Nem ült vissza Európa trónjára a magyar infláció, sőt a dobogóra is éppen csak felférhetett

Hatott az árrésstop, esett a magyar infláció

Az Eurostat oldalán található naptár szerint hétfőn jelenik meg az áprilisi inflációs rangsor, azonban szinte az összes ország adata ismert már vagy legalábbis megbecsülhető. Ennek alapján

az biztosra vehető, hogy a februárban még Európa-rekorder magyar áremelkedés nem került vissza az első helyre, sőt akár a dobogóról is leszorulhatott.

A KSH közlése szerint áprilisban 4,2%-ra csökkent az éves áremelkedési ütem az előző havi 4,7%-ról, ezzel megegyezett az Eurostat módszertana által számított harmonizált fogyasztói árindex is. Az elemzők előzetesen 4%-os inflációt vártak, azonban az adatokból úgy tűnik, hogy az élelmiszerárak vártnál kisebb esése miatt lett ennél valamivel magasabb az adat. Ez akár úgy is lefordítható, hogy az árrésstop hatása elsőre a vártnál kisebb volt, hiszen ugyan havi alapon 1,3%-kal estek az élelmiszerárak az intézkedés következtében, de az éves 5,4%-os áremelkedés így is magasabb volt az 5%-os várakozásnál. Az élelmiszerek mellett az üzemanyagok esetében mért jelentős árcsökkenést a statisztikai hivatal az olaj világpiaci árának esése miatt.

Az áprilisi adat azt jelenti, hogy tavaly november óta nem látott mélységbe esett vissza a magyar infláció, mely az év elején kellemetlen meglepetést okozott, februárban még az Európai Unióban a legmagasabb volt.

A dobogóra még felférhetett a magyar áremelkedés

A hivatalos áprilisi adatokat csak hétfő délelőtt közli az Eurostat, azonban a legtöbb ország statisztikája már ismert. Ahol az uniós adatbázis még nem tartalmazza a harmonizált árindexet (HICP), ott is lehet már becsülni a saját nemzeti adataik alapján.

Az már biztos, hogy Románia és Észtország adata megelőzi a magyart, hiszen előbbi 4,9%-os, utóbbi pedig 4,4%-os HICP statisztikát közölt áprilisra. Ezek hivatalosan még nem szerepelnek az Eurostat adatbázisában, de meglepetés lenne, ha jelentősen eltérnének ettől. Lengyelország esetében 4,3%-os inflációs rátát jelentett a statisztikai hivatal, azonban ők nem publikáltak harmonizált árindexet. Mivel a CPI-adat érdemi csökkenést mutatott, ezért nagy meglepetés lenne, ha a HICP nem esne a márciusi 4,4%-ról, nagy valószínűséggel a magyar adat alá került.

Így jó eséllyel az uniós rangsor harmadik helyére került a magyar infláció Románia és Észtország mögé.

Ha az év első négy hónapját nézzük, akkor az átlagos magyar harmonizált fogyasztói árindex 5,1% volt, ez Romániával holtversenyben a legmagasabb volt az EU-ban. Vagyis ugyan lassult az áremelkedési ütem, de továbbra is az egyik legmagasabb Európában. A kormány további intézkedésekkel igyekszik letörni az inflációt, a következő hónapok adataiban már megjelenik majd a távközlési és banki szolgáltatások, a banki díjak és a higiéniai termékek árrésének korlátozása is. Ezektől már jóval kisebb hatást várhatunk az inflációs adatra, de a legfrissebb hírek szerint akár újabb szektorokat is megcélozhat a kormány. Ezzel ellentétes hatású tényező lehet ,hogy a tartósan fennmaradó árrésstopot érzékelve a veszteséget elszenvedő vállalkozásoknál elindulhat a keresztárazás.

Minimális a jegybank mozgástere

A továbbra is magas infláció egyben azt is jelenti, hogy továbbra is minimális az MNB mozgástere a kamat esetleges csökkentését illetően 2025-ben. Vagyis hiába lenne talán indokolt a gazdaság gyengélkedése miatt az alapkamat vágása,

A SZAKÉRTŐK EGYÖNTETŰ VÉLEMÉNYE SZERINT LEGFELJEBB MINIMÁLIS LAZÍTÁSRA VAN LEHETŐSÉG A JELENLEGI 6,5%-OS KAMATSZINTRŐL, AZ IS INKÁBB AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN, AZ ŐSZI HÓNAPOKBAN.

A Monetáris Tanács legközelebb május 27-én ül össze, hogy döntsön a kamatokról, majd négy héttel később, június 24-én a döntés mellett már a friss inflációs- és GDP-előrejelzést is publikálja a jegybank.

Címlapkép forrása: Shutterstock