Több csatornán is begyűrűzhet Magyarországra a kényszerű leválás az orosz energiahordozókról

Az Energiaügyi Minisztérium miniszter-helyettese, az MVM igazgatóságának elnöke ezzel arra utalt, hogy

a gázárra rakódó szállítási költségek miatt jelentősen drágulna az állami rezsiszolgálgató számára a gáz magyar országhatárig eljuttatása,

ha az orosz hosszú távú szerződés helyett (amely a holland TTF gáztőzsde árazásához igazodik) más forrásból kellene ide szállítani a földgázt. Ez növelné a magyar rezsicsökkentési rendszer éves fenntartási költségét (utalása szerint évente mintegy 880 milliárd forint), hiszen tágulna a különbség az átlagfogyasztásig garantált rezsivédett ár és a tényleges bekerülési költség között.

Rámutatott, hogy két másik, költségnövekedést okozó begyűrűzési csatorna is előállna az orosz leválásból adódóan:

• A szállítási költségek miatt drágább gázból a hazai gázerőművek által előállított áram ára is növekedne,
• Az orosz nukleáris fűtőelem nyugati beszállítóra lecserélése is drágább beszerzési költséget jelentene a Paksi Atomerőműnek. (Utalása szerint jól haladnak a tárgyalások a francia Framatome-mal.)

Magyarázata szerint ezek együttesen mintegy 800 milliárd forinttal fokoznák a rezsicsökkentés fenntartásának éves költségvetési terhét, azaz az eddigi teher csaknem megduplázódna. Utalása szerint ezért figyelmeztetett a minap Orbán Viktor kormányfő arra, hogy a kényszerű orosz leválás hatására költségvetésileg fenntarthatatlanná válna a rezsicsökkentés.

Czepek emiatt azt vázolta: az orosz leválási terv összességében azzal a kockázattal jár, hogy a magyar háztartások átlagos éves áram- és gázszámlája a mostani 240-250 ezer forintról 340 ezer forinttal 580-590 ezer forintra, tehát csaknem két és félszeresére ugrana.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila