Üzentek a magyar boltok a kormánynak: már a héten ki kellene vezetni az árrésstopot

Az OKSZ azzal bízta meg a GKI Gazdaságkutató Zrt-t, hogy hatástanulmányt készítsen az árrésstop hatásairól, a tanulmányt elküldték a kormánynak, illetve a szervezet honlapjára is felkerült. A tanulmány megállapítása szerint az árrésstop 

olyan mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel.

Emellett azt is megállapították, hogy minél tovább marad fenn a rendszer, annál erősebben jelentkeznek ezek a mellékhatások.  Az árrésstop fenntartása a következő kockázatokkal jár:

• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot.
• A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége, és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, ezen kívül nemzetgazdasági szinten sem támogatja a fejlesztéseket.
• A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre.
• A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadáshoz vezet, ezen keresztül nem segít a területi ellátási bizonytalanságok feloldásában és rontja a fogyasztói élményt.
• Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt - egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben - veszteség ér. Az árszabályozás jelenlegi formájában a gazdasági növekedés vonatkozásban kontraproduktív.
• Az árszabályozás rendszere ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői kapcsolatban a korábban piaci logika alapján zajló egyeztetéseket, megakasztja a működő piaci mechanizmusokat.
• Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre, ezek pedig az inflációs várakozásokat erősítik.

Összességében elmondható, hogy

az árrésstop elfedi az ellátási láncokon belül növekvő feszültségeket, rontja a fogyasztói élményt, a minőséget, és hátrányosan hat a nemzetgazdaság egészére.

Az OKSZ mindezt szem előtt tartva továbbra is azt szorgalmazza, hogy

az árréstopnak az eredeti terveknek és a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelő módon május végén legyen vége.

Az OKSZ ugyanakkor nem csak azzal bízta meg a GKI-t, hogy mérje fel az árrésstop gazdasági és egyéb hatásait, hanem arra az esetre is kért alternatív javaslatokat, ha a kormány az árrendszer eddig elfedett feszültségei miatt az óvatos kivezetés mellett döntene.   

Ezzel kapcsolatban három javaslatot fogalmaztak meg:

1. A negatív hatások és további károk elkerülése érdekében az élelmiszer árrésstop szabályozás 2025. május 31-én kerüljön kivezetésre.
2. Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras (adott kategória legolcsóbb) termékének árrését maximum 10%-ban korlátozzák a kereskedők 2025.08.31-ig bezárólag. Ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.
3. Fokozatos kivezetés: június 1-jével az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerüljön kivezetésre, július-1-jével a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerüljön kivezetésre, augusztus 1-jével a fennmaradó termékkategóriák kerüljenek kivezetésre az árrésstop hatálya alól

Címlapkép forrása: Portfolio