Brutális betegség csaphat le az emberiségre, egészen extrém a halálozási aránya

Május 16-án Brazília megerősítette első madárinfluenza-kitörését egy kereskedelmi baromfitelepen Rio Grande do Sul államban. Ezt követően a világ számos országa, illetve az Európai Unió is felfüggesztette a brazil eredetű csirkehús behozatalát. Három nappal később, május 19-én Brazília közölte, hogy hat lehetséges madárinfluenzás esetet vizsgál.

Mi az a H5N1?

A H5N1 egy madárinfluenza-vírus altípus, amely nagy patogenitású és főként madarakat fertőz meg, de időnként emlősökben, köztük emberekben is előfordulhat. A H5N1-et először 1996-ban Kínában izolálták madarakból, majd 1997-ben Hongkongban embereknél is kimutatták.

Főként vadmadarak és baromfik között terjed, de időnként emlősöket (például macskákat, kutyákat, fókákat) és ritkán embereket is megfertőzhet.

Az emberek főként fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés útján kaphatják el (pl. beteg baromfik kezelése, feldolgozása).

Az emberi fertőzés jellemzői

• Tünetek: magas láz, súlyos légúti tünetek, tüdőgyulladás, légzési elégtelenség.
• Halálozási arány: az ismert emberi eseteknél viszonylag magas (kb. 50%), de mivel ritkán fertőz meg embereket, a lakosságra jelentett kockázata eddig alacsony.
• Kezelés: néhány antivirális gyógyszer (pl. oszeltamivir, zanamivir) hatásos lehet, de a vírus bizonyos törzsei rezisztenssé válhatnak.

Jelenlegi helyzet és kockázat

• Az utóbbi években egyre több emlőst fertőzött meg, ami aggodalomra ad okot, mert ez növelheti az emberre való átugrás kockázatát.

• 2024-től egyes országokban (pl. az USA-ban) szarvasmarhákban is kimutatták, ami egy új terjedési mód lehet.
• A WHO és az egészségügyi hatóságok folyamatosan figyelik a vírus mutációit és esetleges emberről emberre terjedését.
• Ebben a tekintetben fontos fejlemény, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság legújabb jelentése szerint a madárinfluenza vírusai egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberekre.

Milyen a kórlefolyás?

A H5N1 madárinfluenza emberi megbetegedése ritka, de ha bekövetkezik, gyakran súlyos és gyors lefolyású. A betegség jellemzően három fő szakaszra osztható.

1. Inkubációs időszak (2–10 nap, átlagosan 3–5 nap)

• Az emberi fertőzés főként közvetlen érintkezés útján történik, például fertőzött madarak vagy állatok váladékaival (nyál, orrváladék, széklet).
• Ritkán előfordulhat környezeti expozíció (pl. vírus jelenléte a levegőben erősen szennyezett baromfitelepeken).
• Emberről emberre való terjedés nagyon ritka és nem fenntartható (nem alakult ki hatékony emberi terjedési mechanizmus).

A beteg az első napokban tünetmentes, de a vírus már elkezd szaporodni a légutakban és más szervekben.

2. Akut szakasz (4–7 nap, de súlyos esetekben gyorsan, akár 24–48 óra alatt súlyosbodhat)

Korai tünetek (1–3. nap)

• Magas láz 38°C felett), szinte mindig jelen van.
• Légúti tünetek: torokfájás, köhögés, orrfolyás kezdetben enyhének tűnhetnek.
• Izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, vagyis általános influenzaszerű tünetek.
• Hasmenés, hányinger, hányás a H5N1 esetében gyakoribb, mint a szezonális influenzánál.

Súlyosbodás (3–5. nap)

A legtöbb esetben a légzőszervi tünetek gyorsan rosszabbodnak:

• Erős, produktív köhögés, légszomj.
• A tüdőgyulladás (pneumonia) súlyos esetekben gyorsan kialakul.
• Akut légzési distressz szindróma (ARDS): a tüdő megtelik folyadékkal, oxigénhiány lép fel.
• Cianózis (kékes bőrszín), ami az oxigénhiány jele.
• Neurológiai tünetek: delírium, zavartság, görcsök (ritkábban).

A legtöbb súlyos állapotú beteg 4–7 napon belül kórházi ellátásra szorul.

3. Kritikus szakasz vagy felépülés (5–30 nap, attól függően, hogy a beteg túléli-e a súlyos szövődményeket)

Lehetséges kimenetelek:

A lábadozás 10–30 nap.

