Megvan a magyar GDP-visszaesés egyik felelőse

Bár márciusban az ipari termelés volumene 0,1%-kal meghaladta a februárit, a megelőző hónapok esése miatt a kibocsátási szint így is igen alacsony. Ezt jelzi, hogy (naptárhatással igazítva) a teljesítmény 5,4%-kal alulmúlja az egy évvel korábbit.

Az ipari teljesítményt hosszabb időtávon nézve látható, hogy nem tört meg a csökkenő trend, ami évek óta jellemzi a szektort.

Az ipari recesszió oka elsősorban a gyenge külső környezet, az exportpiacaink szerény teljesítménye. Ezt erősítik fel az európai autóipar problémái, amire a hazai ipari a jármű-domináns szerkezete miatt érzékenyen reagál.

Az első negyedévben a termelési volumen 4,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, vagyis a márciusi, stagnálást jelző adat nem tudott szépíteni a képen. A mai volumenadatok alapján biztosan kijelenthető, hogy az ipar hozzáadottérték-alapon is visszaesett, ez pedig rámutat az első negyedéves GDP zsugorodásának egyik fő okára. Hozzávetőleges számításaink szerint

a szektor negyedéves alapon fél százalékpont körüli mértékben, éves alapon pedig egy százalékpontot meghaladóan húzhatta le a GDP-növekedési adatot.

Az ipar negatív hozzájárulása mindkét viszonylatban meghaladja a GDP-visszaesés mértékét, vagyis kijelenthető, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény jelentős részben ennek a következménye. Mivel azonban már a január-februári adatok alapján sem lehetettek illúzióink az ipar kontribúciójáról, ezért a meglepetésfaktort vélhetően máshol kell majd keresni.

Az ipari kilátások igen zavarosak. A csőben lévő nagyberuházások jelentős termelési kapacitásokat jelentenének a szektor számára, ám már a Magyar Nemzeti Bank is úgy kalkulál, hogy ezek érdemben csak a jövő évben indulnak be, reagálva a gyenge európai keresletre. Az Európai Unió és Németország gazdaságélénkítési lépései segíthetik a hazai szektort, de itt is több negyedévre tehető, mire a kedvező hatások megjelennek. A legnagyobb bizonytalanságot természetesen Donald Trump vámháborúja jelenti, ami rövid távon piacszűkülést, esetleg gyártási kapacitások elvonását jelentheti. Hosszabb távon még nehezebb megjósolni, hogy a multinacionális cégek Európában belüli allokációs döntéseit miként érintik a megemelt vámok.

Ugyanakkor rövid távon több biztató adat is érkezett, amelyek reményt adhatnak, hogy a külső kereslet akár meg is támaszthatja a hazai ipart. Tegnap a rendelésekről, ma a termelésről kiadott statisztikai jelentés mutatott a vártnál lényegesen jobb képet a német iparról.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images