A parlamentben is előkerültek a költségvetés nagy aknái

Mit mond a Költségvetési Tanács?

A KT elnöke rámutatott: bár kisebb számszaki eltérések vannak a végső változatban, de a lényegi elemek, úgy, mint a 3,7 százalékos eredményszemléletű ESA-hiány, a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya, illetve az államadósság, változatlan ahhoz képest, mint amit a Költségvetési Tanács megismert és véleményezett.

Nagy Márton expozéját itt követtük:

Kiemelte, hogy a kormány elfogadta a Költségvetési Tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott.

Minden a 2026-os költségvetésről ide kattintva!

A tanács megítélése szerint a foglalkoztatottak számára vonatkozó költségvetési várakozások megalapozottak, a tervezet azonban nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint 2 százalékponttal a 2024. november végén kötött minimálbér-megállapodásban rögzített értéket - közölte.

Horváth Gábor rámutatott:

a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik,

ezek a következők:

a jövő évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit, valamint

• a 2025. évi gazdasági növekedésre és az idei költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezte a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre.
• Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.

Kitért arra, hogy a költségvetési pálya szerint 2025-ben 4,5 százalékon, 2026-ban 3,6 százalékon alakul az infláció. Az infláció mérséklődését egyaránt segíthetik a csökkenő nyersanyagárak, valamint a kormányzati és jegybanki intézkedések. A bérek dinamikus emelkedése akkor nem hat kedvezőtlenül a gazdasági egyensúlyokra, beleértve az inflációt, ha az a termelékenység javulásával együtt történik meg.

2026-ban a gazdasági növekedést a fogyasztás mellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 százalékos bővülése, valamint a 6,4 százalékos exportbővüléssel összhangban a nettó export enyhén pozitív, 0,1 százalékpontos növekedési hozzájárulása támogathatja. A beruházások élénkülése trendfordulót jelentene az elmúlt években tapasztalt mérséklődéssel szemben, amelynek feltétele a növekedési kilátások és az üzleti bizalom javulása - állapították meg.

Jelezte: a költségvetés makrogazdasági pályájának teljesülésére elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek jelentenek kockázatot.

A Költségvetési Tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

Megállapították, hogy a 2026. évi hiánycél meghaladja az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, valamint a magyar kormány által benyújtott - és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott - középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Az Európai Unió Tanácsa által a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott ajánlás alapján hazánknak 2026-ra meg kell szüntetnie a túlzott hiányt.

És mit mond a számvevőszék?

Számításokkal megalapozottnak értékelte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot az indítvány szerdai általános vitájában az Országgyűlésben.

Windisch László azt mondta: a bevételi előirányzatok abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a törvényjavaslat indoklásában ismertetett makrogazdasági prognózis szerint alakulnak.

Az ÁSZ számításai szerint a bevételi előirányzatok tervezése összhangban van a törvényjavaslat alapját képező kormányzati makrogazdasági prognózissal,

csak néhány esetben mutatkozik kisebb különbség saját számításaik és az előterjesztett számok között - mondta.

Szólt arról is: a 2025. és a 2026. év makrogazdasági folyamatait tekintve különösen sok a bizonytalanság. A Magyarország gazdasági lehetőségeit lényegesen befolyásoló politikai és gazdasági, valamint globális és hazai tényezők hatásában egyaránt jelen van a dinamikus fejlődés lehetősége és a növekedés visszafogása. A 2026. évre vonatkozó kormányzati makrogazdasági prognózis az előbbire épít, miközben a negatív körülmények is nagyon valóságosak - tette hozzá az ÁSZ-elnök.

Kiemelte a kormányzati prognózisnak azt az elemét, amely a versenyszféra bruttó átlagkeresetének 2026-ra vonatkozó 10,2 százalékos növekedését jelzi előre, és amelynek nem teljesülése a költségvetési bevételek alakulását jelentősen érintheti. Ez a növekedés ugyanis lényegesen magasabb a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között 2024 novemberében kötött bérmegállapodásban szereplő 7,6 százaléknál.