• A súlyos esetekből felépülő betegek hetekig gyengék maradhatnak.

•  Tüdőkárosodás vagy maradványtünetek (pl. légszomj, krónikus fáradtság) előfordulhatnak.

A halálos kimenetel 5–10 nap.

• Súlyos légzési elégtelenség, szervi elégtelenség miatt.
• Halálozási arány: az ismert esetek körülbelül 50%-a végződik halállal.

A H5N1 esetében a legnagyobb veszélyt a gyorsan kialakuló szervi elégtelenségek jelentik:

• Légzési elégtelenség → gépi lélegeztetés szükséges.
• Szeptikus sokk → több szervi elégtelenség.
• Vesekárosodás, májelégtelenség.
• Neurológiai komplikációk: encephalitis, görcsrohamok.

A gyermekek és a legyengült immunrendszerű betegek különösen veszélyeztetettek.

Mekkora a halálozási arány?

A H5N1 madárinfluenza emberi halálozási aránya (case fatality rate) rendkívül magas, de az arány nagymértékben függ az adott járványkitöréstől, az egészségügyi ellátás színvonalától és attól, hogy hány enyhébb eset marad észrevétlenül.

Átlagos halálozási arány

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az ismert emberi esetek kb. 50–60%-a halálos kimenetelű.

A halálozási arány egyes járványkitörésekben eltérhet:

• 2003–2023 közötti WHO adatok alapján: 873 laboratóriumilag igazolt emberi esetből 458 halállal végződött (52%).
• Egyes országokban, például Indonéziában az arány 60% feletti, míg más országokban, például Kínában alacsonyabb (30–40%).

Ez azt jelenti, hogy minden második igazolt beteg meghal, de mivel a kevésbé súlyos esetek nem mindig kerülnek észlelésre, a valódi halálozási ráta (CFR) valamivel alacsonyabb is lehet.

Miért ilyen magas a halálozási arány?

A H5N1 emberi fertőzése esetén a következő tényezők játszanak szerepet a súlyos kimenetelben:

A vírus magas virulenciája:

• A H5N1 mélyen behatol a tüdőszövetekbe, és ott súlyos gyulladást, tüdőgyulladást és akut légzési distressz szindrómát (ARDS) okoz.
• Erőteljes immunválaszt vált ki (ún. citokinvihar), ami szervkárosodáshoz és halálhoz vezethet.

Gyors állapotromlás:

• Az első tünetektől számítva 2–7 napon belül a betegek jelentős része már súlyos állapotba kerül.
• A halál leggyakrabban légzési elégtelenség vagy szepszis miatt következik be.

Korlátozott terápiás lehetőségek:

• Az antivirális szerek (oszeltamivir, zanamivir) hatékonyak lehetnek, de csak korai alkalmazás esetén.
• Az esetek többségében a betegek későn kerülnek kórházba, amikor a vírus már súlyos tüdőkárosodást okozott.

Magasabb kockázat bizonyos csoportokban:

• Gyermekek és fiatal felnőttek: A citokinvihar miatt az erősebb immunválasz növeli a halálozás esélyét (ellentétben a szezonális influenzával, amely főként időseket öl meg).
• Legyengült immunrendszerűek (pl. krónikus betegségek, alultápláltság, immunszupprimált betegek).
• Későn diagnosztizált betegek: Akik csak a súlyos tünetek jelentkezése után kapnak kezelést.

Halálozási arány különböző országokban

A H5N1 emberi fertőzései elsősorban Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában fordultak elő, és a halálozási arány országonként eltérő lehet.

Látható, hogy Indonéziában például nagyon magas a halálozási arány (84%), míg Egyiptomban alacsonyabb (33%), valószínűleg azért, mert Egyiptomban több enyhe esetet is regisztráltak, míg Indonéziában főleg a súlyos eseteket diagnosztizálták.

A 50–60%-os hivatalos CFR a laboratóriumilag igazolt eseteken alapul, amelyek döntő többsége kórházba került súlyos beteg. Ha enyhébb esetek is előfordulnak (amelyeket nem diagnosztizálnak), a valódi halálozási arány alacsonyabb lehet.

Miért lehetnek fel nem ismert esetek?

