Tényleg akkora a baj, hogy szükség van az új árbeavatkozásra?

A kormány az infláció letörését nevezte meg az egyik legégetőbb problémaként. Az áremelkedés letörésére vezette be március 17-én a 10 százalékos árrésstopot az alapvető élelmiszerekre és terjeszti ezt ki 15 százalékos rátával a drogériákban kapható széles termékkörre, amelyek a következők.

Tisztítószerek

• mosogatószer
• gépi mosogatótabetta
• folyékony súrolószer
• általános tisztítószer

Ruhatisztítási termékek

• mosópor
• folyékony mosószer
• öblítő

Baba-mama termékek

• eldobható nadrágpelenka
• hintőpor

Tisztálkodási termékek

• folyékony szappan
• szappan
• kézfertőtlenítő gél
• sampon
• tusfürdő
• fogkrém
• fogkefe

Szépségápolási termékek

• testápoló
• golyós dezodor
• izzadásgátló stift
• dezodor
• eldobható borotva
• utántöltő borotvafej
• borotvahab
• borotvazselé

Intim higiéniai termékek

• egészségügyi betét
• tampon

Háztartási papíráru és csomagolóanyag

• toalettpapír
• papír kéztörlő henger
• papír zsebkendő
• alufólia

Ez az intézkedés a nyár végéig tart, míg az általános árrésstop elvileg május 31-ig. Bár még nincs hivatalos bejelentés, kicsi az esélye, hogy a kormány nem hosszabbítja meg az élelmiszerek árrésstopját legalább nyár végéig, vagy akár a választásokig.

Komoly drágulás a drogériákban is

Bár a tisztítószerek és a piperecikkek ára is jelentősen emelkedett Magyarországon az elmúlt években, az ezekben a termékkategóriákban mért drágulás mégsem tér el drámaian a teljes hazai infláció ütemétől, amely 2015 óta 73,1 százalék volt – ezzel Magyarország toronymagasan vezeti az uniós rangsort, ahol az átlag mindössze 32 százalék.

A háztartási és tisztítószerek ára idehaza 67,3 százalékkal nőtt, míg az Európai Unióban csupán 25,4 százalékkal. A pipere- és higiéniai termékeknél még nagyobb, 75,5 százalékos áremelkedést tapasztaltak Magyarországon, szemben az uniós 25,1 százalékos átlaggal.

Mindez azt jelzi, hogy bár az érintett termékek érzékenyen reagáltak az inflációs környezetre, drágulásuk aránya még így is nagyjából

LEKÉPEZI AZ EGÉSZ GAZDASÁGOT SÚJTÓ ÁLTALÁNOS ÁRROBBANÁST.

A drogériák árszabályozásának sokkal kisebb lesz az inflációra gyakorolt hatása, mint az élelmiszer-árrésstopnak. Bár pontos kalkulációt nem tudunk végezni, de a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a drogéria súlya a fogyasztásban tizedakkora sincs, mint az élelmiszeré. Ez alapján 1-2 tized százalékpontnál nagyobb árindex-csökkenés a lépéstől nem várható.

Mennyi is az árrés?

A kormány érvelése szerint az újabb árrésstop bevezetése indokolt, mert a drogériák egy részénél kirívóan magas, akár 30 százalékot is meghaladó árrések tapasztalhatók bizonyos termékcsoportokban. Lapunk korábban saját számításokat végzett a legnagyobb üzletláncok árrésének meghatározására, a következő módszertan alapján:

az értékesítés nettó árbevételéből levontuk az eladott áruk beszerzési értékét, majd az így kapott számot elosztottuk az árbevétellel.

Bár ez a megközelítés nem tökéletes – a beszállítókkal kötött szolgáltatási megállapodások, például logisztikai vagy csomagolási költségek torzíthatják az összehasonlíthatóságot –, mégis jól érzékelteti az egyes láncok működésének alaplogikáját. A 2023-as pénzügyi beszámolókból származó adatok alapján az árrés jellemzően stabil mutató, nem mutat jelentős ingadozást évről évre.