Amennyiben az átlagkereset növekedése a versenyszférában a 7,6 százalékot lényegesen nem haladja meg,

a bérarányos adó- és járulékbevételek teljesítésében számottevő elmaradás keletkezik

- jelezte.

A bizonytalanságok ellenére a számvevőszék annak feltételezésével végezte a javaslat értékelését, hogy az annak indokolásában ismertetett kormányzati prognózis teljesül. A kormány által figyelembe vett gazdasági pálya megvalósulására ugyanis van reális esély, annak teljesülését az ÁSZ elnöke nem tartja kizártnak.

Az indítványban a lényeges összegű, a bevételi főösszeg 0,15 százalékát meghaladó összegű bevételi előirányzatok összértéke a bevételi főösszeg 77,3 százalékát tette ki. A kiválasztott előirányzatok összegének 0,1 százaléka esetében azonosított az ÁSZ teljesíthetőségi kockázatot. Az ÁSZ a legtöbb lényeges bevételi előirányzatot teljes egészében teljesíthetőnek értékelte, néhány előirányzat esetében merültek fel kétségek - mondta. Ezek a Társasági adó esetében 7,0 milliárd forint, az Energia ágazat befizetései esetében 16,8 milliárd forint, a Kiskereskedelmi adó esetében 5,8 milliárd forint, a Biztosítási adó esetében 2,0 milliárd forint, a Társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része és egészségbiztosítási járulék esetében 3,8 milliárd forint. Ezeket összeadva a bevételek teljesíthetőségi kockázatának becsült összege 35,4 milliárd forint - sorolta Windisch László.

Hozzátette: a bevételek teljesíthetősége érdekében az Országgyűlés előtt is áll még feladat, mert a bányajáradék, a szén-dioxid kvóta adó, a pénzügyi szervezetek befizetései, az energiaágazat befizetései, a biztosítási adó, a kiskereskedelmi adó teljes előirányzata a tervezett jogszabálymódosítások elfogadásával válik teljesíthetővé. A tervezett jogszabályváltozások költségvetési hatása összesen 521 milliárd forint bevételnövekedés.

A költségvetési javaslatban a felülről nyitott, lényeges összegű, azaz a kiadási főösszeg 0,15 százalékát meghaladó összegű kiadási előirányzatok összértéke a kiadási főösszeg 42,3 százalékát tette ki, ami annak ellenére is kockázat, hogy ezeket az előirányzatokat kellő gondossággal tervezték meg.

A számvevőszék rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján végzett számításaik szerint a csecsemőgondozási díj előirányzatát érintő 4,6 milliárd forint, a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzatánál 30 milliárd forint összegű túllépés valószínűsíthető.

Ismertette: a javaslat az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát 2026. évre 4 218,5 milliárd forintban határozza meg, ami a 2026. évre tervezett 95 747,0 milliárd forint GDP 4,4 százalékát teszi ki. Ezt kiindulási pontnak tekintve a kormányzati szektor eredményszemléletű, uniós módszertan szerint számított hiányát 3 588,2 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 3,7 százalékát teszi ki. Ez nincs összhangban az Európai Unió hatályos jogával, és emiatt nem teljesíti a hivatkozott magyar törvényi követelményt sem.

Ugyanakkor az Európai Bizottság 2025 márciusában bemutatta az úgynevezett REARM Europe tervet, melynek keretében a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválása részeként lehetővé válna a tagállamok számára, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban eltérjenek a túlzottdeficit-eljárás szerinti korrekciós pályától, amennyiben ez a védelmi kiadás növekménye miatt történik. Magyarország a nemzeti mentesítési záradék aktiválására vonatkozó kérelmet benyújtotta, amelynek Európai Bizottság által történő értékelésére várhatóan 2025 júniusában kerül sor.

Megjegyezte: Magyarországon a honvédelmi kiadások a GDP arányában 2022 óta jelentősen emelkedtek, így a mentesítés elfogadása nagyobb mozgásteret jelentene a kiadások, és ezen keresztül a hiány növelésére a jelenlegi mértékekhez képest.

Címlapkép: Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2026. évi központi költségvetésérõl szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2025. május 21-én. forrása: MTI Fotó/Soós Lajos