Forradalmi áttörést jelentettek be a halálos vírus ellen

A bioRxiv szerveren ebben a hónapban közzétett korai eredmények azt mutatják, hogy a kísérleti vakcina erős immunválaszt vált ki a vírussal szemben, és védelmet nyújt a borjak fertőzése ellen. Az eredményeket még nem tekintették át szakmai bírálók. Ez a fejlesztés jelentős lépés lehet az állatok számára készült influenzavakcinák létrehozása felé, és csökkentheti az állatról emberre történő vírusátvitel kockázatát, amely „valódi pandémiaveszélyt” jelent – mondja Scott Hensley, a University of Pennsylvania virológusa, a kutatás társszerzője.

Az aggodalmak most azután nőttek, hogy május 16-án Brazília megerősítette első madárinfluenza-kitörését egy kereskedelmi baromfitelepen Rio Grande do Sul államban. Ezt követően a világ számos országa, illetve az Európai Unió is felfüggesztette a brazil eredetű csirkehús behozatalát. Három nappal később, május 19-én Brazília közölte, hogy hat lehetséges madárinfluenzás esetet vizsgál.

2024 márciusában az Egyesült Államokban először igazolták a H5N1 madárinfluenza vírus fertőzését tejelő szarvasmarhákban. Azóta a vírus több mint 1000 állományt érintett 17 államban. Az egészségügyi hatóságok 64 emberi fertőzést és egy halálesetet kötnek a járványhoz. A szakértők ezért egy lehetséges pandémia miatt aggódnak.

A szarvasmarha vakcina kifejlesztéséhez Hensley és csapata több mint tíz évnyi munkára épített. Tavaly Hensley csapata már bizonyította, hogy vakcinájuk védelmet nyújt madárinfluenza ellen görényeknél, amelyeket gyakran használnak laboratóriumi modellként influenza-vakcinák tesztelésére. A legújabb vizsgálatban 10 borjat oltottak be, majd 49 nappal később H5N1 vírussal fertőzött tehenek tejét itatták velük, amely feltételezett fertőzési útvonal a szarvasmarhák között.

Az expozíció után az oltott borjakban jelentősen alacsonyabb volt a vírus RNS szintje, mint az oltatlanokban, ami arra utal, hogy a vakcina segített mérsékelni a fertőzést.

A tanulmány csak borjakban vizsgálta a vakcina hatását. A tejtermelő telepeken a madárinfluenza terjedése elsősorban a tejelő felnőtt állatok között zajlik, mondja Richard Webby virológus, a WHO igazgatója. Hensley csapata már dolgozik további kísérleteken tejelő tehenekkel.

Címlapkép forrása: Shutterstock