Egészségesen élnek a magyarok? Most kiderül az igazság!

Rengeteget hallani a közbeszédben arról, hogy mennyire lesújtó a különböző, nemzetközileg összevethető statisztikai adatok alapján a magyarok egészségi állapota és sokan kutatják ennek okait. Közben viszont egyértelműen érezhető egy újfajta trend felerősödése, az egészség tekintetében tudatosabb magyarok számának növekedése, akik a gyakorlatban is tesznek a saját egészségük megőrzése, javítása érdekében, akár prevencióval, akár a szűrővizsgálatokon való gyakori részvétellel. Ebből a szempontból nevezhető rendkívül relevánsnak és aktuálisnak a 21 Kutatóközpont kutatása, amelyet a Portfolio megbízásából készített.

A kutatásról
A 21 Kutatóközpont hibrid adatfelvétele 2025 április 1. és 7. között zajlott, összesen 1000 fő megkérdezésével. A válaszadók SMS-üzenetben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadókat telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók.
A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna.

Mennyire érezzük magunkat egészségesnek?

A kutatóközpont felmérte a lakosság egészséggel kapcsolatos értékrendjét, amikor is arra kérdezett rá, hogy

az egészség a 3 legfontosabb érték között van-e az illetőnél?

A megkérdezettek 85%-a az egészséget a 3 legfontosabb érték közé sorolta a megadott 9 érték közül. A korcsoport tekintetében tapasztalható eltérés a válaszolók között, a 40-49 és az 50-64 évesek körében 91 és 90% arányban mondták azt, hogy számukra a 3 legfontosabb érték között van az egészség.

Az eredmények érdekessége továbbá, hogy a városokban élők fontosabbnak gondolják az egészséget mint értéket (88%), mint a fővárosiak (79%).

Egészségesnek érezzük magunkat?

A kutatás arra is részletesen rákérdezett, hogy a válaszolók hogyan ítélik meg saját egészségi állapotukat. A válaszadók közel fele (48%) elfogadhatónak tartja az egészségi állapotát, amely a válaszlehetőségek között a közepes értéknek felelt meg. 35% jónak, 9% ítéli nagyon jónak a saját egészségét, csupán 7% nyilatkozott úgy, hogy rossz, 1%, hogy nagyon rosszul érzi magát. 

A 40 év alattiak többsége jónak tartja az egészségét, azonban ez 40 év fölött kisebbségbe fordul.

Minél magasabb az iskolai végzettsége a válaszadónak, annál egészségesebbnek érzi magát, a felsőfokú végzettségűek 63%-a jól, vagy nagyon jól érzi magát, míg a teljes népességben ez az arány csak 44%-os.

A fővárosiak tartják saját egészségüket a legjobbnak (52% jól vagy nagyon jól érzi magát), őket a városokban élők követik (48%), a faluban élőknek már csak 41, a megyeszékhelyen élőknek csak 38%-a mondott közepesnél magasabb értéket a saját egészségére.

Az állómunkát végzők, majd az ülőmunkát végzők érezték legjobbnak az egészségüket (60% és 52%), őket követték a nehéz és könnyű fizikai munkát végzők (45% és 41%) aránya.

Portfolio Private Health Forum 2025

A magyar egészségügy helyzetéről, kilátásairól is szó lesz a Portfolio szeptember 30-i Private Health Forum konferenciáján. Már most érdemes jelentkezni!

Információ és jelentkezés

Érzések helyett cselekvés: ki, mit tesz a saját egészsége érdekében

A fenti válaszokból alapos képet kaphattunk arról, hogy a magyarok miként vélekednek saját egészségi állapotukról és ez hogyan különbözik az egyes társadalmi csoportok között. Ennél már csak az érdekesebb, hogy vajon mit tesznek saját egészségi állapotuk javítása, egészségük megőrzése érdekében a válaszolók. A magyarok egészségtudatosságát, attitűdjét többféle tényezőn keresztül közelítette meg a 21 Kutatóközpont:

• Egyrészt rákérdezett arra, hogy részt vesznek-e rendszeres egészségügyi szűréseken a válaszolók, illetve, hogy mennyire jellemző, hogy felkeresik az orvosukat.
• Másrészt kíváncsiak voltak arra, hogy az egyes rizikófaktoroknak mennyire vannak kitéve a megkérdezettek, ezek ugyanis nagy mértékben meghatározzák az adott egyén életmódját, és ebből fakadóan egészségi állapotát is.

A részletes adatokból kiolvasható, hogy

a nőkre sokkal jellemzőbb, hogy járnak egészségügyi szűrésre, 36%-ukra jellemző, vagy nagyon jellemző, hogy szokott szűrésekre járni, míg a férfiaknak csak 22%-a nyilatkozott így.