A számokból kirajzolódik, hogy míg a diszkontláncok – mint a Lidl, Aldi vagy Penny – jellemzően 25–26 százalékos árréssel működnek, addig a drogérialáncok között jelentősebb eltérések vannak. A DM árrése 36,9 százalék, míg a Müller 27,1 százalékon, a Rossmann pedig 24,7 százalékon áll. Ez utóbbi érték még a diszkontokhoz is közelít.

A szupermarketek és hipermarketek, mint a Tesco (30,6 százalék), az Auchan (29,7 százalék) és különösen a Spar (37,9 százalék) magasabb árrést realizálnak. Ennek oka részben a sokkal szélesebb termékkínálat, amelyben több magas árrésű termék is megtalálható (pl. bio, prémium kategóriák). Ennek nyomait szintén láthattuk az árrésstop nyomán tapasztalt nagyobb áresésben.

Bejött vagy nem jött be?

Pénteken megjelent az áprilisi inflációs adat, amelynél már teljes egészében megjelent az élelmiszer-árréstop hatása. Az élelmiszerek árszabályozása március 17-én kezdődött, ám mivel a Központi Statisztikai Hivatal árfelírási időszaka minden hónapban a 20. napig tart, ezért a bevezetés hónapjában még csak arra volt elég, hogy az átlagos havi élelmiszerárszint ne növekedjen.

Azt azonban már előzetesen lehetett tudni, hogy az árrésstop előtti időszakhoz képest az érintett termékkör ára átlagosan 18-20 százalék körüli mértékben esett, ennek pedig áprilisban már látszódnia kellett az árstatisztikában: havi alapon a KSH 1,3 százalékos élelmiszerár-csökkenést regisztrált. Ez az áresés valamivel kisebb a várakozásoknál, hiszen előzetesen az volt a kérdés, hogy az éves élelmiszerinfláció 7 százalékról 5 százalék alá szelídül-e, ehhez képest 5,4 százalékos drágulásról számolt be a KSH.

Megérkezett kicsivel korábban a márciusi kiskereskedelmi adat is. a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. Az árrésstopban leginkább érintett élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma is csak 0,2 százalékkal emelkedett havi összevetésben, amely gyengének számít a korábbi hónapokat tekintve.

Csörte az OKSZ és az NGM között

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a márciusi kiskereskedelmi adat visszaesése várható volt, és az árréscsökkentés, vagyis az „árrésstop” nem hoz érdemi fellendülést az üzletekben. Álláspontjuk szerint az intézkedés rövid távú hatása – egy kezdeti, visszafogott vásárlási hullám – hamar kifulladt, miközben a szabályozás kiszámíthatatlansága elbizonytalanítja a fogyasztókat és elriasztja a kereskedőket a beruházásoktól, fejlesztésektől. A szervezet úgy véli, hogy a gazdaság helyett inkább a vásárlói bizalom sérül, az inflációs hatás pedig legfeljebb ideiglenes, mivel a beszállítói árak is emelkednek.

Ezzel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az OKSZ következtetései félrevezetők, mert a kiskereskedelmi forgalom márciusi csökkenése és az árrésstop bevezetése között nincs közvetlen összefüggés. A tárca hangsúlyozza, hogy az intézkedés csak a hónap második felében lépett életbe, így hatása még nem jelenhetett meg a statisztikákban, különösen a húsvéti vásárlások időzítése miatt. Az NGM szerint az online pénztárgépek adatai áprilisban már erőteljes fogyasztásélénkülést jeleznek, a minisztérium pedig az év eddigi legnagyobb bővülését várja.

Árrésstop-szabályok

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be, a rendelet elvileg május 31-ig tart.

A legfontosabb pont, hogy az élelmiszerek széles körében a kiskereskedők árrése nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Az árrésstop bevezetése a korábbról ismert árstop újraélesztése volt, kicsit megváltozott formában. Az árstop hatásainak megítélése meglehetősen negatív volt, hosszú távon az árszintet és az inflációt sem csökkentette, sőt, inkább növelte. Az első, nagyon rövid távú tapasztalatok szerint az árrésstop egyelőre nem okozta más termékek látványos drágulását, de a szakértők véleménye szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, mert a durván leszorított árrés hosszú távon ellehetetleníti a cégeket.

Ha egy adott - 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő - üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig. A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.

Az érintett termékek a következők:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás)

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images