Lesújtó jelentés érkezett az Alföldről

A Homokhátság kiszáradásáról szóló aggasztó hírek hátterében összetett problémák állnak: a nem megfelelő vízgazdálkodás, a helytelen erdészeti gyakorlatok és a globális klímaváltozás egyaránt szerepet játszanak a folyamatban. Magyar ökológusok most részletes vizsgálatot végeztek a térség természetes gyepeinek változásairól, amelyről a Másfélfok számolt be.

A szakemberek a régió természetközeli állapotban fennmaradt területeit vizsgálták, különös tekintettel a nyílt évelő homoki gyepekre, amelyek kiemelkedő szárazságtűrésükről ismertek. Ezek a gyepek csenkeszekből, árvalányhajból és számos egyéb lágyszárú növényből, valamint mohákból és zuzmókból állnak. Jelentőségüket növeli, hogy számos ritka és védett fajnak adnak otthont, köztük olyan endemikus növényeknek, mint a homoki kikerics, a tartós szegfű és a homoki nőszirom.

A kutatók 2005-ben és 2022-ben ugyanazokon a helyszíneken végeztek felméréseket.

Eredményeik szerint szignifikánsan emelkedett a melegkedvelő növények aránya, miközben a hűvösebb körülményeket igénylő fajok visszaszorultak.

Érdekes módon a szárazságtűrés tekintetében nem mutatkozott változás, és a fajszám is változatlan maradt a vizsgált időszakban.

A látszólagos stabilitás mögött azonban aggasztó folyamatok zajlanak: két idegenhonos inváziós faj, a bugás tövisperje és a homoki prérifű gyakorisága jelentősen megnövekedett. Ez különösen problematikus,

mivel az inváziós fajok terjedése a biológiai sokféleség csökkenésének és a természetes életközösségek átalakulásának egyik fő okozója.

A dél-afrikai eredetű tövisperje már több száz éve jelen van Magyarországon, de terjedése most új lendületet kapott. Az észak-amerikai homoki prérifű viszont csak néhány éve jelent meg hazánkban, mégis rendkívül gyorsan terjeszkedik. Mindkét növény az úgynevezett C4-es fotoszintézist folytató fajok közé tartozik, amelyek a szén-dioxidot a hazai növények többségétől eltérő, melegben hatékonyabb mechanizmussal hasznosítják. Ez a tulajdonságuk versenyelőnyt jelent számukra a melegedő éghajlaton.

A szakértők szerint egyértelmű, hogy a Homokhátság nyílt homoki gyepeiben hosszú távú átalakulás zajlik, amely összhangban van a térségben kimutathatóan emelkedő hőmérséklettel. Az előrejelzések további melegedést jósolnak, ami a növényzet fokozódó átrendeződését eredményezheti, különösen az idegenhonos fajok további térnyerésével.

Bár az éghajlatváltozás emberi léptékkel mérve lassúnak tűnhet, földtörténeti szempontból rendkívül gyors folyamat, ami megnehezíti az élővilág alkalmazkodását.

Erdős László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a Duna-Tisza közi homokhátság melegedése a regionális kiszáradással, a faültetvények erőltetett terjesztésével és az inváziós növények térhódításával együtt

végzetes kombinációt jelenthet az őshonos növényzet számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images