Ha ez bejön, néhány év múlva majdnem minden második eladott autó elektromos lehet a világon

Nagy növekedés előtt állhat az elektromos autók piaca

Kijött a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése az emobilitásról, melynek keretében foglalkoznak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó kilátásokkal. Ehhez egy forgatókönyv-alapú megközelítést alkalmaznak, a legújabb piaci trendek, politikai ösztönzők és technológiai fejlesztések alapján. Az IEA a kilátásokat egy úgynevezett "bejelentett szakpolitikák" forgatókönyv (STEPS) alapján értékeli, amely tükrözi a jelenlegi szakpolitikai környezetet, figyelembe véve a meglévő és a kidolgozás alatt álló szakpolitikákat és intézkedéseket. Ez magába foglalja az EV-kkel kapcsolatos jelenlegi szakpolitikákat, bejelentéseket, szabályozásokat, beruházásokat, valamint a technológiai fejlesztések, továbbá ezek várható hatásai alapján a kialakuló piaci trendeket.

2030-ra a STEPS forgatókönyv szerint az EV-flotta a 2/3 kerekű járművek kivételével minden közlekedési módban eléri a 250 milliós darabszámot, ami négyszer annyi EV-t jelent, mint 2024 végén.

Ennek több mint 90%-a elektromos autó, ami hasonló a 2024-es arányhoz. A forgatókönyv szerint az EV-k futó állománya (a 2/3 kerekű járművek kivételével) évente átlagosan 25%-kal nő, ami körülbelül fele a 2018-2024 között megfigyelt éves növekedésnek.

2024-ben az elektromos 2/3 kerekű járművek futó állománya magasabb volt, mint az összes többi EV-é együttvéve. 2030-ra azonban az elektromos autók állománya megelőzi az elektromos 2/3 kerekű járművekét, annak ellenére, hogy az utóbbiak száma több mint kétszeresére, a STEPS szerint 2030-ra mintegy 170 millió darabra nő. Ennek eredményeképpen 2030-ra az elektromos járművek az összes forgalomban lévő jármű (beleértve a 2/3 kerekű járműveket is) mintegy 15%-át tehetik ki.

Ami az értékesítést illeti, a 2023 előtti tendenciához képest 2024-ben a könnyű haszongépjárműveknél (személygépkocsik és kisteherautók) magasabb volt az elektromos járművek aránya az eladásokon belül (19%), mint a 2/3 kerekű járműveknél (14%).

A STEPS forgatókönyv szerint viszont ehhez képest jelentősen nőni fog a penetráció mindkét szegmensben: a könnyű haszongépjárműveknél, és 2/3 kerekű járműveknél is eléri a 40 százalék körüli értéket,

vagyis az összes eladott ilyen típusú jármű 40%-a lesz elektromos.

Ezzel párhuzamosan a futó állományon belül is érdemben növekedhet az elektromos járművek részaránya 2030-ig. A STEPS alapján 2030-ban is a 2/3 kerekű járművek maradnak a leginkább elektrifikált járműszegmens (16%), de a könnyű haszongépjárművek futó állományában is mintegy 10 százalékpontos növekedésre van kilátás, az állománynak a tavalyi 4%-hoz képest 14%-a lehet elektromos 2030-ra.

Az előrejelzés alapján az elektromos buszok penetrációja a teljes értékesítésen belül lassabban növekszik, a STEPS alapján 2030-ra a buszeladások kevesebb, mint 20%-a lehet elektromos, míg a globális buszállománynak addigra valamivel több mint 10%-a lehet elektromos.

A tehergépkocsiknál az elektrifikáció ennél is lassabban halad, de az ezekhez kapcsolódó kibocsátási előírásoknak, és a javuló gazdaságosságnak köszönhetően lehet számítani némi előrelépésre. A STEPS szerint 2030-ban a tehergépkocsi-eladások 13%-a lehet elektromos, de a teljes futó állományon belül még így csak 3%-os lesz a részarányuk.

