76,66 év. Ennyi volt a születéskor várható élettartam 2024-ben Magyarországon. Ha úgy tekintünk erre az adatra, hogy már meghaladja a koronavírus-válság előtti szintet, akkor akár örülhetünk is. Ha viszont úgy, hogy csak minimális az emelkedés egy év alatt – fele akkora, mint ami az elmúlt évtizedekre jellemző volt –, és a várható élettartam továbbra is messze alulmúlja az uniós átlagot, akkor már nincs sok okunk az örömre.
Ahogy azonban a fenti ábrán is látszik, Magyarország problémái nem a koronavírus-válságban kezdődtek. Amíg 1991 és 2018 között éves átlagban 0,24 évvel nőtt a várható élettartam, addig 2013 és 2018 között átlagosan már csak 0,1 év volt a növekedés.
A várható élettartam növekedésének lassulásáról már a Covid-válság előtt is írtunk. A megtorpanásban fontos szerepet játszott, hogy egyes években kifejezetten súlyos volt az influenza-járvány (2015 és 2017), ami sok halálos áldozatot követelt. De az is benne van a pakliban, hogy az orvostudomány könnyen adaptálható áttöréseinek pozitív hatásait is learattuk korábban, így az élettartam további növelése már nem könnyű feladat. A legfejlettebb országok is küzdenek azzal, hogy nehezen tudják tovább emelni a várható élettartamot, hazánkban azonban még lenne tér a felzárkózásra hozzájuk.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mennyi ideig élnek a magyarok?
- Mennyivel vagyunk lemaradva az EU-tól?
- Mekkora a különbség a férfiak és a nők között?
- Mennyivel élhetnek tovább a magasabb végzettségűek?
- Hogyan lehetne javítani a várható élettartamon?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
