Meg van kötve a jegybank keze – Meddig lehet szufla a forintban?

Most sem jön el Varga Mihályék első kamatcsökkentése

A Portfolio által megkérdezett elemzők egyöntetűen arra számítanak, hogy a Monetáris Tanács keddi ülése után is marad a jelenlegi 6,5%-os alapkamat, vagyis nem lesz változás a kondíciókban.

A változás lehetséges irányát tekintve a csökkenés lenne logikusabb, hiszen az infláció ugyan az év elején megugrott, de utána részben az árrésstopok miatt csökkent, viszont a gazdasági növekedés jókora negatív meglepetést okozott az első negyedévben. Mindkét tényező abba az irányba mutat, hogy csökkenhetne a kamat az infláció mérséklődése és a gazdaság élénkítési igénye miatt.

Ugyanakkor még mindig sok a bizonytalanság, a 4,2%-os infláció még mindig magasabb az MNB toleranciasávjánál (3 plusz-mínusz 1 százalék), így merészség lenne lazítani. Ráadásul egyelőre nem ismert az árrésstopok hosszútávú sorsa, ami az inflációs kilátásokra is hatással lehet.

A hazai tényezők mellett a globális környezet sem teszi lehetővé a kamat csökkentését, hiszen a vámháborús feszültségek nem múltak el, az amerikai állampapírhozamok továbbra is magasak.

A kormányzat árak leszorítására vonatkozó intézkedései rövid távon szintén hatékonynak bizonyultak, azonban kérdés, hogy ezek meddig maradnak érvényben

- fogalmazta meg az egyik legégetőbb kérdést Koncz Péter, a Századvég elemzője.

Az MBH Bank szakemberei szerint az árrésstop vélhetően a korábban bejelentettekhez képest tovább, legalább a nyári hónapok végéig, de akár ezt követően is hatályban maradhat. Ráadásul kiemelik, hogy a lakosság inflációs érzékelése, valamint várakozásai is nagyon magasak, az MNB adatai szerint 8-10% körül mozognak.

A hangvétel és a monetáris politika irányultsága továbbra is szigorú lesz, hiszen a jegybank érdeke az inflációs cél tartós elérése és ehhez elsősorban az inflációs várakozások letörésére lenne szükség – vélekedik Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint ugyanakkor nehéz helyzetben van a Monetáris Tanács, mivel nehéz tisztán látni az inflációs alapfolyamatokat a sorjázó kormányzati intézkedések vagy ráhatások miatt.

Idén jöhet egyáltalán vágás?

Az elmúlt hónapokban az elemzői várakozások és a piaci kamatárazások alakulásában is láthattunk hullámzást. Az év végéig néha kettő, néha egy kamatcsökkentést lehetett kiolvasni, de volt olyan is, amikor egyáltalán nem láttak lazítási lehetőséget a piaci szereplők.  A friss piaci konszenzusunk alapján most egy alkalommal 25 bázispontos kamatvágás várható, de a szakértők fejében jól láthatóan ott forog a lehetőség, hogy a jegybanknak az idén nem áll majd módjában csökkenteni az irányadó rátát.

van két olyan elemző is, aki szerint idén nem változik a kamatszint, vagyis 6,5%-on zárjuk majd az évet.

A 2026-os várakozásokban inkább széttartás figyelhető meg, ma már van olyan elemző, aki jövőre is csak egyetlen 25 bázispontos kamatvágásra lát teret, mások viszont akár négy-öt hasonló lépést is lehetségesnek tart.

A szakemberek szerint tehát sok múlik majd az árrésstopok sorsán, Virovácz Péter kiemelte, hogy az átmeneti gazdaságpolitikai eszközökkel mesterségesen lejjebb nyomott infláció árát is meg kell majd fizetni, amire 2026-27-ben kerülhet sor.  

Éppen ezért Virovácz szerint

a 3 százalékos inflációs cél elérése rendkívül nehézzé válik.

Az ING elemzője úgy véli, hogy

a jegybank az idei évben nem teheti meg, hogy lazítson a kamatkondíciókon.

Az ország kedvezőtlen kockázati megítélése, ami részben a magas költségvetési hiányra, részben a hazánknak járó uniós források visszatartására vezethető vissza, és így a leminősítés kockázatát hordozza, szintén a lazítás ellen szól – tette hozzá a fentiekhez Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza.

Sokáig az év végi tartás és a csökkentés között tanakodtunk, végül utóbbi mellett döntöttünk, különösen akkor, ha a második negyedéves növekedési adatok is hasonlóan gyengék lesznek, mint az év elején – emelte ki Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Az árrésstop fenntartása és kiterjesztése végképp lezárta a kukta fedelét, amely alatt fortyog az áremelkedési nyomás.

- fogalmazott Palócz.

Sok lendülete már nem lehet a forintnak

Az elemzőket arról is megkérdeztük, mire számítanak a következő egy évben a forint árfolyamában, az előrejelzések mediánja a minimális árfolyamban 396, míg felfelé 420. Vagyis a jelenlegi 403-as szintről

lefelé már nem lehet sok tér a forint erősödésére, viszont ha fordul az irány, akkor érdemi gyengülés is jöhet.

A forint árfolyama valamivel 400 forint feletti euróárfolyam környékén stabilizálódott, de ez még mindig némileg magasabb a tavalyi évi átlagnál, még ha az év véginél valamivel már erősebb is.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Ennél érdemben gyengébb forint valószínűleg veszélyeztetné az inflációs cél elérését

- hangsúlyozták az MBH Bank szakemberei.

Virovácz Péter szerint a forint miatt nem is lenne értelme idén kamatot vágni, mivel a magyar piaci szereplők számára a kamattámogatott hitelek miatt nincs jelentősége az alapkamatnak, a külföldi szereplők szemében viszont a csökkenő reálkamatszint negatív üzenet lenne, ismét forintgyengülést válthatna ki, ami az inflációs kilátásokra is hatással lenne.

A forint árfolyama az elmúlt időszakban önmagához képest meglehetősen stabil volt, azonban ez a szint még nem elég erős egy lazításhoz – kommentálta a helyzetet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.  

Címlapkép forrása: Portfolio