Megszólalt a kormány minimálbér újratárgyalásáról

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (a továbbiakban: VKF) keretei között a kormányzat, valamint a szociális partnerek tárgyalásait követően 2024. november 25. napján került aláírásra a kiemelt jelentőségű hároméves bérmegállapodás. A megállapodás rögzíti a minimálbér 2025 és 2027 közötti évekre számított összegét.

• Ennek megfelelően a minimálbér 2025. január 1. napjától 290.800 forintra emelkedett,
• jövőre, azaz 2026. január 1. napjától további 13%-os emeléssel 328.600 forintra növekszik,
• 2027-ben pedig eléri majd a 374.600 forintot.

A megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások során a felek a rendelkezésre álló makrogazdasági mutatók tényadatait, valamint azok elkövetkező évekre számított prognózisait figyelembe véve állapodtak meg az egyes években alkalmazandó emelés mértékéről - emlékeztet közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A bérmegállapodás alapját az alábbi makrogazdasági mutatók és prognózisaik képezték:

A felek a tárgyalások során számításba vették annak lehetőségét is, hogy a fenti mutatók alakulását jelentős mértékben befolyásolhatják a soron következő évek európai gazdasági és világgazdasági eseményei is. Ezen helyzet kezelése céljából rögzítették a felek, hogy

Amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér emelés mértékét újratárgyalják.

A 2026. évi költségvetési törvény tervezetében jelzett makrogazdasági mutatók az NGM közleménye szerint a legfrissebb prognózisa a következő:

Az újratárgyalás és a jövőévi minimálbér emelés kapcsán az elmúlt napokban több elemzés, értékelés is született, ezért szükséges rögzíteni, hogy a fenti prognózisból adódóan a 2025-re korrigált prognózis és a bérmegállapodásban foglalt adatok közötti eltérések számtani összege 0,3 százalékpont - áll az NGM közleményében.

A bérmegállapodás szövegét jogi szempontból vizsgálva így a helyzet egyértelmű. Az eltérések számtani összege kifejezés az eltérések előjellel történő figyelembe vételét jelenti, amely így 0,3 százalékpontos eltérést mutat, amely elmarad a megállapodásban jelzett egy százalékpontos különbségtől. A megállapodás mindemellett egyértelműen rögzíti, hogy az eltérések számtani összegét a 2025. I.-III. negyedévi tényadatok alapján kell számítani. A számháború tehát idő előtti - rögzíti az NGM.

Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb előrejelzés szerint az idei GDP-növekedés távol lesz a kormány 2,5%-os várakozásától. Az Európai Bizottság az idei évre 0,8%-os GDP-növekedéssel számol, de a banki elemzők legfrissebb prognózisai is 1% körüliek. Ez az érték pedig már sokkal nagyobb távolságot jelent a VKF-megállapodásban várt 3,4%-os GDP-előrejelzéstől, illetve a kormány 2,5%-os várakozásától. Az elemzői prognózisok alapján újra kell nyitni a bértárgyalásokat ősszel. A kormány a korábbi, 2,5%-os növekedési prognózisával kapcsolatban azt jelezte előre, hogy negyedévente vizsgálják felül.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében hangsúlyozza: természetesen folyamatosan nyomon követik a munkaerőpiaci helyzet alakulását, és folyamatos, nyitott párbeszédet folytat mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekképviseletekkel - zárul a közlemény.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter tegnap, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen rámutatott: a minimálbér tekintetében az utolsó előtti helyen van Magyarország, az effektív minimálbér tekintetében pedig a 19. az ország.

Bérben tehát le vagyunk maradva

- jelezte.

A nyomás, hogy bért kell emelni, jelen van tehát a magyar gazdaságban, de ez a bérkonvergencia olyan helyzetben érkezett, amikor a német gazdaság szenved. Ez a két folyamat feszül egymásnak. Meg kell érteni a munkavállalókat, hogy magasabb bért akarnak. Azt is meg lehet érteni, hogy a kkv-k ezt nem bírják kitermelni, mert nem olyan a helyzet - értékelte az aktuális gazdasági folyamatokat.

Ezt nyitottsággal kell kezelni, hogy az NGM mindkét felet megérti - tette hozzá.

Nem kell félni a minimálbér emelésétől,

ha eléri a rendszeres átlagkereset 50%-át, az is csak legfeljebb minimális kockázatot jelent - üztente a miniszter.

Ha jövőre nem fog 10%-kal emelkedni az átlagbér, akkor a minimálbér sem tud 13%-kal emelkedni, csak kisebb mértékben - jelezte.

Emlékeztetett: van érvényben egy bérmegállapodás, és szerinte a szöveg szerint nincs szükség a megállapodás újratárgyalásra. Ez a szöveg, de a közgazdaságtan mást mond: a GDP növekedésének lassulása, és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak.

Ezért a bérmegállapodásról szóló vitát meg kell nyitni októberben - értékelte.

A minimálbért keresők elsősorban a kereskedelemben, az építőiparban, a turizmus-vendéglátásban dolgoznak.

A megfelelően megválasztott, a gazdaság fundamentumai által támogatott béremelkedés képes növelni a termelékenységet - hangoztatta a tárcavezető.

Előadása végén három fontos üzenetet fogalmazott meg Nagy Márton:

• EU-s összevetésben még mindig alacsonyak a magyar bérköltségek.
• A minimálbér-emelés növelheti a vállalkozások termelékenységét.
• A béremeléseknek igazodnia kell a gazdaság teljesítőképességéhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images