A legfontosabb piacok

Kína

2024 második felére Kínában az elektromos autók penetrációja az értékesítésben meghaladta az 50%-ot, részben annak köszönhetően, hogy ezek az autók a költségeiket tekintve egyre versenyképesebbek. Az elmúlt néhány évben a Kínában eladott elektromos autók több mint fele olcsóbb volt, mint az azonos méretű belső égésű motoros autók, és az akkumulátorok árának további csökkenésével ez a tendencia valószínűleg folytatódik.

A STEPS alapján az elektromos autók és kisteherautók aránya a kínai értékesítésben 2030-ra eléri a 80%-os penetrációt, köszönhetően a támogató szakpolitikáknak, és a javuló megfizethetőségnek.

Az ország már most túllépte a hivatalos kormányzati célt, amely szerint 2027-re új energiahordozóval működő járműveknek (NEV) az újautó-eladások 45%-át kell kitenniük.

Az NEV (New Energy Vehicle) kifejezés elsősorban Kínában használatos, és azokat a járműveket foglalja magában, amelyek nem hagyományos belső égésű motorral működnek. Az NEV kategória három fő típust tartalmaz: akkumulátoros elektromos járművek (BEV – Battery Electric Vehicle); plug-in hibrid elektromos járművek (PHEV – Plug-in Hybrid Electric Vehicle); üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle)

A 2024 végén lejáró cseretámogatásokat 2025-ig meghosszabbították, és az NEV-k gépjárművásárlási adó alóli mentességét is 2027 végéig kiterjesztették, ami rövid távon tovább támogatja az elektromos autók elterjedését. Emellett a 2030-ig tartó időszakban a töltőinfrastruktúra fejlesztését illetően is komoly tervekkel rendelkezik a kínai kormány, hogy lépést tartson az elektromos autók terjedésével.

Tekintettel Kína erős pozíciójára az elektromobilitásban, a STEPS alapján az összes járműtípust (kivéve a 2/3 kerekű járműveket) tekintve az elektromos járművek penetrációja 2030-ra megközelítheti a 80%-ot az értékesítésben.

Európa

Az elektromos autók értékesítése Európában stagnált tavaly, ami számos tényezőre visszavezethető, beleértve az autóvásárláshoz nyújtott támogatások csökkenését, a megfizethető tömegmodellek hiányát, valamint általában véve lassuló autópiacot. Mindazonáltal az európai politikai környezet az egyik legerősebb az elektromos járművek támogatása tekintetében, ami indikálhatja az eladások felpörgését, miközben a gyártók kezdenek versenyképesebb árazású modelleket piacra dobni, hogy megfeleljenek az EU 2025-ben hatályba lépett CO2-szabványainak.

Az Európai Unió vizsgálja, hogyan lehetne felgyorsítani a zéró kibocsátású járművek adoptációját a vállalati flottákba, amelyek jelenleg az újautó-értékesítés mintegy 60%-át teszik ki. Emellett a tagállamokban számos egyedi program fut, amely támogatja az EV-k terjedését, mint például Belgiumban a céges autókra vonatkozó adókedvezmények, az itthoni céges EV-vásárlási támogatás, vagy a franciaországi "szociális lízing" rendszer.

Az említett politikák a STEPS szerint 2030-ra közel 60%-ra növelhetik az elektromos autók és kisteherautók penetrációját az európai értékesítésben a jelenlegi kevesebb mint 20%-ról.

Az összes járműtípust (kivéve a 2/3 kerekűeket) tekintve, 2030-ra Európában az eladások 55 százaléka lehet elektromos a STEPS szerint.

