Elemzők: lassabban nőhet a magyar gazdaság, mint eddig vártuk

Lassabb lesz a magyar növekedés

A vámháború kirobbanása után az MBH Elemzési Centrum szakértői több lépcsőben 2,6 százalékról, 2 százalékra, majd a gyengébb negyedéves mutatók fényében

most 1,1 százalékra mérsékelték idei magyar GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket.

A következő hónapokban a vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási döntéseire is negatívan hathat, az év második felében ugyanakkor a gazdaságban megindulhat némi élénkülés, ami év vége felé a foglalkoztatásban is segítséget jelenthet.

A foglalkoztatás növekedése valószínűleg lassan bontakozik majd ki, mivel a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt, ezért a termelés megindulásakor várhatóan nem lesz nagyon gyors a toborzás megindulása sem. 2025-ben az átlagos munkanélküliségi ráta 4,4 százalékon alakulhat, 2026-ban pedig 4,2 százalékos rátával számolnak az elemzők.

Nem lehet túl laza a jegybank

„A pénzromlási ütem szempontjából jó hír, hogy Donald Trump által bejelentett vámoknak Európában, így idehaza is dezinflációs hatásuk lehet, azonban a bizonytalan környezetben a forint árfolyama várhatóan nem fog erősödni az év végeig, ami az importált inflációt stabilizálhatja. 2025-re így jelenleg 4,5%-os éves átlagos inflációval számolunk Magyarországon” – mutatott rá Árokszállási Zoltán, a bank vezető közgazdásza. Bár az elemzők szerint a 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható célként középtávon nem reális, azonban 2026-ban már a toleranciasávon belüli számokat láthatunk.

A hazai inflációs nyomás és a forint árfolyamának bizonytalansága a közeljövőben nem enged meg túl laza monetáris politikát.

A forint árfolyama valamivel 400 forint feletti euróárfolyam környékén stabilizálódott – ennél érdemben gyengébb forint valószínűleg veszélyeztetné az inflációs cél elérését. Hasonló okokból a szolgáltatások áraiban tapasztalt emelkedés mértéke is kockázatokat hordoz.

„Mindezek miatt az MNB vélhetően egyelőre kivárhat a kamatcsökkentésekkel, annak ellenére is, hogy a vámháború Európára inkább dezinflációs hatást vált ki, illetve a régiós jegybankok is mérséklik irányadó kamatszintjüket” – emelte ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője. Véleményük szerint idén év végén tud majd csak kamatot csökkenteni a jegybank.

2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várnak a szakértők.

Árokszállási Zoltán szerint Magyarország nem fog a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerülni a hitelminősítőknél, amiben fontos szerepet játszik, hogy a költségvetési hiány csökken, idén 4,3 százalékon alakulhat.

A globális feszültségek várható enyhülése, az európai gazdaságélénkítés megindítása, valamint belföldön a nagy autóipari kapacitások aktiválása, a beruházások kismértékű növekedése és a fogyasztás bővülése miatt a szakértők jövőre 3,5 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedésre számít.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images