Figyelem, fürdőzők! Új rendszer jön: ez vár ránk a strandokon, uszodákban és medencéknél

Gyökeresen átalakulhatnak a közhasználatú fürdők létesítésére és működtetésére vonatkozó szabályok egy, jelenleg társadalmi egyeztetésen lévő rendelettervezet szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére a kormány technikai és tartalmi módosításokat is bevezethetne a jelenlegi rendszerbe. A tárca indoklása szerint a cél a szabályozás pontosítása és egységesítése, amely a vendégek biztonságát és a szolgáltatók jogbiztonságát is javíthatná.

A tervezet több ponton pontosítaná a „közhasználatú fürdő” fogalmát, és új kategóriák bevezetését is lehetővé tenné.

A jövőben a legalább egy fürdőmedencével, szaunával vagy gőzkamrával rendelkező nyilvános szolgáltató egységeket tekintenék közhasználatúnak – akkor is, ha például egy társasház vagy szálloda részeként működnek.

A kategorizálást új besorolásokkal, szintekkel egészítenék ki: az 1-es típusú fürdők közé a kifejezetten vízhasználatra épülő egységek (például uszodák, gyógyfürdők) tartoznának, míg a 2-es típus alá azok kerülnének, ahol a fürdőzés csak kiegészítő szolgáltatásként jelenik meg. A 2-es típust tovább bontanák 2/a és 2/b kategóriákra attól függően, hogy mekkora befogadóképességgel működnek, illetve milyen célra használják azokat.

A szabályozás módosítása érintené a fürdők létesítésének és működtetésének közegészségügyi feltételeit is. A dokumentációs követelmények pontosabbá válnának, és az üzemeltetőknek részletesebb technológiai és munkahelyi kockázatértékeléseket is be kellene nyújtaniuk. Az NGM azt akarja, hogy változzon meg a közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyásának eljárásrendje, és új szabályok születhetnek a vízforgató és töltő-ürítő rendszerek üzemeltetésére vonatkozóan.

Például az új szabály szerint kis, hideg vizes medencék töltő-ürítő rendszerben is működhetnének, de csak akkor, ha a térfogatuk nem haladja meg a 8 köbmétert.

A rendelettervezet kitér a fürdővíz minőségére és ellenőrzésére is. A jövőben az üzemeltetők kötelesek lennének az akkreditált vízvizsgálatok eredményeit legfeljebb 8 napon belül feltölteni az állami HUMVI rendszerbe. A hatósági ellenőrzés menetét is rögzítené a módosítás: a fürdő létesítése után legkésőbb két hónappal helyszíni ellenőrzésre kerülne sor, amely során mintavétel is történne.

Az üzemeltetőknek évente egyszer frissíteniük kellene az egészségügyi hatóság felé az alapadatokat is.

A módosítás egyik célja, hogy az egyidejű befogadóképesség helyett a „megengedett egyidejű legnagyobb terhelés” legyen az új számítási alap a fürdők kapacitásának meghatározásakor. Ez az új számítási mód jobban figyelembe venné a medencék és pihenőterek valóságos kihasználtságát. A tervezet részletes képletet is közöl a napi terhelhetőség kiszámítására, amely a nyitvatartási idő és az egyszerre jelen lévő vendégek számának függvénye lenne. A fürdők üzemeltetői felelősek lennének azért, hogy ezt az értéket ne lépjék túl, és naprakészen tudják dokumentálni a napi terhelést.

A szabályozás másik sarkalatos pontja a higiénés előírások szigorítása: a fedett fürdőkben a vendégszámhoz igazodó számú hideg-meleg vizes zuhanyt kellene létesíteni, amelyek közül többnek szappanos, fürdőruha nélküli mosakodásra alkalmasnak kell lennie.

A medencék csak lábmosón keresztül lennének megközelíthetők, kivéve, ha bizonyos feltételek teljesülnek – például, ha csak fürdőszobás szobákhoz kapcsolódó vendégek használják az adott létesítményt.

Az üzemeltetési előírásokat és biztonsági szabályokat a közegészségügyi technológiai szabályzatban és a házirendben kellene rögzíteni.

A rendelettervezet még nem lépett hatályba, a Nemzetgazdasági Minisztérium június 3-ig várja az észrevételeket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images