Trump energiapolitikája visszafelé sülhet el - Inflációs robbanás fenyegeti Amerikát

Egy nagyon érdekes folyamat kezd kibontakozni az úgynevezett

"drill, baby, drill"

fémjelezte amerikai energiapolitika mögött.

Donald Trump ugyanis jelentős fordulatot tervez a 4 éves ciklusa alatt, amely a fosszilis energiahordozók kitermelését és exportálását helyezi előtérbe. De ez a hozzáállás nem csak az olaj- és gázipar támogatásáról, hanem a megújulókkal szembeni mély meggyőződéses elutasításról is szól.

Bár a republikánus elnök főleg az elszálló energiaárakkal, a hazai ipar fejlesztésével, az energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázatával és a stratégiai készletek feltöltésével indokolta a döntést, de ez nem biztos, hogy lefedi a teljes igazságot. Az új stratégia nemcsak belföldi növekedést, hanem a nemzetközi kereskedelmet is célozza, mivel az amerikai energiaexport a külpolitikai befolyás növelésének kulcsává válhat.

Azonban mindezen törekvés a visszájára is fordulhat és politikailag meggyengítheti Trumpot egy dolgon keresztül:

belföldi energiainfláció.

A fenti ábra ugyanis jól mutatja azt, hogy mit okozhat a túlzott fosszilis alapú áramtermelésre támaszkodás. De hogy kapcsolódik össze a kettő és milyen oldalról van hatással rá Trump energiapolitikája?

Az Egyesült Államok előző adminisztrációja 2022-ben elfogadott Inflációcsökkentési Törvénye (Inflation Reduction Act, IRA) az ország történetének egyik legjelentősebb klíma- és energiapolitikai csomagja, amely több száz milliárd dollárt irányoz elő a megújuló energiaforrások és a tiszta technológiák támogatására, mint például:

• Adókedvezmények: 30%-os beruházási adókedvezmény és helyenként termelési adókedvezmény nyújtott a nap- és szélenergia, akkumulátoros tárolás, atomenergia, biogáz, tiszta hidrogén és szén-dioxid-leválasztás (CCS) terén.

• Elektromos járművek támogatása: akár 7 500 dolláros adókedvezményt adott új elektromos autók vásárlására.

• Lakossági energiahatékonyság: további adókedvezményeket hőszivattyúk, tetőre szerelt napelemek és energiahatékonysági korszerűsítések telepítésére.

Az irányváltással azonban ezek közül több kedvezmény is megszünőben van. Ami egyben azt is jelenti, hogy sok amerikai vállalat elhalasztja a nap- és szélenergia befektetéseit a bizonytalan környezet és a támogatások hiánya miatt. Emiatt pedig nagyon egysíkúvá válik az áramtermelői portfólió - egyre nagyobb teret adva a gázalapú termelésnek.

Eközben az Egyesült Államok szeretne jelentős gázexportőr is lenni. Viszont az üzleti érdek ütközik a lakosságival: hiszen az exportáló cégek szeretnék minél magasabban tartani a földgáz árát annak érdekében, hogy többet tudjanak keresni rajta. Ráadásul a kitermelőkön is nagy a nyomás, a belföldi lakossági felhasználás növekedése mellett a globális LNG igény is folyamatosan nő, így a felfutó gázkereslet további nyomást helyez az árakra.

Összefoglalva, makrogazdasági szempontból az IRA védelmet nyújt(ott) a meredekebb áramár-emelkedésekkel szemben.

Márpedig az energiaárak az infláció egyik legjelentősebb összetevőjét jelentik

– amit ráadásul könnyen át lehet hárítani, így az alapvető termékek és szolgáltatások árazásában is hamar megjelenik, tovább erősítve inflációs hatását. És mivel az elektromos energia mindenre hatással van, a gyártástól kezdve a háztartási fogyasztásig, az áramárak tartós emelkedése végiggyűrűzhet a gazdaság egészén, és hozzájárulhat a tartósabb áremelkedéshez. A közelmúltbeli európai tapasztalatok jó példát szolgáltatnak arra, mi történik, ha nincs átfogó energiabiztonság és diverzifikációs stratégia.

Vannak már jelek: az amerikai Energiastatisztikai Hivatal (EIA) legfrissebb elemzése szerint a kiskereskedelmi villamosenergia-árak 2022 óta gyorsabb ütemben emelkednek, mint az infláció mértéke, és a rövid távú előrejelzések alapján 2026-ig további emelkedésre számítanak.

Végső soron, a háztartások rezsiszámláiba beszivárgó energiaárak, valamint a fentebb leírt hatásoknak köszönhetően

Trump könnyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy szavazókat veszít az energiapolitikája miatt

- amely inflációs nyomás az előző kormány bukásában is nagy szerepet kapott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images