USA

A fentiekkel szemben az USA-ban a politikai irányváltás inkább kifogja a szelet az elektromobilitás vitorlájából. A 2025. január 20-án, Donald Trump visszatérésének első napján kiadott, 14154. számú végrehajtási rendelet kimondta, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie az EV-kre vonatkozó támogatásokat és egyéb, a piacokat befolyásoló politikai intézkedéseket. Ezt követően az Egyesült Államok szenátusa elé terjesztettek egy törvényjavaslatot, amely az elektromos autók és a haszongépjárművek esetében egyaránt az adókedvezmény megszüntetését javasolja. Ezen túlmenően az amerikai közlekedési miniszter utasította a Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatalt, hogy vizsgálja felül a nehéz gépjárművekre vonatkozó meglévő üzemanyag-fogyasztási szabványokat.

A kinyilvánított politikai szándékok alapján az elektromos autók penetrációja az értékesítésben az Egyesült Államokban a mai 10%-ról 2030-ra mintegy 20%-ra nő.

Összehasonlításképp, az IEA tavaly elkészített kiadványa még azt feltételezte, hogy elektromos autók penetrációja az értékesítésben 2030-ra meghaladja az 50%-ot az USA-ban. Ez elég szépen példázza, milyen hatása van az amerikai politikai rezsimváltásnak.

Az összes járműtípust tekintve - a 2/3 kerekű kivételével - a STEPS szerint 2030-ban az Egyesült Államokban értékesített járművek közül minden ötödik lesz elektromos. Ez körülbelül fele a világ többi részén várható penetrációnak, hiszen a STEPS szerint 2030-ban az eladott járművek (2/3 kerekű kivételével) mintegy 40%-a elektromos meghajtású lesz.

Sok a bizonytalansági tényező

A jelentés rámutat, hogy a kereskedelempolitikai változások - különösen a vámok - az elkövetkező években számos piacon befolyásolhatja az elektromos járművek, különösképpen az autók árát, ebből kifolyólag pedig az eladásokat.

Márciusában az Egyesült Államok bejelentette, hogy további 25%-os vámot vet ki minden gépjárműre - beleértve az elektromos autókat is - és bizonyos alkatrészekre. 2024-ben az Egyesült Államokban eladott elektromos autók 40%-át (több mint 600 000 darabot) importálták, míg a hagyományos autók több mint fele származott importból. A penetráció szempontjából viszont valószínűleg kisebb hatása lesz a vámoknak a keresletoldali politikák lehetséges változásainak hatásához képest, amelyek közül néhányat már figyelembe vettek a STEPS részeként.

A vámok hatása jelentősebb lehet az elektromos autók akkumulátoraira, azok alkatrészeire és nyersanyagaira, mivel a kínálat lényegesen koncentráltabb, mint a kereslet.

Kína gyárt a legolcsóbban EV-akkumulátorokat, és 2024-ben a globális EV-akkumulátorcellagyártás közel 80%-a Kínában történt. Az ország részesedése még magasabb volt az akkumulátor-alkatrészek esetében: a globális katód aktív anyag termelés közel 85%-a, az anód aktív anyag termelésnek pedig több mint 90%-a Kínában történt.

A magasabb vámok irányába történő globális elmozdulás növelheti az akkumulátorárakat: egy 25%-os vám például felülírná az elmúlt év 20%-os átlagos akkumulátorár-csökkenését. Ugyanakkor az országok világszerte egyidejűleg fejlesztik és javítják helyi akkumulátorgyártó iparuk versenyképességét, ami várhatóan hozzájárul a regionális költségkülönbségek csökkenéséhez.

Az alacsonyabb GDP-növekedés további nyomást gyakorolhat a már most is feszített állami költségvetésekre, ami ahhoz vezethet, hogy a kormányok idő előtt visszavesznek az elektromos autókra vonatkozó támogatásokból vagy megszüntetik azokat.

Az alacsonyabb gazdasági növekedés és a fogyasztók vásárlóerejére gyakorolt hatások lassíthatják az új járművek értékesítését valamennyi hajtáslánc-típus esetében. A történelmi példák azt mutatják, hogy a gazdasági lassulás (legyen az hirtelen, vagy elhúzódó) hatással van az autóeladásokra. Ugyanakkor még bizonytalan, hogy az autópiacokat - és ennek részeként az elektromos autók értékesítését - milyen mértékben érinthetik a lassuló gazdasági kilátások.