• Az enyhe vagy tünetmentes fertőzések ritkák, de előfordulhatnak.
• Egyes tanulmányok szerint az általános népességben végzett antitestvizsgálatok arra utalnak, hogy lehetnek enyhe vagy szubklinikai fertőzések, amelyeket nem regisztrálnak.
• Ha az enyhe esetek számát is figyelembe vennénk, a valódi halálozási arány talán 10–20% körüli is lehet, de ezt pontosan nem tudjuk.

Összességében az igazolt emberi H5N1 fertőzések halálozási aránya kb. 50–60%.

A vírus fő halálozási oka a súlyos tüdőkárosodás és a szervi elégtelenség. A halálozási arány országonként eltérő, az egészségügyi ellátás minőségétől és a diagnosztizált esetek súlyosságától függően. A valódi CFR valamivel alacsonyabb lehet, ha több enyhe eset is létezik, de nincs elegendő adat a pontos meghatározására.

Vakcinák

Léteznek H5N1 elleni emberi vakcinák, de ezek jelenleg nem elérhetők széles körben a lakosság számára. Az oltások főként járványügyi készenlét céljából készülnek, és elsősorban veszélyeztetett csoportoknak – például baromfitelepeken dolgozóknak, állatorvosoknak vagy kutatóknak – adhatók. Tömeges oltásra eddig nem került sor, mivel az emberi megbetegedések ritkák.

WHO által jóváhagyott vagy készleten lévő emberi vakcinák

• CSL Seqirus – Audenz vakcina (USA): Az FDA által 2020-ban engedélyezett H5N1 vakcina, amelyet az amerikai nemzeti készletekben (Strategic National Stockpile) tárolnak.

• Sanofi-Pasteur vakcina (USA): Szintén készletezésre használt korábbi típus.

• GSK vakcinák (EU, Kanada): Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a kanadai hatóságok által jóváhagyott oltások, elő-pandémiás célokra.

• Moderna – mRNA-1018 vakcina: mRNS-alapú H5N1 vakcina, amely 2025-ben lépett a klinikai vizsgálatok fázisába, az amerikai kormány támogatásával.

H5N1 vakcinák hatékonysága

• A jelenlegi vakcinák korábbi H5N1 törzsek ellen készültek, a vírus viszont folyamatosan mutálódik, ezért az újabb változatok elleni védelem nem mindig garantált.

• Adjuvánsokat is alkalmaznak az immunválasz erősítésére.

• A legtöbb vakcinából több dózis szükséges a megfelelő védettség kialakításához.

Fejlesztés alatt álló vakcinák

• mRNS technológiájú vakcinák (Moderna, Pfizer, BioNTech, GSK, CureVac) fejlesztés alatt állnak, és ígéretes eredményeket mutatnak állatkísérletekben.

• A WHO és partnerei 2024-ben új kezdeményezést indítottak, hogy ezek az új vakcinák elérhetők legyenek alacsony- és közepes jövedelmű országokban is.

Miért nincs tömeges H5N1-oltás?

• Az emberről emberre terjedés még nem igazolt, az emberi fertőzések ritkák.

• A vírus gyorsan változik, ezért a jelenlegi vakcinák főként elő-pandémiás célt szolgálnak: gyors gyártás és terítés lehetőségét egy esetleges járványkitörés esetén.

• Tömeges gyártásra és lakossági bevezetésre akkor kerülhet sor, ha a H5N1 vírus bizonyítottan emberi járványt okoz.

Összegzés

• A betegség emberben influenzaszerű tünetekkel kezdődik (láz, torokfájás, köhögés, izomfájdalom), majd gyorsan súlyosbodhat tüdőgyulladássá, légzési elégtelenséggé és többszervi elégtelenséggé.
• Az első tünetek megjelenésétől számítva 2–7 napon belül sok beteg intenzív ellátásra szorul.
• A WHO adatai szerint az igazolt esetek kb. 50–60%-a halálos kimenetelű, de ez az arány országonként eltérhet (pl. Indonéziában 84%, Egyiptomban 33%).
• A halál leggyakrabban légzési elégtelenség vagy citokinvihar miatt következik be, és a fiatalabb korosztályt is súlyosan érintheti.
• A kezelés elsősorban antivirális szerekkel történik, de ezek csak a betegség korai szakaszában hatékonyak. A súlyos esetek intenzív ellátást, mechanikus lélegeztetést és szervtámogató kezelést igényelnek.
• Specifikus terápia nem létezik, és a védőoltás sem érhető el széles körben, bár több H5N1 vakcinát fejlesztettek ki járványügyi tartalékként.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images