Van egy anyag, ami nélkül megállna a világgazdaság, és Trump vámháborúja miatt most veszélybe került

Miközben Donald Trump vámháborúja teljesen szétzilálja a világkereskedelmet, Kína láthatatlan, de hatásos eszközhöz nyúl:

a ritkaföldfémekhez, különösen a diszpróziumhoz.

A pekingi vezetés hónapok óta késlelteti az éves kvóták bejelentését, ezzel bizonytalanságban tartva a piacot. Kína ma a világ ritkaföldfém-kitermelésének közel 70, a finomításnak több mint 90 százalékát ellenőrzi, így gyakorlatilag monopóliummal rendelkezik. Ez lehetővé teszi számára az árak manipulálását, a hozzáférés szabályozását, és ezzel bizonyos nyugati iparágak ellehetetlenítését.

A diszprózium kulcsszerepet játszik a korszerű haditechnikában: több száz kilogrammnyi állandó mágnes található például egyetlen F–35-ös vadászgép különböző rendszereiben, amelyek hőállóságát épp ez a fém biztosítja.

De a katonai alkalmazásokon túl az energiaátmenet, az egészségügy (pl. MRI gépek), valamint a csúcstechnológia (pl. robotok, merevlemezek) is nagymértékben építenek rá. Elon Musk már jelezte, hogy a kínai exportkorlátozások miatt késhet az Optimus nevű humanoid robot gyártása.

A helyettesítésére irányuló kutatások folyamatban vannak, de a szakértők szerint rövid távon nincs valós alternatívája az anyagnak.

Bár a ritkaföldfémek elnevezése félrevezető – ezek az elemek nem különösen ritkák –, előállításuk és feldolgozásuk rendkívül összetett, környezetszennyező, és tőkét igénylő folyamat. Az Egyesült Államok és Franciaország egykor élen jártak ezen a területen: az amerikai Magnequench cég például a Pentagon számára gyártott mágneseket, míg Franciaországban a Rhône-Poulenc finomítóüzeme volt a világpiac egyik legnagyobb szereplője. Mindez a kilencvenes évektől fokozatosan átszivárgott Kínába, részben a nyugati környezetvédelmi és gazdasági megfontolások miatt. Teng Hsziao-ping már 1992-ben kijelentette: „a Közel-Keletnek olaja van, nekünk ritkaföldfémjeink.”

Az első „ritkaföldfém-válság” 2010-ben tört ki, amikor Kína kvótákat csökkentett egy japán–kínai tengeri incidens nyomán.

Az EU erre válaszul létrehozta az Erecon nevű szakértői hálózatot, majd az Európai Bizottság célkitűzéseket fogalmazott meg:

2030-ra a ritkaföldfémek 10 százalékát az EU-nak saját területéről kell kitermelnie, 40 százalékát feldolgoznia, és 25 százalékát újrahasznosítania.

2025 márciusában 47 projektet hirdettek meg, de a beruházások magas tőkeigénye és az engedélyezés lassúsága miatt ezek csak hosszabb távon hozhatnak eredményt. Magyar szempontból kifejezetten szomorú, hogy egyetlen hazai projektet sem választott ki az Európai Bizottság.

Mindeközben Franciaország és az Egyesült Államok újraélesztik korábbi kapacitásaikat: a Mountain Pass bánya újranyitott, a la Rochelle-i Solvay-üzem új mágnesgyártó sort indított, a Carester nevű francia vállalat pedig 2026 végén indítja be a világ első, Kínán kívüli nagyméretű diszprózium-finomítóját.

A cél, hogy Európa igényeinek akár 30 százalékát is fedezni tudják.

Mindez azonban csak részben mérsékli a függőséget. „Legyünk realisták – még sokáig Kínából fogjuk beszerezni a diszpróziumot és az állandó mágneseket” – ismerte el Guillaume Pitron, a ritkaföldfém-piac egyik legismertebb elemzője a L'Expressnek.