve a fiatalabb vállalkozások az idősebbekhez képest nagyobb arányban ütköznek korlátokba. A rendszerváltás előtt alapított cégek válaszaiban visszaköszön mind a relatíve erősebb technológiai merevség, mind a finanszírozásban, adminisztrációban szerzett nagyobb jártasság: számukra a kereslethiány okozza a második legnagyobb gondot, míg a bürokratikus terhek és a magas hitelköltségek viszonylag kevésbé súlyosak, és a rangsor közepén szerepelnek.

Összegzés

A magyarországi cégek fejlesztési hajlandósága a felmérések szerint összességében erősödik, ami azt eredményezheti, hogy kedvező irányba billenhet az idei évben a vállalati beruházások alakulása. A dinamika mértéke az előző évek csökkenő trendje után ugyanakkor kérdéses, amit az utóbbi hónapokban megváltozott feltételrendszer (amerikai monetáris lazítás lezárulása, kereskedelmi vámháború, volatilissá váló forint árfolyam) is befolyásol.

A kapacitások kihasználtsága alapján és a céges jelzések szerint a kapacitásbővítések helyett az idei vállalati fejlesztések fő csapásiránya a racionalizálás, hatékonyságnövelés, költségcsökkentés lesz, amelyet a termelési költségek emelkedése és a relatíve visszafogott külső kereslet indokol. Utóbbi alakulása alapvetően óvatossá teszi a magyarországi cégvezetőket a beruházások tervezésében. A racionalizálás előtérbe kerülése Európai Unió szerte tapasztalt tendencia, a költségcsökkentő beruházások eredménye várhatóan akkor érvényesül majd nagyobb mértékben, amikor a keresleti feltételekben is javulás következik be.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images