Matolcsy György: Az infláció közellenség

Az első epizód kedd este jelent meg és elsőként az Index szúrta ki. A múltat megvédtük, felépítettünk egy új magyar gazdaságot, de egyúttal a jövőt is kinyitottuk, az aranyvásárlással - vélekedett a közgazdász.

Az arany lesz az a végpont, amivel a jövőt szeretném kicsit közelebb hozni

- fogalmazott a volt jegybankelnök, aki ezek alapján nagy jelentőséget tulajdonít az MNB korábbi aranyvásárlásainak.

Szerinte a kormány 2010 és 2013 között "bátor és hozzáértő gazdaságpolitikával" megtette azt, amire korábban más nem volt képes, beállította a 3% alatti költségvetési hiányt, mindezt egy erős reformprogramnak köszönhetően.

Erre épülhetett 2013 és 2019 között a Magyar Nemzeti Bank új pénzpolitikája, új monetáris politikája - vélekedett. Szerinte ennek is volt köszönhető, hogy a magyar gazdaság fejlettségben felzárkózott az EU átlagához.

A 2013-2019-es időszak után rátért a 2020-as évvel kezdődő Covid-válságra és annak hatásaira. Ez Matolcsy György szerint nemcsak egészségügyi válság volt ez, hanem mély gazdasági válság is, és megítélése szerint Magyarország 2020 és 2021 között rendkívül jól kezelte ezt a válságot, mert a növekedés gyorsan visszaállt a Covid előtti szintre. Hozzátette, hogy ennek az oka "a bátor és hozzáértő politika volt mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank részéről".

A pénzt a Magyar Nemzeti Bank adta. 11 ezer milliárd forintot pumpáltunk be a gazdaságba

- emlékeztetett. "Még nagyon fontos dolog volt, hogy jeleztük az egész világnak, az egész pénzpiacnak, hogy készek vagyunk megvédeni a magyar költségvetést" - tette hozzá. 

Felidézte: több mint 3000 milliárd forint államkötvényt vásárolt a Magyar Nemzeti Bank 2020-2021-ben, mert voltak már akkor is előtte is, meg utána is olyan pénzügyi spekulánsok, akik és amelyek nézték, hogy hol vérzik egy ország, hol sebesült meg egy pénzügyi rendszer. Emlékeztetett arra is, hogy az ország megugró energiaszámláját is állta az akkori MNB és szerinte ez egy összetett válságkezelés volt.

Majd rátért az infláció kérdéskörére. Megemlítette, hogy a válságnak "volt egy általunk előrelátott, nagyon kellemetlen következménye, meglódult az infláció".

Az infláció közellenség. Az infláció a legnagyobb baj, ami történhet egy gazdaságban,

mert kiszámíthatatlanná teszi a folyamatokat, elrabolja a korábbi vagyonokat, megeszi a korábban felhalmozott vagyon egy részét. A szegényebbeket mindig jobban sújtja, mint a tehetősebbeket. Az infláció elleni küzdelem alapvető" - magyarázta a volt jegybankelnök.

Az infláció ellen az egyetlen rendelkezésre álló eszközzel jól élt a Magyar Nemzeti Bank. A piacnak, a pénzpiacnak jelezte, hogy kész a korábbi 0,6%-ról felemelni, egészen 13%-ra az alapkamatot - idézte fel.

Arról is beszélt a közgazdász, hogy 2022-ben nagyon sok okból Magyarország az Európai Unió legsebezhetőbb országává vált. 

"Ez az a történet, amit azt gondolom, most már elmondhatok, mint korábbi jegybankelnök, akkor védekeznem kellett és az egész Magyar Nemzeti Bank védekezett, még a kormánynak sem mondhattuk el, hogy mit kell tenni, de mi megállítottuk azt a pénzügyi életveszélyes támadást 2022. október 14-én, ami ha bekövetkezik, ha sikeres, az egész évtizedet kisöpri" - mesélte Matolcsy, és elmondása szerint ez volt az a pillanat, amikor a pénzügyi spekulánsok megtámadták az országot és az euró-forint árfolyama a 430-as szintnél is járt.

Szerinte ez az árfolyamszint kellemetlenül magas volt már és ha még feljebb ment volna, vagyis tovább gyengült volna a forint, akkor árfolyamválság alakult volna ki.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

"2022. október 14-én egy olyan mentális politikai fordulatot kellett végrehajtani, ami az árfolyamválság ismert történeteit védte ki, hiszen volt árfolyamválság korábban" - mondta és felidézte az argentin, a török és délkelet-ázsiai pénzügyi válságokat.

"Ha 430-nál nem avatkozik be a Magyar Nemzeti Bank 2022. október 14-én és nem emeli fel 13%-ról 18%-ra az irányadó kamatot, akkor 430-ról 500 és 700 forint per euró sávba ugrott volna fel az árfolyam, nem magától, a pénzügyi támadók jóvoltából" - fejtegette a videóban. Szerinte ez esetben Magyarországnak 2030-ig kétszámjegyű inflációval kellett volna számolnia. Amennyiben az 500 és a 700 forint közötti sávba romlik a forint árfolyama, az azt jelenti, hogy bizony 30-40%-os infláció lett volna 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben. Ez az árfolyamválság. Ez az árfolyamválság, amit a Magyar Nemzeti Bank kivédett" - értékelte.

Úgy vélekedett, hogy sokan nem értették meg ezt a kamatemelést, de az MNB akkor "nem jókedvéből tette ezt". Megismételte: az inflációnál kevés rosszabb dolog van, a háború. Ezért is fontos szerinte, hogy Magyarország háborúellenes.

Azt is elmondta a videóban, hogy voltak olyanok, akiknek a jegybank akkori politikája nem tetszett. "Azok bizony továbbra is minden módon megpróbálták a Magyar Nemzeti Bankot a túl korai, túl gyors alapkamat csökkentés nagyon veszélyes útjára terelni. Voltak külföldön is voltak belföldön is ilyen sértett, sértődött, érdekellentéttel jellemezhető csoportok" - mondta. Szerinte viszont ha ezt megtette volna a jegybank, akkor felrémlett volna újra az árfolyamválság.

Amit tett szerinte a jegybank, hogy normalizálta a kamatokat, 13%-ra vitte vissza, majd onnan 6,5%-ra, ami szerinte

nem jó, magas kamatszint, de megfelelő arra, hogy ne ismétlődjön meg az árfolyamválság.

A videó legvégén szóba hozza a jegybanki alapítványok gazdálkodásáról kiadott Állami Számvevőszék jelentéseket. Ezeket teljes mértékben megalapozatlannak tartja.

80 százalékát hamisnak, 20 százalékát pedig igaztalannak találom

- húzta alá Matolcs György, aki szerint a jegybank alapítványa kiválóan gazdálkodott, és a vagyon megvan.

Az alapítványi gazdálkodás visszaásságait feltáró jelentést elkészítő Állami Számvevőszék a Telexnek egyetlen szóval reagált Matolcsy szavaira: "Ugyan!"

A podcastadás végén előrevetíti, hogy a következő részben a 2013-2019-es időszakkal fog részletesebben foglalkozni, ami szerinte a magyar gazdaságtörténet egyik, ha nem a legeredményesebb felzárkózási szakasza Trianon után. 

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Soós Lajos