Váratlan fordulat a benzinárnál: kezdhetünk félni?

Arcra fagy a mosoly?

A bezuhanó olajárnak és a rendkívül erős forintnak köszönhetően idén egyre alacsonyabb árakkal találkozhattak a hazai autósok a benzinkutakon, a 6-ossal kezdődő literenkénti jegyzések kis túlzással már csak régi rossz emlékként villanhatnak fel.

• A benzin esetében literenként 35 forinttal olcsóbb a tankolás tavaly december vége óta,

• míg a dízel literéért 56 forinttal kell kevesebbet fizetni.

A napokban írtunk egy elemzést arról, hogy miért esett meredekebben a gázolaj ára a benzinéhez képest, ezt itt lehet elolvasni.

Eddig tehát minden szép és jó, de az elmúlt napok bejelentéseit látva ráfagyhat a mosoly az autósok arcára: könnyen lehet ugyanis, hogy elértük a "mélypontot" és jön a fordulat, azaz a felfelé kúszó jegyzések a hazai üzemanyagárakban.

Egy ilyen bizonytalan helyzetben sok kérdés felmerül, ezek közül talán az egyik legfontosabb:

drágának számít a magyar benzin a régiós mezőnyben?

Azért fontos ez a kérdés, mert a hazai kormányzatnak nyíltan kommunikált és hangsúlyos célja, hogy nem lehet a szomszédos országok átlagánál magasabban a hazai üzemanyagok ára, ellenkező esetben jöhetnek a beavatkozó intézkedések. Márpedig az üzemanyagárstopra és annak piactorzító hatásaira mindenki emlékszik, egy újabb hasonló történetet mindenképp jó lenne elkerülni.

Drága a magyar benzin?

Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok, így meg tudjuk nézni, hogy a szomszédos országok átlagánál magasabb-e a hazai benzin ára. (Az összehasonlítás során azért is a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.)

Ebben a közegben

A BENZIN ESETÉBEN 6 FORINTTAL olcsóBB A HAZAI ÜZEMANYAG AZ ÁTLAGNÁL,

míg a dízelnél 5 forinttal az átlagos szint alatt van a hazai ár.

Az alábbi grafikákon térképen is látható, hogy hol drágább a benzin és a dízel a régióban, mint Magyarországon.

Összességében tehát nyugodtak lehetünk:

JELENLEG JÓCSKÁN A RÉGIÓS ÁTLAGSZINT ALATT VAN MINDKÉT ÜZEMANYAG ÁRA, EZÉRT NEM KELL MARKÁNS KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁSRA SZÁMÍTANI.

Fontos hozzátenni, hogy ilyen jellegű kommunikáció egyébként nem is érkezett mostanában a kormányzat részéről.

Mi is volt a baj az árstoppal?

Sokakban fájó emlékként villanhat be a 2021 novemberében bevezetett intézkedés és annak a piacra gyakorolt hatásai, de érdemes kitérni arra, hogy pontosan mi is volt a baj az árstoppal? Múltidézés következik.

Az üzemanyagárstop kezdetektől fogva nehezen fenntarthatónak, illetve a piaci viszonyokat erősen torzítónak bizonyult, ezért a kormány a kivezetése előtti hónapokban több körben is átdolgozta az intézkedést, egymás után vonva ki az árstop hatálya alól a fogyasztók egyre nagyobb részét. A kormány még 2021 végén rendelte el a 480 forintos hatósági árat, amit több lépcsőben, 2022 utolsó napjáig meghosszabbított. A következő problémák és nehézségek léptek fel 2022-ben, mielőtt kivezették az intézkedést:

• Március elején egyre erősebbek lettek azok a hangok a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének irányából, amelyek az ellátási lánc zavaraira hívták fel a figyelmet. Erre a kormány reagált is egy kormányinfón ismertetve a válaszlépéseket, amelyek az üzemanyagpiacot voltak hivatottak érinteni azzal a céllal, hogy fennmaradjon a benzinárstop és az ellátás biztonsága. Első körben ekkor szűkítették a 480 forintos rögzített benzinárra jogosultak körét, egész pontosan a 7,5 tonna feletti magyar gépjárművek és a 3,5 tonna feletti külföldi járművek is csak a nagy nyomású oszlopoknál tankolhattak ezt követően, piaci áron.
• Aztán május végén jött a bejelentés, hogy az üzemanyagturizmust elkerülendő, Magyarország eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek.

