Újra ugrott egyet a magyar államadósság, mi történt?

Az első negyedévvel záródó utóbbi egy évben az államháztartás finanszírozási igénye a GDP 4,7%-ára rúgott. A mutató két éve csökkenő pályán van, de a szintje még mindig magas, ami nem vetít előre biztató hiánypályát a választások felé közeledve. 2025 első negyedévében a GDP-arányos állami finanszírozási igény 5,2% volt, szezonálisan igazítva 4,5%. Az év közben felhalmozódó költségvetési deficit orrnehéz lefutása miatt nem meglepő, hogy az első negyedév rosszabb egyensúlyi képet mutat, mint a kormány által várt egész éves 4,1%-os deficit. Igaz, ezt a várakozást a szakértők szerint felfelé mutató kockázatok övezik, a konszenzusos vélemény szerint az idei hiány közel lesz az 5%-hoz. Az Európai Bizottság épp ma megjelent előrejelzése 4,6%-os 2025-ös deficitet valószínűsít.

Részben az orrnehéz hiány- és finanszírozási lefutás magyarázza, hogy az államadósság-mutató az év első három hónapjában emelkedett.

A 75,5%-os adósságráta gyakorlatilag a 2024-es évre jellemző szintet jelent.

A 2 százalékpontos emelkedésben benne van a már megszokott év végi "adósságbeállítási" törekvések korrekciója is. Ez alatt ezt kell érteni, hogy a gazdaságpolitika hagyományosan figyel arra, hogy a kiemelten követett év végi államadósság-adat alacsonyabb legyen, ám amikor az ennek érdekében végrehajtott kisebb trükkök, rövid távú technikai változtatások hatása elmúlik, a mutató visszaugrik.

A pénzügyi számlák statisztika a háztartások finanszírozási pozíciójáról is beszámol, eszerint az első negyedévben (szezonálisan igazítva) a finanszírozási képesség a GDP 4,7%-a volt, az utóbbi egy évben átlagosan 6,1%. Az állam és a lakosság együttesen 1,5% körüli GDP-arányos finanszírozási pluszban van.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images