A kínai piacot kulcsfontosságú lesz figyelni, ez a világ legnagyobb autópiaca, és STEPS szerint 2030-ra a globális elektromosautó-eladások több mint felét adja. Mivel Kínában az elektromos autók már most is versenyképesek a hagyományos autókkal szemben, így nincs ok azt feltételezni, hogy az elektromos autók értékesítését jobban befolyásolná a gazdasági lassulás, mint a hagyományos autókét. Még ha az autóeladások volumene Kínában alacsonyabb is lesz a STEPS forgatókönyvben előre jelzettnél, az elektromos autók penetrációja valószínűleg viszonylag magas marad.

Végül az energiaárak változása is befolyásolhatja az elektromos autók elterjedését.

A gyenge keresleti kilátások miatt a globális olajárak a 2024-es átlagos hordónkénti 80 dollár körüli értékről 2025 áprilisában 60 dollár alá estek. Az alacsonyabb olajárak, ha tartósan fennmaradnak, a benzin és a dízel kiskereskedelmi árainak csökkenését eredményezhetik, ami gazdaságossági szempontból kevésbé vonzóvá teszi az EV-vásárlást. Egy ilyen csökkenés hatása valószínűleg régiónként eltérő lesz: mérsékeltebb lesz a magas üzemanyag-adóztatású régiókban (például az Európai Unióban), és erőteljesebb az alacsonyabb üzemanyag-adóztatású régiókban, például az Egyesült Államokban és Kínában. Mindazonáltal az olajáraknak rendkívül alacsonyaknak kellene lenniük ahhoz, hogy az elektromos járművek alacsonyabb üzemeltetési költségei által kínált megtakarításokat teljesen ellensúlyozzák.

Hordónként 40 dollár körüli olajárak mellett minden nagyobb piacon jelentős megtakarítás érhető el egy akkumulátoros elektromos autó üzemeltetésével, ha azt otthon töltik. Kínában még ilyen alacsony olajárak mellett is olcsóbb az akkumulátoros elektromos autók üzemeltetése, ha nyilvános gyorstöltőkön töltik őket, mivel az alacsony villamosenergia-árak és a töltőinfrastruktúra magas kihasználtsági aránya együttesen érvényesül. Az Egyesült Államokban az elektromos autók tulajdonosainak túlnyomó többsége hozzáfér az otthoni töltéshez, de a nyilvános gyorstöltés drága lehet a benzinhez képest. Az Európai Unióban az elektromos autók tulajdonosainak többsége szintén hozzáfér az otthoni töltőkhöz, bár kisebb mértékben. Az alacsony olajárak ezért a nyilvános töltés költségeitől függően alááshatják az elektromos autók gazdasági előnyeit az otthoni töltéshez nem hozzáférő tulajok számára.

A gyártók visszavágják terveiket

Az elmúlt évben számos autógyártó csökkentette az elektromos autókra vonatkozó rövid távú célkitűzéseit, a vártnál alacsonyabb fogyasztói keresletre hivatkozva, valamint azzal összefüggésben, hogy számos nem kínai gyártó számára nehézséget jelent nyereségesen akkumulátoros elektromos autót gyártani.

A General Motors mintegy 5%-kal maradt el attól a céljától, hogy 2024-re 200 000 elektromos járművet állítson elő és forgalmazzon Észak-Amerikában. A vállalat 2025-ben legfeljebb 300 000 EV gyártására számít, és már elengedte a korábbi célját, miszerint 2025 végére eléri az évi 1 millió EV gyártásához szükséges kapacitást. Hasonlóképpen, a Tesla a 2023-as éves hatásvizsgálati jelentéséből törölte azt a célt, hogy 2030-ra évi 20 millió autót adjon el, annak ellenére, hogy ez a cél egymást követő korábbi jelentésekben szerepelt.