A válaszok eredményéből az is megállapítható, hogy az egészségügyi szűrésre járók aránya folyamatosan nő a kor előrehaladtával. Csak minden tizedik 18-29 évesek jár szűrésre, ezzel szemben a 65 felettiek közel fele (47%).

Az is igaz a kutatás alapján, hogy az iskolai végzettség növekedésével a szűrésre járás is növekszik. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 25%-a jár szűrésre, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 40%-a.

Az orvoslátogatás gyakorlatáról is érdeklődött a kutatóközpont, amikor azt tette fel kérdésként, hogy ha az illetőnek bármilyen egészségügyi problémája van, akkor azonnal orvoshoz fordul-e.

Egészségügyi probléma esetén leginkább az idősebb korosztály fordul azonnal orvoshoz (31%), legkisebb arányban pedig a 40-49-es korosztály (18%). A teljes minta esetében is csak 24%-ra jellemző, hogy azonnal orvoshoz fordul probléma esetén.

A fővárosban élők fordulnak orvoshoz probléma esetén a legnagyobb arányban (30%), a faluban élők pedig a legkisebb arányban.

Az iskolai végzettség növekedésével az orvoshoz fordulási hajlandóság is növekszik, míg az alapfokú végzettségűek 20%-a fordul orvoshoz gond esetén, a felsőfokú végzettségűek 32%-a tesz így. Az ülő- és állómunkát végzők 24%-a keresi az orvost, míg a nehéz fizikai munkások mindössze 14%-a.

Az eredményekből az a megállapítás is igaz lehet, hogy akik számára fontos érték az egészség, az sokkal inkább tesz is érte aktívan. Ugyanis akik az egészséget a 3 legfontosabb érték között említették, azok jellemzőbb, hogy orvoshoz fordulnak probléma esetén (25%), akiknek nem olyan fontos érték az egészség, azoknál csak 16% fordul orvoshoz.

Azok a bizonyos kockázatok

Az egészségtudatos életmód 5 különböző dimenzióját (táplálkozás, sport, alvás, stressz, lelki egészség) külön is vizsgálták a szakértők.

A nők inkább érzik úgy (38%), hogy egészségesen táplálkoznak, mint a  férfiak (31%), míg a teljes népességben 35% ez az arány.

Ha a korosztályos bontást nézzük, akkor a 65 év felettiek gondolják leginkább azt (44%), hogy egészségesen táplálkoznak, a legnagyobb különbség mégis a különböző iskolai végzettségűeknél tapasztalható: a diplomások 52%-a, míg az alapfokú vagy alacsonyabb végzettségűeknek vagy érettségizetteknek csak 29-30%-a vélekedik úgy, hogy egészséges az étrendje.

A megkérdezettek 10%-ára nagyon jellemző, további 19%-ra pedig jellemző, hogy rendszeresen mozog, sportol, és az iskolai végzettségnél figyelhetők meg a legnagyobb különbségek: míg az alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 22%-a sportol, mozog, addig a diplomásoknak 42%-a.

A fővárosiak között a legmagasabb a rendszeresen mozgók aránya 36%-kal, ezt követik a megyeszékhelyen élők és falusiak, majd a legkisebb arányban az egyéb városban élők.

Nagyon érdekes megfigyelés, hogy a nők nagyobb arányban érzik magukat kialvatlannak (35%), mint a férfiak ( 29%).

A fiatalok többsége, 57%-a érzi magát kialvatlannak gyakran, míg a 65 felettiek mindössze 14%-ra igaz ez, és 60%-uk inkább vagy egyáltalán nem szokta magát kialvatlannak érezni.

Nem kell ahhoz hatalmas megmondóembernek lenni, hogy kijelenthessük: a stressz nem tesz jót az egészségi állapotunknak, ezért nem mindegy, hogy a megkérdezettek hogyan érzik magukat ezen a téren a mindennapokban.

A férfiak kevésbé stresszesek (31%) a mindennapokban, mint a nők (38%), de a legnagyobb különbség az életkornál figyelhető meg: a fiatalok stresszelnek a legtöbben (57%), az egyre idősebb korosztályoknál fokozatosan csökken ez az arány, 65 év felett csupán 16%-ra jellemző a stresszelés.

A lelki egészség fontossága egyre inkább felértékelődik idehaza is. A férfiak 35%-a, a nők 44%-a foglalkozik a lelki egészségével . A legkisebb arányban az alapfokú végzettségűek (30%) és legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek foglalkoznak vele (55%).

A fővárosiak (49%) és a megyeszékhelyen (48%) élők foglalkoznak leginkább a lelki egészségükkel, míg a városiak csupán 32%-a - állapítja meg a kutatócég.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images