  EZZEL A DÖNTÉSSEL KAPCSOLATBAN ELJÁRÁST INDÍTOTT MAGYARORSZÁG ELLEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG:

  felszólították a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.
• Novembertől a Mol korlátozta a tankolást az összes hazai töltőállomásán, a gyorstöltő oszlopokon a tankolási limit 100 liter/tranzakció lett − más hálózatok ennél (jóval) alacsonyabb limiteket is bevezettek a hatósági áras termékekre.

• Az elhúzódó százhalombattai finomítói karbantartási munkálatok és a hazai üzemanyag-felhasználás korábban 30 százalékát adó import kiesése miatt november végén egyre súlyosabbak lettek az üzemanyag-ellátási problémák, és

  felvásárlási pánikreakció indult a lakosság részéről,

  gyakorlatilag a Mol teljes hálózatán részleges üzemanyaghiány alakult ki. Ezt követően vezették ki az eredetileg tovább tervezett üzemanyagár-stopot.

A másik fontos kérdés: miért jött el a fordulat?

A legfontosabb kérdést tehát tisztáztuk, a jelenlegi helyzet nem indokolja az árstop-intézkedés bevezetését. De persze az sem maradhat megválaszolatlanul, hogy egyáltalán miért kezdhettünk el aggódni a hazai üzemanyagárak miatt, azaz

miért jött el a fordulat és miért indult el a drágulás?

Nos, ez egy klasszikus "egyik szemünk sír, a másik nevet" helyzet, hiszen a benzinár emelkedését előidéző fejlemény nagyon is üdvözlendő az össz-gazdasági hatásait tekintve Vasárnap este ugyanis jelentős pozitív fejlemény történt a korábban egyre mérgesedő USA-kínai vámháborúban, megállapodott egymással a két szuperhatalom, a megállapodás értelmében az amerikai vámok 145 százalékról 30 százalékra, a kínaiak pedig 125 százalékról 10 százalékra csökkennek május 14-étől, 90 napig.

A megállapodásnak komoly hatása volt a tőkepiacokon, amit a hazai autósok is gyorsan megérezhetnek: a két nagyhatalom közeledésével csökkentek ugyanis a globális recessziós kockázatok, ennek köszönhetően

hirtelen ugrott egyet a Brent nyersolaj ára,

ezzel párhuzamosan a dollár is erőre kapott.

Ha tartósnak bizonyul ez a fordulat és további közeledést láthatunk a következő napokban az USA s Kína között, akkor további olajár-emelkedésre és dollár-erősödésre lehet számítani; a fontos technikai szintekről egyébként nemrég készítettünk egy elemzést, ezt itt lehet elolvasni.

A végére a feketeleves

Van itt egy nagyon fontos fejlemény, ami a megugró nemzetközi olajárnál és az egyre erősebb dollárnál is sokkal nagyobb hatással lehet a hazai üzemanyagárakra. Egy olyan kétpárti javaslat született még április elején az amerikai Kongresszusban, amely

egy 500 százalékos, orosz energiaimportot célzó vámról szól.

A vámintézkedés bevezetése kritikus helyzetet eredményezhet, mivel a magyarországi kőolajimportnak mintegy 75-80%-a még mindig Oroszországból érkezik, mind a Mol pozsonyi, mind a százhalombattai finomítójába. A vámfenyegetés következtében pedig nem kizárt, hogy Magyarországnak le kell majd mondania a nyugatihoz képest olcsóbb orosz, Urals típusú nyersolajról, ez pedig nem csak abszolút módon (azaz forintban kifejezve), de relatív értelemben, azaz a régiós mezőnyben is rossz helyzetbe hozhatja a hazai benzinárat.

Az orosz leválás kérdése ráadásul még forróbbá vált a napokban, miután az Európai Unió nyíltan kimondott céljává vált, hogy 2027 végére teljesen megszüntesse az orosz földgáz, kőolaj és nukleáris fűtőanyag importját. A frissen bemutatott brüsszeli terv 9 pontban határozza meg az ehhez vezető lépéseket, amelyek között szerepel az új orosz gázszerződések betiltása, a meglévők felmondása vis maior hivatkozással, valamint kötelező nemzeti leválási tervek kidolgozása. Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország energiabeszerzési keretei a következő években jelentősen átalakulhatnak.

Címlapkép forrása: Eleganza via Getty Images