2021-ben a Ford, a GM és a Stellantis közös nyilatkozatot adott ki, amelyben bejelentették, hogy 2030-ra a Biden-kormány célkitűzésével összhangban az Egyesült Államokban 40-50%-ban elektromos vagy üzemanyagcellás elektromos autókat kívánnak értékesíteni. Tekintettel az Egyesült Államokban bekövetkezett kormányváltásra, az e célok melletti jövőbeli elkötelezettség nem egyértelmű. Jelenleg az USA-ban a 2030-as elektromosautó-penetrációra vonatkozó gyártói vállalások 70% és 30% alatti értékek között mozognak, miközben egy évvel ezelőtt még a tartomány alsó határa 50% körül volt. Ennek ellenére, még ha csak céltartomány alsó határát sikerülne is elérni, az elektromos autók penetrációja az értékesítésben 2030-ra megháromszorozódnak az Egyesült Államokban.

Ami az európai piacot illeti, a Ford feladta azt a célját, hogy 2030-ra teljesen átálljon az elektromos autók értékesítésére Európában, bár 2024-ben a Ford a régióban az autóeladások kevesebb mint 5%-át adta. A Volvo Cars, amely szintén az európai autóeladások kevesebb mint 5%-át viszi, korábban 2030-ra azt tűzte ki célul, hogy kizárólag teljesen elektromos autókat fog értékesíteni Európában, de már annyiban felpuhította ezt, hogy eladásainak legfeljebb 10%-a hibrid lehet. Ugyanilyen ambíciózus célt tűzött ki a Renault is, 2030-ra 100%-a elektromos autókat akart értékesíteni Európában, de 2024-ben a cég vezérigazgatója bejelentette, hogy a következő évtizedben is kétirányú megközelítést alkalmaznak, azaz mind belső égésű, mind elektromos autókat fognak értékesíteni. Mindazonáltal a gyártók elektrifikációs céljai továbbra is a Európában a legmagasabbak a nagy EV-piacok közül, és a 2030-as értékesítési penetráció tekintetében 60% és 85% között mozognak.

Ezzel szemben, mivel a kínai EV-eladások 2024-ben is magasak voltak, a BYD túlteljesítette a 2024-es értékesítési célját, amelyet már korábban 3,6 millió újenergia-járműről (NEV) 4 millióra emelt. Összességében a BYD a kínai autópiacon mintegy 15%-os részesedést szerzett; a teljesen elektromos autómárkák (beleértve a Teslát, a Li Auto-t, a NIO-t és másokat) együttesen a kínai autóeladások egynegyedét vitték 2024-ben. Bár a gyártók Kínában nem jelentettek be új célkitűzéseket 2030-ra, a korábbi nyilatkozatok 55-80%-os tartományt feltételeznek az elektromos autó penetrációjában.

Globálisan összességében nőtt annak bizonytalansági tartománya, hogy az autógyártók eladásaiban mekkora lesz az elektromos autók aránya 2030-ra. A nyilatkozatok alapján 35% és 60% közötti sávba nőhet a penetráció 2030-ra,

ami még a tartomány alsó határa esetében is azt jelentené, hogy 2030-ban kétszer annyi elektromos autót adnának el, mint 2024-ben.

Kapcsolódó cikkünk

2025. 05. 22.

Újabb csapást mérnek a Teslára? Nagy hatótávolságú elektromos SUV-t dob piacra nyáron a Xiaomi

2025. 05. 22.

Történelmi pillanat: a BYD lenyomta a Teslát

2025. 05. 21.

Megfizethető elektromos autót villantott a BYD, ezzel tarolná le Európát

2025. 05. 20.

A CATL megcsinálta az év eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetését, fel is robbant az árfolyam

2025. 05. 19.

Hamarosan beindul a legújabb magyarországi akksigyár, jó sok fülöp-szigeteki munkás kell hozzá

2025. 05. 18.

Melyik hozza el az áttörést: elektromos autó vagy közösségi közlekedés?

2025. 05. 17.

Drasztikus lépésekre készül a Nissan – Több országban is bezárhatnak gyárakat

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images